A fogak is csontok? Meglepő lehet a válasz – Ezt értik félre a legtöbben

Első ránézésre a fogak és a csontok igen hasonlóak egymáshoz, előbbieket mégsem tekintik az emberi csontváz részének. Mutatjuk, miben rejlik a magyarázat.

Mindkettő kemény, fehér színű és gazdag kalciumban. Ezek szerint a fogak is csontok? Nos, a rövid válasz az, hogy: nem. Mint azt dr. Edmond Hewlett, a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i kampuszának (UCLA) nyugalmazott fogász professzora a Live Science megkeresésére elmondta, a fogak és csontok közötti hasonlóságok lényegében a fenti felsorolással véget is érnek. Anatómiai felépítésük és a szervezetben betöltött szerepük egészen eltérő, így két teljesen külön szövettípusról van szó.

egy nő a fogait tapintja az ujjával
Fotó: Getty Images

Mi a különbség a fogak és a csontok között?

Ha közelebbről megvizsgáljuk a funkciójukat, a fogak feladata elsősorban az elfogyasztott táplálék felőrlése, ezáltal az emésztési folyamat megkönnyítése. Emellett részt vesznek a hangképzésben és a beszédben is, mégis elsődleges feladatuk alapján az emésztőrendszer részeinek tekinthetők. Ezzel szemben a csontok egészen más célt szolgálnak. Ezek adják testünk vázát, kötődési pontokat biztosítva az izomzat számára, illetve fizikai védelmet nyújtva a létfontosságú szerveknek, mint a szív vagy a tüdő. Nem mellesleg a csontok egyfajta gyártóüzemként is működnek, pontosabban itt termelődnek a vörös- és fehérvérsejtek.

Persze akadnak átfedések is a fogak és csontok között. Az állkapocs csontjai például támasztékot nyújtanak a fogazatnak, egyszersmind részt vesznek a rágás folyamatában. Hewlett szerint mégsem szabad egy kalap alá venni őket: „együtt dolgoznak, mégis elkülönülve egymástól”.

Felépítésbeli különbségek szintén jócskán vannak, főként az egyes szövetek funkciójához igazodva. A fogak külső rétegét zománcnak hívjuk, amely egy vékony rétegben, túlnyomó részben ásványi anyagokból – kalciumból és foszfátból – felépülő szövet. Ez az emberi test legkeményebb része. A zománc alatt található a dentin, amely a fogak szerkezetének nagyobb részét adja. Itt már találhatók apró vérerek és idegvégződések is. Legbelül pedig a fogbél helyezkedik el: egy kocsonyás állagú, vérerekkel gazdagon átszőtt képlet.

A csontok ezzel szemben egészen máshogy épülnek fel. A csontokat egy nagyon vékony, ám erős külső réteg, a csonthártya borítja, amelyben a csontszövet növekedéséhez és gyógyulásához nélkülözhetetlen erek és idegek futnak. A következő réteget tartós, tömör csontszövet alkotja. A csont belsejében pedig szivacsos csontszövet található: ez egy apró üregekkel teli, szivacsszerű állomány, amelyben a csontvelő helyezkedik el. A csontvelőben képződnek az új vérsejtek.

Kapcsolódó cikk

Guinness-rekord: ennek a férfinak van a legtöbb foga a világon – videó a számolásról
Guinness-rekord
Guinness-rekord: ennek a férfinak van a legtöbb foga a világon – videó a számolásról

Az egyik élő, a másik holt szövet

Mint az a fentiekből kiderül, a fogakkal ellentétben a csontokat kívül és belül egyaránt behálózzák idegek és vérerek. Ennek oka, hogy a csontok élő szövetként működnek, míg a fogak nem. Utóbbiak már a magzati fejlődés során és kisgyermekkorban kifejlődnek. Speciális sejtekből, úgynevezett ameloblasztokból és odontoblasztokból jön létre a fogzománc és a dentin, majd idővel meg is keményedik. Amint ez a folyamat lezárul, a fogzománcot létrehozó sejtek elpusztulnak. Magyarán ha később bármilyen sérülés éri a fog külső rétegeit, azok nem nőnek vissza. Így aztán a fogbél hiába élő szövet, a fog külső rétegei nem tudnak regenerálódni.

Eközben a csontok dinamikus struktúrák, amelyek folyton újraépítik magukat. Vérerek, idegek és élő sejtek – úgynevezett oszteoblasztok és oszteoklasztok – sokasága hálózza be őket, amelyek az elöregedett szövetek lebontását és új szövetek képzését végzik. Ez a folyamatos körforgás teszi lehetővé a csontok gyógyulását töréses sérülések után, vagy az alkalmazkodást a test megváltozott igényeihez, ha például valaki fizikailag aktívabbá válik a mindennapokban. Mindent egybevetve a felnőttek csontváza nagyjából 10 évente teljesen megújul.

„A csont sokkal inkább a test élő szövete” – mondja Hewlett. „A fogainkra viszont különösen vigyáznunk kell, mert az elvesztett fogszövet nem képződik újra.”

ITT MEGOSZTHATOD:

Ajánlott videó

Heti top cikkek

Túl párás a levegő otthon? Ezt a filléres trükköt vesd be, mielőtt megjelenne a penész
Hány másodpercig kell tartani a planket? Ennyi számít jónak életkor szerint
daganat
Nem a szervezetet támadja, hanem a daganatot: egyre több beteg kaphat ilyen kezelést
Az alvásszakértők szerint nem a korai kelés a titok: ettől leszel kipihent reggel
vastagbélrák
Vastagbélrák 50 felett: ezekre a korai tünetekre érdemes különösen figyelni
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +7 °C
Minimum: +0 °C

Borult lesz az ég. Kezdetben még csak kevés helyen lehet kisebb eső, havas eső, hóesés, majd délutántól kiterjedt csapadékzóna érkezik, amely hatására egyre többfelé - főképp az ország déli kétharmadán - számíthatunk esőre, a déli határ mentén kiadós mennyiség is hullhat. A déli, délkeletiről északi irányba forduló szelet napközben élénk lökések kísérhetik.Késő este 1, 9 fok között várható. Vasárnap egy ciklon érkezik a térségünk fölé, emiatt előbb a melegfrontra, estétől pedig már a hidegfrontra érzékenyek szervezetét terheli meg jobban az időjárás.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

"Ha este fogkrémet teszek a pattanásra, az másnapra tényleg elmúlik?" – 6 kérdés, amiből kiderül, ismered-e a saját bőrödet A fogkrémes pattanáskezeléstől a bőrápolással kapcsolatos népszerű tanácsokig számos egészségügyi tévhit él a köztudatban. Te felismered, mely állítások igazak, és melyek félrevezetők?
Influenzaoltás: 7 kérdésből kiderül, bedőlsz-e a leggyakoribb tévhiteknek A szezonális influenzaoltást számos félreértés és tévhit lengi körül, ami akár a járvány elleni hatékony védekezést is alááshatja. Teszteld tudásod kvízünk segítségével, hogy kiderüljön, mennyire vagy jól tájékozott a témában!