A fogyáshoz, vagy mostanában divatba jött nevén "zsírégetéshez" viszonylag alacsony intenzitású, de hosszú idejű edzés szükségeltetik. Erre a célra jól megfelel a szobakerékpár, az elliptikus sífutógép, az evezőpad vagy a futópad is. Otthoni edzéshez a legtöbben szobakerékpárt vásárolnak.
A szobabiciklinek számos előnye van: ez a legolcsóbb a fitneszgépek közül, viszonylag kis helyen elfér, és nem terheli az ízületeket. A választásnál lényeges, hogy az ülés ne csak fel és le, hanem előre-hátra is állítható legyen, így meg lehet találni a legkényelmesebb pozíciót. Ez főként akkor lényeges, ha a gépet a család apraja-nagyja használja.
Fotel helyett nyeregbe
Mivel a kerékpározás nem igényel különösebb koncentrációt, közben akár tévézni vagy zenét hallgatni is lehet, sőt ajánlatos, mert különben a szobai biciklizés eléggé unalmas. Hátránya, hogy jóformán csak a combizmot terheli, ezért aki a teljes testét szeretné megdolgoztatni, mindenképpen végezzen más mozgást is.
Mivel a test súlyát a kerékpárülés tartja, az energiafelhasználás jóval alacsonyabb, mint például egy futópad esetén. Ezért ez az edzésfajta főként idősebbeknek ajánlható, azoknak, akik elsősorban a szív-keringési rendszerüket szeretnék edzeni.
A szobakerékpár speciális változata az úgynevezett "foteles" bicikli, amelynél a háttámlás ülés a pedálokkal körülbelül egy vonalban van. Mivel a vízszintesen lévő lábakból a vér sokkal könnyebben visszajut a testbe, ennek az elrendezésnek visszérprobléma vagy trombózis utáni rehabilitációban van kiemelt jelentősége.
Pulzusmérés testedzéshez
Az edzések intenzitásának mérése nem csak a profi sportolók esetében fontos. Más erőkifejtés kell a regenerálódáshoz vagy rehabilitációhoz, a zsírégetéshez, az állóképesség fejlesztéséhez vagy a szív-keringési rendszer fejlesztéséhez. Az edzés hatékonyságának mérésére legmegfelelőbb a pulzusszám, mivel minél intenzívebben edzünk, annál több "üzemanyagra" van szükségünk, így a szívnek is keményebben kell dolgoznia, hogy elegendő vért pumpáljon az izmokba. A pulzus tájékoztatást nyújt állóképességről is, ugyanis ha a szív egy-egy dobbanással nagyobb mennyiségű vért képes megmozgatni, akkor kevesebbet kell vernie ahhoz, hogy a szükséges oxigént eljuttassa az izmokhoz.
A pulzusmérős karórák az EKG-berendezésekhez hasonló elven működnek: a szív összehúzódását vezérlő elektromos impulzus lefutását érzékelik a test felületén. Ehhez a mellkasra egy speciális gumis övet kell csatolni, amely beépített elektródáival felfogja a szív dobbanásait, és rádióhullámokkal, vezeték nélkül továbbítja az adatokat a csuklón lévő órának. (A vevő természetesen nemcsak karóra lehet, hanem például egy fitneszgépbe épített elektronika is.)
A pulzusmérő órák alaptípusai csak pulzusszám kijelzésre képesek, de a komolyabb modellek abban is segítenek mozgás közben az optimális edzési szinten tartani a pulzust. Az ilyen óra használata előtt meg kell adni a testsúlyt, az életkort és a kitűzött pulzusszámértéket. Ki-ki magának is kiszámolhatja a korának megfelelő maximális pulzusszámot a következő képlettel: megengedett maximális pulzusszám = 220 – életkor években. Aki például 53 éves, annak a megengedett maximális pulzusszáma 220-53 = 167.
