Ínyünkre való gyógynövények
Nem arról van szó, hogy gyógynövényeket kellene rágcsálnunk - erre keveseknek volna módjuk -, viszont a belőlük kivont illóolajok és különféle hatóanyagok az immár megszokott formában, a fogkrémbe bedolgozva éppúgy kifejtik jótékony hatásukat. Hogy mely gyógynövényeket érdemes keresnünk a fogkrém összetevői között? Először is a borsmentát (Mentha piperita). Neki köszönhetjük a jól ismert, üdítő mentolos ízt, amit mentol, menton, mentofurán anyagai adnak, és csaknem minden fogkrém sajátja. Ám nem csupán az ízéért kedveljük. Tartalmaz érösszehúzó cseranyagokat és különböző flavonoidokat is. Régóta ismert enyhe fertőtlenítő, valamint emésztést javító hatása is.
Az orvosi zsálya (Salvia officinalis) fertőtlenítő, antibakteriális hatása miatt alkalmas a száj kórokozóinak legyőzésére. Ugyancsak hatékony gyulladásgátló a bíbor kasvirág (Echinacea purpurea). Azután hogy is maradhatna ki a kamilla (Matricaria recutita), az a gyógynövény, melynek gyulladásgátló hatása a gyógynövényeket nem ismerők körében is köztudott. A kamillavirág hatóanyagai vírusos és bakteriális fertőzések esetén egyaránt jótékonyak, elősegítik a szájüregi sérülések gyógyulását.
Mindenki hallott már a mirháról, de kevesen tudnák megmondani, pontosan mi az. Az anyag egy a Földközi-tenger vidékén élő, apró tüskés fa, a mirhafa vagy szomáliai balzsamfa (Commiphora myrrha) kérgének vöröses-sárgásbarna gyantájából nyert szirup. A gyantát az ókortól kezdve füstölőszernek, illat- és balzsamozószernek dolgozták fel. Enyhe fertőtlenítő, érösszehúzó és vérzéscsillapító hatása miatt hat jótékonyan az ínyvérzéssel járó fogínybetegségek esetén. A fogíny szövetét feszessé és ellenállóvá teszi. Gyógynövények nem csak hazánkban élnek, ezért nincs például magyar neve a jobb híján ratanhia gyökérként (lat. Krameria triandra) emlegetett növénynek, ami szintén érösszehúzó, vérzéscsillapítóként hasznos.
Sós fogkrém?
Korábban szívesen használták a konyhasót és különböző ásványi sókat tartalmazó fogporokat a fogak suvickolására. Az ásványi sók nem mind sós ízűek, ettől nem kell tartani. Azért kerülnek a fogkrémbe, mert megfelelő szemcseméretben kiválóan le tudják csiszolni a fogfelszínt anélkül, hogy megsértenék. A sima felszínen ugyanis nehezebben tapadnak meg később a plakkokat kialakító baktériumok. Ezenkívül segítenek helyreállítani és megőrizni a szájüregben azt a kémhatást, ami a legkedvezőbb a fogak egészségének és a legkényelmetlenebb a kórokozó, savas kémhatást kedvelő kórokozó baktériumoknak.
A nyál enyhén lúgos kémhatásának előállításához felel meg a nátrium-bikarbonát. E só apró szemcséi a fogmosás kezdetén polírozzák a fogakat, majd vízoldékony lévén folyamatosan feloldódnak a nyálban, és olyan pufferoldatot hoznak létre, ami sokáig megtartja az enyhén lúgos kémhatást. Akkor is, ha előtte közben a szájüreg savasodását okozó szénhidrátokat fogyasztunk.
A kíméletes polírozás kedvéért főként különböző szilikátok kerülnek a fogkrémbe. Dörzshatásukat nemzetközi mértékegységben (RDA = Radioctive Dentin Abrasion) is megadják). Ha ez 50 körüli értékű, akkor nem fog kárt tenni sem a fogzománcban, sem az érzékeny ínyben.
Említést érdemelnek még a fluoridok, amelyek a fogzománcból kioldódó fluoridtartalmat hivatottak pótolni, és megfelelő formában a fogzománcba is be tudnak épülni, így erősítik azt.
