Érdemes megfontolni néhány közismert tényt. Azt például, hogy a cukorbeteg, akinek sikerül lefogynia, jó eséllyel számíthat arra, hogy állapotában jelentős javulás fog beállni, sőt az sem kizárt, hogy teljesen kigyógyul ebből az alattomos kórból. Aki fogyni akar, ugyan találhatna-e jobb módot erre, mint hogy választ egy sportot, amelynek kedvvel és rendszeresen hódol?
Az is köztudott, hogy a jelentős túlsúly milyen rossz hatással van az artrózisos, megkopott ízületekre. Szerencsére az sem szorul további bizonyításra, hogy a gyakori úszás milyen jó hatással van rájuk.
Tekintse szívügyének a sportolást
Aki rendszeresen sportol, mozog, azt kevésbé fenyegeti a magasvérnyomás-betegség. Az időről-időre gyorsabb véráramlás nem engedi, hogy a koleszterin elvégezze értorlaszoló munkáját.
Az izmok munkája hatással van a köztük futó kis artériákra, nem engedi, hogy faluk elmerevedjen. Ahogy tágulnak és összehúzódnak, a pumpáló mozgás következtében a vér elmossa, magával sodorja, a képződő kisebb útakadályokat.
Fusson, aki bánatos
A lelket is lehet sporttal gyógyítani. Először is: a sport önmagában élvezetet okoz. Ettől máris kevesebb ok van a depresszióra. Másodszor: aki sportol, kimozdul otthonról, emberek közé megy, nem érzi magát annyira egyedül, hiszen társakra lel. Nemcsak a küzdő- és csapatsportokra igaz ez, hanem például a társastáncra is.
A jótékony hatás fiziológiai magyarázata az, hogy amikor az izmokat erőkifejtésre kényszerítik, a szervezet endorfint termel, ezzel megemeli a fájdalomküszöböt. De emlékezzünk csak: ezt az anyagot más néven, „boldogsághormonként” is szokták említeni.
Nem arról van szó persze, hogy ha leugrik valaki a sarki közértbe, már termelődik is a rengeteg endorfin. De mondjuk egyórányi úszás után már elég magas az endorfin-szintünk ahhoz, hogy azt a bizonyos jóleső fáradtságot érezzük, amitől szinte folytatni lenne kedvünk az edzést.
Nem kell, hogy fájjon
A hátfájásnak gyakori oka, hogy a hát izmai nem eléggé erősek ahhoz, hogy segítsék, támogassák a gerincet. Tartós javulást lehet tehát remélni ezeknek az izmoknak a felerősítésétől, de ehhez mindenképpen ajánlatos szakember, gyógytornász segítségét kérni, nehogy oktalan szenvedés legyen a dolog vége.
A szenvedés és a sport nem szinonimák. Soha nem kell olyan gyakorlatot elvégezni, amely éles fájdalmat okoz: a test a fájdalommal azt jelzi, hogy nem jó neki, ami éppen történik vele. Kíméletes nyújtógyakorlatokkal is el lehet érni a kívánt eredményt, ami éppen nem a fájdalom, hanem az, hogy elkerüljük a fájdalmakat, amelyek idős korunkra meglepnek, ha előtte nem mozgunk eleget.
