Szemészeti problémák : Távollátás
Legféltettebb érzékszervünk a látás. A szem felépítése és működése bonyolult, de legalább annyira lenyűgöző is: ez a csodálatos - több védelmi berendezéssel is ellátott - szerkezet szabályozza a beengedett fény mennyiségét, közeli és távoli tárgyakra fókuszál, képeket állít elő és továbbítja az agyba. A látás folyamatának minden állomásán - kezdve már a szemet védő berendezésektől - a látószerv minden része sérülékeny, a legkülönbözőbb megbetegedések fenyegetik - lehetőség szerint védeni, kímélni kell, és a szemet illetve a látást érintő kisebb elváltozásokkal is érdemes szakorvoshoz fordulni, nem szabad elhanyagolni.
Távollátás tünetei és kezelése
Mi a távollátás?
Az éleslátás feltétele, hogy a tárgy pontjairól érkező fénysugarak a szembe kerülve, annak törőközegein (szaruhártya, csarnokvíz, lencse, üvegtest) áthaladva, irányukat megváltoztatva az ideghártyán (retinán) egyesüljenek képpontokká. A szem össztörőereje körülbelül egy 66 dioptriás konvex lencse törőerejének felel meg. Ép fénytörésű, emmetropiás szemben az össztörőerőnek és a szemtengely hosszának (normálisan 24 milliméter) helyes arányban kell lennie, mert ha bármelyik csökkent vagy fokozott, a gyújtópont nem eshet az ideghártyára. Ha a végtelenből jövő, idealizált, párhuzamos sugarak a nyugalmi állapotban lévő szemben nem az ideghártyán egyesülnek éles képpé, hibás fénytörésről, ametropiáról beszélünk.
Tünetek
Ha a szem össztörőereje kisebb vagy a tengelye rövidebb, akkor túllátásról (hipermetrópiáról) beszélünk. Túllátó szem esetén a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarak nem egyesülnek éles képpé a retinán, hanem, ha a szem burkain át tudnának hatolni, mögötte találkoznának. Az ideghártyán csak a természetben elő nem forduló, összetartó sugarak egyesülnének. A távollátó szemnek valós távolpontja nincsen, virtuális távolpontja a szem mögé esik.
A távollátás előfordulása
A túllátás a népesség mintegy 50 százalékát érinti.
A távollátás okai
Az esetek többségében az ilyen betegek szemgolyója kisebb, tehát a tengelye rövidebb (tengelyhipermetrópia). Néha a törőerő gyengébb (törési hipermetrópia), például lehet a szaruhártya vagy a lencse laposabb, illetve hiányozhat a fénysugarak útjából a lencse baleset vagy műtét miatt. Az újszülöttek is hipermetrópiások (átlagosan 2,4 D), melynek mértéke az első életévben kifejezetten csökken a szemgolyó növekedésével. Sok szem normál fénytörésűvé válik, de a lakosság 50 százaléka hipermetrópiás marad.
A távollátás tünetei
Fiatalkorban, amíg a lencse rugalmas, a szem alkalmazkodással – a lencse domborúbbá válásával – növeli a törőerejét, így előrehozza a keletkezett képet az ideghártyára, és az egyén élesen lát. Ezt hívják fakultatív hipermetrópiának. Ehhez azonban a sugárizom állandó összehúzódására van szükség. Az ilyen szem távolra nézéskor sincs nyugalomban, akkor is alkalmazkodnia kell az éleslátáshoz. Az állandó alkalmazkodás miatt a túllátó beteg már el sem tudja lazítani teljesen a sugárizmát. Ez fáradásos jellegű panaszokhoz vezet, például fejfájáshoz, rossz közérzethez, időnként jelentkező homályos látáshoz. A fénytörési hibának így rejtve maradó részét a sugárizom atropin cseppel való bénításával lehet kideríteni.
Idősebb korban a lencse merevebbé válásával, a sugártestest kifáradásával az alkalmazkodási (akkomodációs) szélesség beszűkül. A beteg azzal a panasszal fordul szemorvoshoz, hogy közelre nem lát élesen. Az ilyen betegnél korábban jelentkezik az öregszeműség (presbiópia), korábban lesz szüksége olvasószemüvegre.
Az alkalmazkodás szoros kapcsolatban van a konvergenciával, a szemek összetérítésével. Egy normál szemű egyén, ha közelre néz, a fixálás távolsága szerint alkalmazkodik, domborúbbá válik a lencséje és konvergál, a két szem tengelye nagyobb szöget zár be. A két funkció anatómiai kapcsolatát idegpályák képviselik. A kapcsolat nem szoros. Amennyiben ez a kapcsolat szorosabb, akkor már kis fokú alkalmazkodás is a szemek összetérítését okozza. Így alakul ki az úgynevezett akkomodatív kancsalság. A hipermetrópia mértékének fontos szerepe van a kancsalság kiváltásában. Kis fokú, fakultatív hipermetrópia esetén még nem lép be a konvergenciareflex, közepes, relatív hipermetrópia esetén viszont a beteg csak kancsalítás árán lát élesen, a kétszemes együttlátás csak homályos látással lehetséges. A relatív hipermetropiások közül csak azok válnak kancsallá, akiknél az éles látás kényszere felülmúlja a kétszemes együttlátásét. Nagymértékben (6-8 D-n felüli) túllátó szemű egyének általában igénybe sem veszik az alkalmazkodást, így nem válnak kancsallá (abszolút hipermetrópia). Közelre állítják be a fénytörésüket, bemerevedik a sugártest. A távoli látásélesség vizsgálatánál törési rövidlátókhoz hasonlítanak.
A túllátó szemek általában kisebbek, az elülső csarnok sekélyebb, a csarnokzug szűkebb, ami zárt zugú zöld hályog kialakulására hajlamosít.
A távollátás diagnózisa
Egy szembeteg bármely panasszal is fordul szemorvoshoz, először a látásélességét kell megvizsgálni, aminek során a fénytörési hibájára is fény derül. Ez a fénytörés szubjektív meghatározása. A beteget 5 méterre leültetik egy jól megvilágított látáspróbatáblától. Ezen felülről lefelé csökkenő nagyságú jelek, betűk, képek vagy számok vannak. A látásélességet egy tört fejezi ki. Mivel a különböző országokban más és más távolságból végzik a vizsgálatot, a könnyebb összehasonlítás miatt ma már inkább a decimális beosztást használják. E szerint a teljes látás 1,0, ha valaki a legalsó sort látja csak, látóélessége 0,1 Ha valaki a legfelső jelet sem látja 5 méterről, addig közelítik a táblához, míg azt fel nem ismeri. Ujjainkat is olvastathatjuk egyre közelebbről. Ha szem előtti ujjolvasása sincs a betegnek, megvizsgálják, hogy van-e kézmozgáslátása. Ha ez sincs, akkor a betegnek nincs tárgylátása. Ha a beteg látása 1 méter ujjolvasásnál rosszabb, meg kell vizsgálni a beteg fényérzését.
A fénytörés objektív meghatározásaira több lehetőség van:
- Skiaszkópia (árnyékpróba): lényege a távolpontkeresés. Fénysugarakat vetítenek a pupillán keresztül a szemfenékre, és a visszavert fénysugár viselkedéséből, haladási irányából következtethetnek a beteg távolpontjának helyére, azaz a fénytörésére. A vizsgálatot a szűk pupilla és az alkalmazkodás jelentősen befolyásolja, ezért pupillatágítás után végezhető el.
- Automatikus refraktometria: ennek során gyenge, infravörös fényű jelet használnak. Az ideghártyán keletkező jelet optikai rendszeren keresztül fotodiódák segítségével állítják élesre. A módszert az alkalmazkodás és a pontos fixálás jelentősen befolyásolja.
- Keratometria: ennek során meghatározhatják a szaruhártya törőerejét a centrumban, az asztigmia fokát és tengelyállását.
- Korneatopográfia: ez a szaruhártya törőerőprofilja meghatározására szolgáló topopgráfiás módszer, ahol kódolt színskálát használnak.
- Ultrahangvizsgálat: ennek során pontosan lemérhető a szem hossza, a szaruhártya és a lencse, a lencse és az ideghártya közötti távolság, valamint a lencse vastagsága. Ezekből az adatokból pontosan kiszámítható a szem fénytörése. Erre a vizsgálatra elsősorban műlencse-beültetés előtt a beültetendő lencse törőerejének kiszámításához van szükség, amikor más módszer a szürke hályog miatt nincs a szem fénytörésének megállapítására.
A távollátás kezelése
A fénytörési hibák javítására többféle lehetőség is van: szemüveggel és kontaktlencsével történő korrekció, valamint különböző műtéti beavatkozások. Túllátás esetén a fénytörés vizsgálata során az a legerősebb konvex (+) üveg, amellyel a beteg még végig tudja olvasni a táblát, a manifeszt hipermetrópiának, idős, alkalmazkodásra képtelen betegben pedig a teljes hipermetrópiának felel meg. Fiatalok látens hipermetrópiáját így nem lehet kimutatni, mivel képesek alkalmazkodni. Bénítani kell tehát a sugárizmot a vizsgálat előtt. A távolra alkalmazkodás kikapcsolása érdekében mindig a legerősebb konvex üveget kell felírni, amellyel még jól lát a beteg.
Ha a két szem fénytörése különböző, anizometrópiáról beszélünk. Ilyenkor korrekció után a két szem ideghártyáján eltérő nagyságú képek keletkeznek. A két szem közötti maximum 3 dioptria különbség esetén a képeket a látókéreg még egybe tudja forrasztani. Ellenkező esetben, ha az eltérés 3 dioptria fölött van, a képek annyira különböző nagyságúak lesznek, hogy kérgi egybeolvasztásuk lehetetlen. Ez kettőslátást, szédülést okoz. Ilyenkor a gyengébben látó szem fénytörési hibáját nem korrigálják ki teljesen üveggel. Másik lehetőség a kontaktlencse, amellyel mindkét szem fénytörési hibája maximálisan korrigálható panaszok nélkül. A közvetlenül a szaruhártya felszínén elhelyezkedő lencse nagyító és kicsinyítő hatása ugyanis minimális.
A kontaktlencse a fénytörési hibák javításának másik módszere. A szaruhártyát fedő könnyfilmen úszva, a könnyfilm állandóan cserélődik alatta. Így a szaru külső hámsejtjei, melyek a könny közvetítésével kapják az oxigént a levegőből, nem károsodnak. Optikailag jobb kép keletkezik a kontaktlecse viselésekor, mint nagy dioptriájú szemüveg viselése esetén, mert elmarad a legalább 1 centiméterre-re a szem előtt lévő szemüveg kicsinyítő vagy nagyító hatása, illetve a szemüveg széli részének torzító hatása.
A kontaktlencse rendelés javallatai:
- nagyfokú rövidlátás (-8 D fölött),
- nagyfokú túllátás (+6 D fölött),
- anizometrópia ,
- asztigmia,
- kozmetikai és foglalkozási okok.
A kontaktlencse rendelés ellenjavallatai:
- a szemhéj betegségei,
- a kötőhártya betegségei,
- a szaruhártya betegségei,
- a könnyfilm rendellenességei,
- szivárványhártya-gyulladás,
- festékes anyajegy a szemfelszínen,
- a szaruhártya érzéketlensége,
- egyik szem hiánya,
- neurotikus félelem.
A fénytörési hibák korrekciójában egyre nagyobb teret hódít a szaruhártya lézerrel történő átszabása. A szemben a két legfontosabb törőerőt képviselő képlet a szaruhártya (44 D) és a lencse (20 D). A szem összdioptriájának megváltoztatására a szaru törőerejének megváltoztatása ad lehetőséget a legkönnyebben, hiszen kívül, könnyen hozzáférhető helyen van, továbbá a legnagyobb törőerővel rendelkezik a szem képletei közül. Az excimerlézer-kezelés során a lézerfény elnyelődik a szaruhártya szövetében, felbontja a molekulák közötti kötéseket és elpárologtatja a felbontott anyagokat.
A lézerkezelés javallatai:
- kontaktlencse-viselési képtelenség,
- foglalkozási okok,
- szaruhártya-átültetést és szürkehályog-műtétet követő asztigmia,
- nagyfokú asztigmatizmus,
- pszichés okok ("fogyatékosság" érzése),
- egyes szaruhártya-betegségekben terápiás céllal történő kezelés.
A lézerkezelés ellenjavallatai:
- 18 életév alatti kor (még növekvő szem),
- instabil fénytörési hiba,
- kötőszöveti rendellenesség,
- a szaruhártya kóros állapotai,
- súlyos könnyhiány,
- rossz látásélesség,
- súlyos krónikus betegség (beállítatlan cukorbetegség, sebgyógyulási zavar stb.).
Az első szűrővizsgálat már 9 hónapos korban esedékes, majd a következő 2,5-3 éves korban, ezt követően pedig az iskola megkezdése előtt. Természetesen ettől függetlenül is bármilyen szemészeti problémával javasolt szemorvoshoz fordulni.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Mikor válaszd a laktózmentes tejet, és mikor maradj a hagyományosnál?
Szinte minden hűtőpultban ott sorakoznak a „laktózmentes” feliratú tejek, joghurtok és sajtok. Sokan automatikusan ezeket választják, mert egészségesebbnek hiszik – de vajon tényleg mindenkinek jót tesznek? Megmutatjuk, mi a különbség a laktózmentes és a hagyományos tej között, és kinek érdemes valóban áttérnie rá.
Nem a szomjúság az első jel – a kiszáradás 11 meglepő tünete és következménye
Szervezetünk működéséhez elengedhetetlen a megfelelő folyadékfogyasztás, az ugyanis befolyásolja a keringést, az idegrendszert, a hormonális egyensúlyt, az izomműködést, a bőr állapotát, sőt, a koncentrációs képességet is. Ha valaki nem iszik eleget, annak hosszú távon akár komoly következménye is lehet.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+10 °C
Minimum:
+5 °C
Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, csupán néhol - főként Szabolcs térségében - maradhat szakadozottabb, vékonyabb a felhőtakaró. Reggel, délelőtt átmenetileg kevesebb helyen eshet, majd a déli óráktól a keleti részeket leszámítva ismét egyre többfelé várható időszakos eső. A keleties irányú szelet helyenként élénk, a hegyekben erős lökések kísérhetik, majd északi, északkeleti irányba fordul az áramlás.A legmagasabb nappali hőmérséklet nagyrészt 6 és 12 fok között alakul, de a keleti naposabb részeken ennél néhány fokkal magasabb értéket is mérhetünk. Késő este 3, 9 fok valószínű. Úgynevezett sekély ciklon alakítja a mai időjárásunkat, ami a melegfrontra érzékenyek számára többféle kellemetlen tünetet is okozhat.
