A kókuszolaj egészségünkhöz fűződő kapcsolatát már évezredekkel ezelőtt felismerték India területén. A modern tudomány is felfigyelt rá, hidratáló hatása vitán felül áll, azonban a táplálkozásban betöltött szerepét hosszú ideig viták övezték.
1994-ben a Center for Science int he Public Interest nevű intézmény egyenesen azt állította, hogy a mozikban árusított pattogatott kukorica - amelyet gyakran kókuszolajjal kezeltek - annyi telített zsírsavat tartalmaz mint hat darab a jellegzetes piros-sárga gyorsétterem-lánc legnagyobb szendvicséből. Ehhez képest két évtizeddel később a különböző tápkiegészítőkben utazó üzletek polcai roskadoznak a kókuszolaj-kivonatokból, amely főleg a feldolgozási módszerek fejlődésének köszönhető.
"Köze van ehhez annak is, hogy a táplálkozástudomány jelentős fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben" - magyarázta a LATimes.com-nak adott interjújában Susan Mitmesser a Sundown Naturals nevű, táplálékkiegészítők forgalmazásával foglalkozó cég táplálkozástudományi kutatásokkal foglalkozó igazgatója. "Ma már nem olyanok a kókuszdiók mint a hetvenes-nyolcvanas években. Az akkori termésekhez képest sokkal kevésbé finomított, feldolgozott változatban jutunk hozzá."
Aki kókuszolajat keres , kétféle típussal találkozhat: a szűz és a finomított olajjal. Előbbit a friss kókuszdió húsából sajtolják és hő, valamint vegyszerek alkalmazása nélkül csomagolják. Emiatt aromája is jellegzetesebb és tápanyagokban is gazdagabb mint finomított változatban.
A finomított olajat szárított kókuszdióból készítik, kémiai úton fehérítik és szagtalanítják. Noha kevésbé ízes mint a szűz változat, jobban ellenáll a magas hőmérsékleteknek, ezért kiváló növényi helyettesítője lehet a vajnak vagy más hasonló zsiradéknak.
Az amerikai táplálkozáskutatók minden esetre mértékletességre intenek a kókuszolajjal kapcsolatban. "Elvégre ez is csak zsír" - magyarázta Vandana Sheth táplálkozáskutató, aki az Amerikai Szív Egyesület előírásaira hívta fel a figyelmet. Eszerint a telített zsírsavak bevitele során ügyelni kell rá, hogy azok mennyisége ne haladja meg a napi kalóriabevitel 7 százalékát.
Bár a kókuszolaj csaknem 90 százalékban telített zsírokat tartalmaz, Susan Mitmesser szerint a "tudományos világ egyelőre még csak most kezdi felismerni, hogy nem minden telített zsírsav ugyanolyan." A legfrissebb kutatások kimutatták, hogy a kókuszolaj molekulái rövidebbek mint az állati zsírok esetében . Ezek a közepes méretű zsírsavláncok növelik a "jó" koleszterin mennyiségét, emellett szervezetünk könnyebben megemészti azokat. Ugyanakkor az összetétel 40 százaléka hasonló a húsokban található, a szívproblémákkal összefüggésbe hozott "hosszú" molekulákhoz.
"A kókuszolaj segít a kézfej bőrének ápolásában , a fejbőr regenerálásában, illetve a talp ápolásában is.
Dr. Cynthia Baily dermatológus szerint emellett a bőrön megtelepedő baktériumok számát is hatékonyan csökkenti, ráadásul a drága krémekhez képest rendkívül gazdaságos és a hűtőszekrényben csaknem korlátlan ideig eláll.
