Az emberi agy működése még ma is rengeteg titkot tartogat. Ezek közül is talán az egyik legrejtélyesebb jelenség a kóma, és különösen az, amikor valaki hosszú idő után ébred fel belőle. Előfordul, hogy ez hetek vagy hónapok után történik meg, de akadnak egészen döbbenetes esetek is: például Munira Abdulláé, aki egy 1991-es autóbaleset után 27 évvel nyerte vissza az eszméletét. De mi áll ezek mögött a szinte csodaszámba menő felépülések mögött? Az alábbiakban ezt mutatjuk be a Live Science cikke alapján.
Hogyan lehet felébredni a kómából?
A kóma egy elhúzódó, mély eszméletlenség, amely mindig valamilyen agyi károsodás következménye. Kiválthatja sérülés, gyulladás vagy fertőzés is. Ahhoz, hogy valaki felébredjen, az agynak először regenerálódnia kell: az agy vagy megpróbálja helyrehozni a sérült idegsejteket, vagy más területek veszik át a feladatukat. Ez azonban önmagában nem elég. A kóma során az agyi aktivitás is lelassul. Az idegsejtek közötti kommunikáció ilyenkor jóval kevésbé hatékony, így szükség van arra, hogy az agy úgymond újrainduljon.
Magyarán szükség lehet egyfajta külső vagy belső indítólökésre, amely újra felpörgeti az agyi működést. A probléma viszont az, hogy erre egyelőre kevés meggyőző tudományos bizonyíték áll rendelkezésre. Az egyik lehetséges megoldás egy gyógyszer, az amantadin, amelyet elsősorban a Parkinson-kór kezelésében használnak. A hatóanyag növeli az agyban a dopamin szintjét – ez a hormon kulcsszerepet játszik az idegsejtek közötti kommunikációban, különösen a mozgás és a motiváció szabályozásában.
Kutatások szerint a kómában lévő betegek agyában alacsonyabb a dopaminszint, mint éber állapotban. Egy 2012-es vizsgálat azt is kimutatta, hogy az amantadin javíthatja a tudatállapotot traumás agysérülés után kialakult kómában vagy minimálisan tudatos állapotban. Más tanulmányok szerint nem traumás okok – például stroke vagy fulladás – esetén is segítheti a felépülést. Ugyanakkor nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy hosszú távon is javítja a betegek kilátásait.
Egyéb módszerek: stimulálni az agyat
A kutatók többféle módszerrel próbálják felébreszteni az agyat, és ezek többsége ugyanarra az alapelvre épül: serkenteni az idegsejtek működését. Az egyik ilyen eljárás a mélyagyi stimuláció, amely során elektródákat ültetnek az agy mélyebb részeibe. Ezek apró elektromos impulzusokat adnak le, gyakran a talamusz területén – ez az agy egyik kulcsfontosságú központja az éberség és a figyelem szempontjából.
Léteznek kevésbé invazív módszerek is, például:
- fókuszált ultrahangos stimuláció (műtét nélkül),
- mágneses ingerlés, amely szintén képes az agy mélyebb területeit aktiválni.
Fontos azonban, hogy ezek a kezelések csak akkor lehetnek hatékonyak, ha az agy szerkezete alapvetően ép maradt.
A felépülés lassú folyamat
Az idegsejtek regenerációja rendkívül lassú. Éppen ezért a kómából való felépülés időigényes, és nagy türelmet igényel az orvosoktól és a hozzátartozóktól egyaránt. A szakértők szerint az agysérülést követő akut szakasz után általában legalább két hét szükséges ahhoz, hogy valaki visszanyerje az eszméletét, és ritkán tart tovább négy hétnél. Ez azonban nem zárja ki a jóval későbbi állapotjavulást: bár ritkán, de előfordulhat, hogy hónapokkal, évekkel vagy akár évtizedekkel később ébred fel a beteg.
Sajnos azonban nem minden történet végződik felépüléssel. Terri Schiavo például 15 éven át élt vegetatív állapotban egy szívleállást követően. Hosszas jogi vita után megszüntették a mesterséges táplálását, és 2005-ben elhunyt. A boncolás kimutatta, hogy az agya súlyosan károsodott, mérete pedig az átlagosnál jóval kisebb volt. Becslések szerint a kómás betegek 20-40 százaléka soha nem ébred fel. Egy amerikai és brit adatokat elemző kutatás pedig azt mutatta ki, hogy a vizsgált kómás betegek 54 százaléka meghalt, 15 százaléka súlyos állapotban maradt, és csupán 31 százalékuk épült fel kedvező kimenetellel.
Mindezek ellenére az orvosok hangsúlyozzák: nem szabad túl korán feladni a reményt. Előfordul, hogy a létfenntartó kezelést túl hamar megszüntetik, pedig az agy még képes lenne a regenerációra. Összességében a kómából való felébredés pontos mechanizmusa továbbra is nagyrészt ismeretlen. A kutatók azonban egyre közelebb kerülnek a válaszhoz – és ezzel együtt ahhoz is, hogy a jövőben gyorsabban és hatékonyabban segítsenek a betegeknek visszanyerni éber tudatukat.
