Nemrég 140 környezetvédő csoport közös jelentést adott ki, amely kimutatta: az európai üzletekben forgalmazott számos mindennapi használati tárgy tartalmaz potenciálisan veszélyes kemikáliákat - a cipőktől a radírokig, a tolltartóktól a szexuális játékszerekig .
A vizsgálat a ftalátokra összpontosított. Ezeknek a vegyi anyagoknak a felhasználását a gyerekjátékokban 1999 óta tiltják az Európai Unióban, mert attól tartanak, hogy befolyásolhatják a gyermekek nemi fejlődését. Az Európai Környezeti Hivatal (EEB) egyik tanulmánya nemrégiben megállapította, hogy gyerekek által használt egyéb termékekben mégis megtalálhatók a vegyületek, sőt azok közül sokat szupermarketekben is forgalmaznak. Ráadásul a kereskedők jelentős része nem is ismeri azokat a szabályozásokat, amelyek szerint tájékoztatniuk kellene a fogyasztókat az általuk forgalmazott cikkek ftaláttartalmáról.
Mintegy 25 fajta ismert ezekből a vegyületekből, és az elmúlt évtizedekben egyre sűrűbben alkalmazták különböző változataikat a műanyagok puhítására. Ma már mindenütt megtalálhatók: a levegőben, a falakon, a konyhák és fürdőszobák linóleum padlóján, a műanyag használati eszközökben, az autók belső felületein vagy a kormánykerekek burkolatán, sőt az élelmiszerekben, a testápolókban, a mosóporokban és a csomagolóanyagokban is. Sok kutató szerint beépülnek az emberi szervezetbe, kimutathatók az anyatejben, bejutnak akár a magzatba is.
A világ vegyipara évente mintegy 6 millió tonna ftalátot állt elő. Sok tudós és egyre több kormány is gyanítja, hogy ezek az anyagok felelősek azért, hogy az utóbbi évtizedekben a férfiak termékenysége világszerte erőteljesen csökkent. A fejlett országokban számos tanulmány mutatta ki, hogy az utóbbi évszázadban a spermaszám a felére esett vissza a férfiaknál. A ftalátoknak tulajdonítják a magzati fejlődés időszakában kimutatható szexuális problémák sokasodását is: patkánykísérletek szerint a ftalátok leállítják a tesztoszteron hormon termelését, és egyes tanulmányok hasonló hatást feltételeznek az embernél is.
Az EU bizonyos ftalátok jelenlétét nemcsak a játékok, de a kozmetikumok és a festékek esetében is tiltja, és vizsgálatokat folytat arra vonatkozóan, hogy kiterjessze-e a tiltást más termékekre is. Ez azonban éveket vesz igénybe. Az Egyesült Államok 2008 óta korlátozza a vegyi anyagok felhasználását a játékokban, Ausztrália nem engedélyezi olyan termékek forgalomba hozatalát, amelyek ftaláttartalma meghaladja az egy százalékot.
Szűkös erőforrások
De nem a ftalát az első vegyi anyag, amely károsan hat az ember termékenységére. 1976. július 10-én az olaszországi Seveso kisváros egyik vegyi üzemében, amely növényvédő szert állított elő, robbanás történt, amelynek nyomán a feltörő gőzzel dioxin nevű vegyi anyag került a levegőbe. A balesetnek nem voltak halálos áldozatai, de súlyos bőrbetegségek alakultak ki a gyerekeknél és számos felnőttnél. Az érintett családokban az elkövetkező években szokatlanul sok fiú született, akiknél később igen alacsony spermamennyiséget, tehát alacsonyabb termékenységet mutattak ki.
Ahogy Seveso nyomán a dioxin került a figyelem középpontjába, ma a tudósok elsősorban a ftalátokra összpontosítanak. Először a patkánymagzatoknál derült ki, hogy a vegyületek felelősek lehetnek a pénisz és a herék rendellenes fejlődéséért. Azt, hogy az emberekre is hasonló hatást gyakorolhatnak, csak 2005-ben jelezte az amerikai Rochesteri Egyetem egyik kutató csoportja, amely az újszülött fiúk férfiasságát vizsgálta.
Shanna Swan, a kutatás vezetője arra a következtetésre jutott, hogy az olyan anyáknál, akiknek szervezetére ftalátok hatottak, a fiúk reprodukáló szervei nem váltak teljesen "férfiassá". A tekintélyes Environmental Health Perspectives 2009-ben ezt a tanulmányt az év tudományos dolgozatává nyilvánította, noha az aránylag szűk mintát, csupán 134 újszülöttet vizsgált. Swan csapata most egy szélesebb mintát elemez, az eredmény még fontosabb lehet.
A ftalátok forgalmazásában fontos korlátozó szerepe lehet a Helsinkiben működő Európai Vegyianyag-ügynökség ( European Chemicals Agency , ECHA) nevű központnak. Az ECHA fő feladata annak a 2007-ben elfogadott rendeletnek az érvényesítése, amely az Európában rendszeresen használt mintegy 30 ezer vegyi anyag ellenőrzésének javítását követeli meg. A REACH - Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals - néven emlegetett szabályozás, amely a vegyi anyagok bejegyzéséről, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szól, nagy ellenállásba ütközött mind az európai vegyipari cégek, mind a korábbi amerikai kormányzat részéről.
Az ECHA eredetileg mintegy 1500 vegyi anyagot talált aggályosnak, ezek közül eddig 38-at minősített "igen kockázatosnak", köztük négy ftalátot is: ezek a DEHP, a BBP, a DBP ás a DIPB. A Greenpeace más szervezetekkel együtt összeállított listája szerint viszont 356 kemikáliát kellene azonnal kivonni a forgalomból. Ám a bizonyítékok összegyűjtése olyan nagy feladat, és az ECHA erőforrásai olyan szűkösek, hogy Geert Dancet, a szervezet ügyvezető igazgatója szerint akár 2014-is eltarthat, amíg döntés születik az első tilalmak végrehajtásának módjáról.
Pedig a veszélynek ezer forrása van. A ftalátok könnyen a szervezetbe kerülhetnek, akár az élelem műanyag kiszereléséből vagy a szexuális játékokból, például vibrátorokból.
S miközben még az európai gyártók is vonakodnak elismerni a vegyületek veszélyességét, megoldást az sem jelentene, ha az európai vegyi üzemek teljesen kivonnák ezeket az anyagokat a termékeikből.
Az import révén a ftalátok ezt követően is bejuthatnának Európába - főleg Ázsiából, azon belül pedig elsősorban Kínából.
