A növényi olajokat többnyire sajtolással nyerik ki a frissen szedett növényekből, ám vannak olyanok alapanyagok is - elsősorban a levelekből vagy szirmokból készülők - melyeket forró gőzös desztillációval alakítanak olaj állagúra. Olajokat hidegen és a melegen sajtolva is előállítanak. A hidegsajtolás adja a jobb minőséget. A hideg eljárásnál a friss növényi részek présbe kerülnek, amely nagy nyomással sajtolja ki az olajat belőlük. A végeredmény szinte azonnal üvegbe zárható, míg a visszamaradó pogácsa állati takarmányként szolgál.
A meleg eljárásnál ezzel szemben a növényi részeket felhevítik, majd melegen préselik őket, ami lényegesen több olaj kinyerését teszi lehetővé. Ezeket az olajokat azonban szűrni és tisztítani kell, ráadásul a hatóanyagok egy része is elbomlik a folyamat során. Az olívaolaj esetében például a préselés közben a növény és az olaj nem melegedhet 27 °C fok fölé, mert csak így garantálható, hogy minden hatóanyag megtalálható lesz a termékben, ezért érdemes extraszűz, hidegen sajtolt olívaolajat választani!
Az olívaolaj hidratáló, öregedésgátló, bőr- és hajvédő hatása az ókor óta ismert. Alkalmas a kimondottan száraz, dehidratált bőr védelmére, megnyugtatására. Fokozza a bőr feszességét és visszaadja fiatalos megjelenését. A hajápolásban véd az oxidatív károsodástól, így a haj természetes, erős állapotát konzerválja. E hatások miatt a natúrkozmetikumok kedvelt összetevője.
Az argánolaj szintén hidegsajtolással készül, és a híres famászó kecskék által begyűjtött argándió az alapanyaga. A Marokkóban őshonos fát a helyiek az élet fájának nevezik, ami a növény csodás képességeire utal. Az argánolaj bőrpuhító, és a bőr természetes védőrétegét támogató, feszesítő valamint a szabadgyökök ellen védő összetevőkben rendkívül gazdag. Magas hidratáló hatásának köszönhetően táplálja a töredezett hajat és enyhíti a száraz fejbőr viszketését.
A kókuszolaj szintén hidegpréseléssel készül, de talán nincs még egy alapanyag, amelyből ennyi féle verzió létezne. Léteznek az olvadásra utaló számmal jelzett, sőt koprából (kókuszrostból) készülő gyengébb minőségű változatok is. A benne lévő antioxidánsok képesek megvédeni a bőrt a környezeti hatásoktól, a méreganyagoktól, a ráncok legfőbb okozójától. A kókuszolaj molekuláris szerkezetének köszönhetően könnyen felszívódik, és a bőr mélyebb rétegeibe hatolva megerősíti a hátsó szöveteket.
Előállítását tekintve eltér az eddigiektől a teafaolaj és a damaszkuszi rózsaolaj, amelyeket nem sajtolással, hanem desztillálással állítanak elő. Mivel ehhez a folyamathoz igen sok növényi alapanyagra van szükség, ezek az olajok a legdrágábbak közé tartoznak. A teafaolaj esetében a növény leveleit kezelik magas hőmérsékletű gőzzel, majd a lecsapódó folyadékot üvegcsékbe gyűjtik. James Cook kapitány ausztráliai útja során ismerte meg ezt az ott őshonos fafajtát, amelynek csodás antiszeptikus hatását a bennszülöttek bőrfertőzésekre, égési sérülések gyógyítására, horzsolásokra, harapásra és csípésre használták. A levelek forróvizes oldatát használták, így Cook elnevezte a növényt teafának. Gyógyítja az irritált, aknés bőrt, védi és tisztán tartja a fejbőrt, a korpa visszaszorításával segít fenntartani az egészséges hajkoronát.
Egészen más a hatása a damaszkuszi rózsa olajának, amelyet szintén forrógőzös eljárással készítenek. Az egyiptomiak, a görögök és a rómaiak fejfájás ellen és nehezen gyógyuló sebek gyógyítására is alkalmazták. Mivel szerelmi serkentő erőt is tulajdonítottak neki, rendszeresen fogyasztották, sőt a nagy lakomák alkalmával behintették vele a padlót. Segít megakadályozni az idő előtti öregedés folyamatát. Javítja a bőr textúráját, simává, egészségessé és élettelivé teszi azt.
Forrás: Dr. Organic
