Szűrés, mérés, diagnózis a csontritkulás korai felismeréshez

Nagyjából ötvenéves kortól a legjobban "karban tartott" csontok is kezdenek szép lassan leépülni. Ebből többnyire nem származik baj, kivéve, ha idővel kedvezőtlen folyamatok kezdik a normálisnál jobban gyengíteni. Leleplezhető az alattomos csontfogyás?

A csontritkulás, vagyis a csontok kóros meggyengülése, törékennyé válása megakadályozható, de legalábbis jócskán késleltethető, ha idejében észreveszik a csontállomány kedvezőtlen változásait. Különösen fontos ez a veszélyeztetett nők és férfiak esetében. Az oszteoporózist jellegzetes tünetek híján nehéz kezdeti stádiumban felfedezni, a diagnózis a testi deformációk létrejötte és súlyos panaszok idején pedig már késő.
A családi hajlam vagy szteroidkezelést igénylő krónikus betegség esetén már 40 éves kor után, egyébként körülbelül 45-50 éves kortól, férfiaknál pedig 60 éves kor fölött rendszeresen érdemes időt szánni a csontritkulás-szűrésre. A közvetlenül a menopauza után lévő hölgyek, illetve a kezelésre szorulók esetében évente érdemes megismételni a vizsgálatot. Amennyiben ugyanis a csontanyagcserébe való beavatkozásra van szükség, a megfelelő terápiával éveket nyerhet az érintett, amelyeket így ereje teljében, kínok nélkül tölthet el.

A szűrés egy rövid, fájdalommentes csontsűrűségmérő vizsgálat, ami az elején egy rövid beszélgetéssel együtt legfeljebb 10-15 percet vesz igénybe, módszeréről részletesen is szólunk.

Mérési lehetőségek

A csont terhelhetőségét kétharmad részben a csont ásványianyag-tartalma határozza meg, amelyet csontsűrűség-méréssel lehet megállapítani. Az oszteodenzitometria vagy ODM alapja, hogy a csontokon áthaladó sugárzás - röntgensugár, ultrahang - gyengül, ha különböző szöveteken, például csontszöveten halad át. Minél nagyobb tömegű, sűrűbb a csont, annál jobban elnyeli a sugárzást. Az oszteodenzitometriás készülékek alkalmasak az alkar, a gerinc, a combnyak, sőt egyes típusok a teljes test csonttömegének mérésére és számítására is.

Ezen az elven a hagyományos röntgenkép is kimutatja a csontritkulást, de csak akkor teszi láthatóvá, amikor az eredeti csonttömeg legalább 30 százaléka már leépült. Ezért inkább a perifériális, azaz végtagi csonttörések és csigolyatörések diagnosztizálására alkalmazzák, például akkor, ha a gerinc alakjából már meglévő csontritkulásra, csigolyatörésre következtetnek. A szűrésre a hagyományos röntgen azonban nem felel meg.

A megfelelő csontsűrűségmérő eljárások közé tartozik az izotóppal végzett foton-abszorpciometria (SPA) és a röntgensugárral végzett, ám igen kis energiájú foton-abszorpciometria (SXA), valamint a két különböző energiaszintű röntgenfotonokkal végzett abszorpciometria (DXA vagy DEXA), ami a csontsűrűség és a test ásványianyag-tartalmának mérése mellett a töréskockázat számítására is alkalmas. A denzitometriás készülékkel a csonttörési kockázatnak leginkább kitett helyeken - a combnyakon, csigolyákon, alkarokon - mérik a csont sűrűségét. A röntgensugárzás elnyelésén alapszik, de lényegében nagyon kis sugárterheléssel jár.

A választott módszer attól is függ, hogy a csontváz és a test mely pontján kívánják megmérni a csontsűrűséget, hiszen lágy, a törzs csontjait körülvevő szövetekben a fotonok másképp nyelődnek el. Ezért használják a gerinc csigolyáinak vizsgálatára a két különböző energiájú fotonokat alkalmazó kettős foton abszorbciometriás (DXA vagy DEXA) módszert.

Szűrés, mérés, diagnózis a csontritkulás korai felismeréshez

Szűrés, mérés, diagnózis a csontritkulás korai felismeréshez


Szintén ide tartozik a kvantitatív komputertomográfia (QCT, pQCT), ami pontos mérést tesz lehetővé, de igen költséges eljárás. Ezen kívül mágneses magrezonancia (MRI) képalkotó módszerrel is láthatóvá tehető a csontritkulás, egészen pontosan a csont finomszerkezete. E készüléket nem használják nap mint nap, hiszen rendkívül költséges, és túlságosan nagy sugárterhelés okoznának.

Újabban egyre kedveltebb az ultrahangos csonttömeg- és csontszerkezet-mérés (QUS), melyet a perifériás, azaz végtagi elhelyezkedésű csontokon - a sarokcsonton, patellán és a kézujjakon - végeznek. Ezzel az eljárással nem a csontsűrűséget mérik, hanem a csont szerkezeti és minőségi változásait tükröző törékenységre lehet következtetni. Mindezen módszerek nem csak a korai diagnózis megállapítására alkalmasak, hanem a kezelés hatékonyságának nyomon követésére is. A csonttömeget (bone mineral content, BMC) g/cm-ben, a csontsűrűséget (bone mineral density, BMD) g/cm2-ben adják meg.

A csontsűrűség mérésére tehát számtalan módszer alkalmas, melyek közül szűrésre a legegyszerűbb és a lehető legkisebb egészségi kockázattal járókat, például a DEXA-módszert részesítik előnyben.

Méréstől a leletig

A mérés röntgenvizsgálathoz hasonló, általában az alkaron végzik. Komputer számolja ki az áthaladás után megjelenő, megmaradó sugármennyiség alapján a meghatározandó BMC vagy BMD értékeket. Ezek az értékek a nemtől és a kortól függnek, ezért az adatokat a számítógép a benne lévő adatbázis alapján az azonos korú és nemű népesség átlagértékéhez hasonlítja, és statisztikailag kiértékeli. A S-score mutatja a mért csont és az átlag magyar normális fiatalkori csúcs-csonttömeg viszonyát, a Z-score pedig a mért csonttömeg és a korban hozzáillő normál magyar csontérték viszonyát. A T-score értéke az optimális csonttömeg átlagértékétől mért eltérés, mely arányos a csonttörés kockázatával.

Mínusz 1,0-es T-score felett az érték a normális tartományba esik. A mínusz 2,5-ös T-érték esetén és ez alatt beszélünk oszteoporózisról, azaz csontritkulásról. Ekkor már nagy a törések kockázata. A modern készülékek sugárterhelése csekély, így a vizsgálatok többször ismételhetők, a várandósoknál azonban pont emiatt nem végzik. A T-score alapján kimutatott alacsony csontsűrűség-érték pusztán a törési rizikó kórosan magas értékére utal. Az eredmény megmutatja, hogy van-e csontállomány-vesztés vagy oszteoporózis, de a folyamat okának tisztázásához további vizsgálatok szükségesek.

A gyógyítás küszöbén

Természetesen, ha bármi oknál fogva, törés vagy egyéb tünetek jelentkezése miatt, vagy pusztán a szűrés nyomán komolyan felmerül a csontritkulás gyanúja, akkor alaposabb csontritkulás-vizsgálatra van szükség. A folyamat egyszerű beszélgetéssel kezdődik. Az orvost érdekli, hogy az érintett családjában volt-e csontritkulás, és milyen korábbi események vagy életmódbeli sajátosságok veszélyeztethették a csontokat. Megmérik a testsúlyt és a testmagasságot, összehasonlítják az eredeti legmagasabb testmagassággal, megnézik, mennyire erősek az izmok, kitapintják a gerinc alakját, esetleges elváltozásait, a törzsön látható haránt irányú bőrredőket, megmérik a bordaív és csípőlapát közötti távolságot.

Idősebb betegnél megnézik a reflexek sebességét, megkérdezik és ellenőrzik, a beteg nem szédül-e, hiszen ez megnövelné az esések esélyét, és ilyenkor fokozottan kell a mozgás biztonságára törekedni.

A pontos diagnózishoz vér- és vizeletvizsgálatokat végeznek. A vérben nem találni ugyan a csontritkulásra utaló kóros értékeket vagy markereket, de fontos lehet más betegségek kizárása, illetve hasznos a csontanyagcserével összefüggésben lévő hormonok vagy a kalcium és egyéb ionok szintjének megállapítása. Közben feltérképezik a szervezet kalcium- és foszfor anyagcseréjét. A laborvizsgálatok segítségével állapítható meg az egyéb betegségekhez társuló, másodlagos - szekunder - oszteoporózis is. A következő lépésben további műszeres csontsűrűség-vizsgálatra vagy vizsgálatokra kerítenek sort.

Végezetül a vizsgálati eredmények alapján összeáll a pontos diagnózis, hogy ennek nyomán megszülethessen, és megkezdődhessen a hatékony terápia.

Értékelje a cikket!

Hogy érzi magát? Országos eredmény megtekintése >>
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Milyen most a lelkiállapota?
Letargikus vagyok
Kissé magam alatt vagyok
Kiegyensúlyozott vagyok
Jókedvű vagyok
Majd kiugrom a bőrömből
Hogy érzi magát?
Kirobbanó formában van? Válassza ki a lelki- és testi állapotához illő emojit és nézze meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!
Hogy érzi most magát fizikailag?
Teljesen hulla vagyok
Voltam már jobban is
Átlagos formában vagyok
Jól vagyok
Kirobbanó formában vagyok
Hogy érzi magát?
Lelkiállapot
Fizikai állapot
Legjobban:
Legrosszabbul:
További cikkek
Szóljon hozzá Ön is és olvassa el mások hozzászólásait

Influenzatérkép

március 16. - március 22.
Influenzás tünetekkel
orvoshoz fordulók száma:
13 300
  • 0-14 évesek
  • 15-34 évesek
  • 35-59 évesek
  • 60 év felettiek

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+13, +18 °C
Minimum:
-2, +3 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt szinte felhőtlen időben lehet részünk, a napsütésé lesz a főszerep.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!

Kövesse a Házipatikát:

GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag