Szemészeti problémák : Távollátás
Legféltettebb érzékszervünk a látás. A szem felépítése és működése bonyolult, de legalább annyira lenyűgöző is: ez a csodálatos - több védelmi berendezéssel is ellátott - szerkezet szabályozza a beengedett fény mennyiségét, közeli és távoli tárgyakra fókuszál, képeket állít elő és továbbítja az agyba. A látás folyamatának minden állomásán - kezdve már a szemet védő berendezésektől - a látószerv minden része sérülékeny, a legkülönbözőbb megbetegedések fenyegetik - lehetőség szerint védeni, kímélni kell, és a szemet illetve a látást érintő kisebb elváltozásokkal is érdemes szakorvoshoz fordulni, nem szabad elhanyagolni.
Távollátás tünetei és kezelése
Mi a távollátás?
Az éleslátás feltétele, hogy a tárgy pontjairól érkező fénysugarak a szembe kerülve, annak törőközegein (szaruhártya, csarnokvíz, lencse, üvegtest) áthaladva, irányukat megváltoztatva az ideghártyán (retinán) egyesüljenek képpontokká. A szem össztörőereje körülbelül egy 66 dioptriás konvex lencse törőerejének felel meg. Ép fénytörésű, emmetropiás szemben az össztörőerőnek és a szemtengely hosszának (normálisan 24 milliméter) helyes arányban kell lennie, mert ha bármelyik csökkent vagy fokozott, a gyújtópont nem eshet az ideghártyára. Ha a végtelenből jövő, idealizált, párhuzamos sugarak a nyugalmi állapotban lévő szemben nem az ideghártyán egyesülnek éles képpé, hibás fénytörésről, ametropiáról beszélünk.
Tünetek
Ha a szem össztörőereje kisebb vagy a tengelye rövidebb, akkor túllátásról (hipermetrópiáról) beszélünk. Túllátó szem esetén a végtelenből érkező párhuzamos fénysugarak nem egyesülnek éles képpé a retinán, hanem, ha a szem burkain át tudnának hatolni, mögötte találkoznának. Az ideghártyán csak a természetben elő nem forduló, összetartó sugarak egyesülnének. A távollátó szemnek valós távolpontja nincsen, virtuális távolpontja a szem mögé esik.
A távollátás előfordulása
A túllátás a népesség mintegy 50 százalékát érinti.
A távollátás okai
Az esetek többségében az ilyen betegek szemgolyója kisebb, tehát a tengelye rövidebb (tengelyhipermetrópia). Néha a törőerő gyengébb (törési hipermetrópia), például lehet a szaruhártya vagy a lencse laposabb, illetve hiányozhat a fénysugarak útjából a lencse baleset vagy műtét miatt. Az újszülöttek is hipermetrópiások (átlagosan 2,4 D), melynek mértéke az első életévben kifejezetten csökken a szemgolyó növekedésével. Sok szem normál fénytörésűvé válik, de a lakosság 50 százaléka hipermetrópiás marad.
A távollátás tünetei
Fiatalkorban, amíg a lencse rugalmas, a szem alkalmazkodással – a lencse domborúbbá válásával – növeli a törőerejét, így előrehozza a keletkezett képet az ideghártyára, és az egyén élesen lát. Ezt hívják fakultatív hipermetrópiának. Ehhez azonban a sugárizom állandó összehúzódására van szükség. Az ilyen szem távolra nézéskor sincs nyugalomban, akkor is alkalmazkodnia kell az éleslátáshoz. Az állandó alkalmazkodás miatt a túllátó beteg már el sem tudja lazítani teljesen a sugárizmát. Ez fáradásos jellegű panaszokhoz vezet, például fejfájáshoz, rossz közérzethez, időnként jelentkező homályos látáshoz. A fénytörési hibának így rejtve maradó részét a sugárizom atropin cseppel való bénításával lehet kideríteni.
Idősebb korban a lencse merevebbé válásával, a sugártestest kifáradásával az alkalmazkodási (akkomodációs) szélesség beszűkül. A beteg azzal a panasszal fordul szemorvoshoz, hogy közelre nem lát élesen. Az ilyen betegnél korábban jelentkezik az öregszeműség (presbiópia), korábban lesz szüksége olvasószemüvegre.
Az alkalmazkodás szoros kapcsolatban van a konvergenciával, a szemek összetérítésével. Egy normál szemű egyén, ha közelre néz, a fixálás távolsága szerint alkalmazkodik, domborúbbá válik a lencséje és konvergál, a két szem tengelye nagyobb szöget zár be. A két funkció anatómiai kapcsolatát idegpályák képviselik. A kapcsolat nem szoros. Amennyiben ez a kapcsolat szorosabb, akkor már kis fokú alkalmazkodás is a szemek összetérítését okozza. Így alakul ki az úgynevezett akkomodatív kancsalság. A hipermetrópia mértékének fontos szerepe van a kancsalság kiváltásában. Kis fokú, fakultatív hipermetrópia esetén még nem lép be a konvergenciareflex, közepes, relatív hipermetrópia esetén viszont a beteg csak kancsalítás árán lát élesen, a kétszemes együttlátás csak homályos látással lehetséges. A relatív hipermetropiások közül csak azok válnak kancsallá, akiknél az éles látás kényszere felülmúlja a kétszemes együttlátásét. Nagymértékben (6-8 D-n felüli) túllátó szemű egyének általában igénybe sem veszik az alkalmazkodást, így nem válnak kancsallá (abszolút hipermetrópia). Közelre állítják be a fénytörésüket, bemerevedik a sugártest. A távoli látásélesség vizsgálatánál törési rövidlátókhoz hasonlítanak.
A túllátó szemek általában kisebbek, az elülső csarnok sekélyebb, a csarnokzug szűkebb, ami zárt zugú zöld hályog kialakulására hajlamosít.
A távollátás diagnózisa
Egy szembeteg bármely panasszal is fordul szemorvoshoz, először a látásélességét kell megvizsgálni, aminek során a fénytörési hibájára is fény derül. Ez a fénytörés szubjektív meghatározása. A beteget 5 méterre leültetik egy jól megvilágított látáspróbatáblától. Ezen felülről lefelé csökkenő nagyságú jelek, betűk, képek vagy számok vannak. A látásélességet egy tört fejezi ki. Mivel a különböző országokban más és más távolságból végzik a vizsgálatot, a könnyebb összehasonlítás miatt ma már inkább a decimális beosztást használják. E szerint a teljes látás 1,0, ha valaki a legalsó sort látja csak, látóélessége 0,1 Ha valaki a legfelső jelet sem látja 5 méterről, addig közelítik a táblához, míg azt fel nem ismeri. Ujjainkat is olvastathatjuk egyre közelebbről. Ha szem előtti ujjolvasása sincs a betegnek, megvizsgálják, hogy van-e kézmozgáslátása. Ha ez sincs, akkor a betegnek nincs tárgylátása. Ha a beteg látása 1 méter ujjolvasásnál rosszabb, meg kell vizsgálni a beteg fényérzését.
A fénytörés objektív meghatározásaira több lehetőség van:
- Skiaszkópia (árnyékpróba): lényege a távolpontkeresés. Fénysugarakat vetítenek a pupillán keresztül a szemfenékre, és a visszavert fénysugár viselkedéséből, haladási irányából következtethetnek a beteg távolpontjának helyére, azaz a fénytörésére. A vizsgálatot a szűk pupilla és az alkalmazkodás jelentősen befolyásolja, ezért pupillatágítás után végezhető el.
- Automatikus refraktometria: ennek során gyenge, infravörös fényű jelet használnak. Az ideghártyán keletkező jelet optikai rendszeren keresztül fotodiódák segítségével állítják élesre. A módszert az alkalmazkodás és a pontos fixálás jelentősen befolyásolja.
- Keratometria: ennek során meghatározhatják a szaruhártya törőerejét a centrumban, az asztigmia fokát és tengelyállását.
- Korneatopográfia: ez a szaruhártya törőerőprofilja meghatározására szolgáló topopgráfiás módszer, ahol kódolt színskálát használnak.
- Ultrahangvizsgálat: ennek során pontosan lemérhető a szem hossza, a szaruhártya és a lencse, a lencse és az ideghártya közötti távolság, valamint a lencse vastagsága. Ezekből az adatokból pontosan kiszámítható a szem fénytörése. Erre a vizsgálatra elsősorban műlencse-beültetés előtt a beültetendő lencse törőerejének kiszámításához van szükség, amikor más módszer a szürke hályog miatt nincs a szem fénytörésének megállapítására.
A távollátás kezelése
A fénytörési hibák javítására többféle lehetőség is van: szemüveggel és kontaktlencsével történő korrekció, valamint különböző műtéti beavatkozások. Túllátás esetén a fénytörés vizsgálata során az a legerősebb konvex (+) üveg, amellyel a beteg még végig tudja olvasni a táblát, a manifeszt hipermetrópiának, idős, alkalmazkodásra képtelen betegben pedig a teljes hipermetrópiának felel meg. Fiatalok látens hipermetrópiáját így nem lehet kimutatni, mivel képesek alkalmazkodni. Bénítani kell tehát a sugárizmot a vizsgálat előtt. A távolra alkalmazkodás kikapcsolása érdekében mindig a legerősebb konvex üveget kell felírni, amellyel még jól lát a beteg.
Ha a két szem fénytörése különböző, anizometrópiáról beszélünk. Ilyenkor korrekció után a két szem ideghártyáján eltérő nagyságú képek keletkeznek. A két szem közötti maximum 3 dioptria különbség esetén a képeket a látókéreg még egybe tudja forrasztani. Ellenkező esetben, ha az eltérés 3 dioptria fölött van, a képek annyira különböző nagyságúak lesznek, hogy kérgi egybeolvasztásuk lehetetlen. Ez kettőslátást, szédülést okoz. Ilyenkor a gyengébben látó szem fénytörési hibáját nem korrigálják ki teljesen üveggel. Másik lehetőség a kontaktlencse, amellyel mindkét szem fénytörési hibája maximálisan korrigálható panaszok nélkül. A közvetlenül a szaruhártya felszínén elhelyezkedő lencse nagyító és kicsinyítő hatása ugyanis minimális.
A kontaktlencse a fénytörési hibák javításának másik módszere. A szaruhártyát fedő könnyfilmen úszva, a könnyfilm állandóan cserélődik alatta. Így a szaru külső hámsejtjei, melyek a könny közvetítésével kapják az oxigént a levegőből, nem károsodnak. Optikailag jobb kép keletkezik a kontaktlecse viselésekor, mint nagy dioptriájú szemüveg viselése esetén, mert elmarad a legalább 1 centiméterre-re a szem előtt lévő szemüveg kicsinyítő vagy nagyító hatása, illetve a szemüveg széli részének torzító hatása.
A kontaktlencse rendelés javallatai:
- nagyfokú rövidlátás (-8 D fölött),
- nagyfokú túllátás (+6 D fölött),
- anizometrópia ,
- asztigmia,
- kozmetikai és foglalkozási okok.
A kontaktlencse rendelés ellenjavallatai:
- a szemhéj betegségei,
- a kötőhártya betegségei,
- a szaruhártya betegségei,
- a könnyfilm rendellenességei,
- szivárványhártya-gyulladás,
- festékes anyajegy a szemfelszínen,
- a szaruhártya érzéketlensége,
- egyik szem hiánya,
- neurotikus félelem.
A fénytörési hibák korrekciójában egyre nagyobb teret hódít a szaruhártya lézerrel történő átszabása. A szemben a két legfontosabb törőerőt képviselő képlet a szaruhártya (44 D) és a lencse (20 D). A szem összdioptriájának megváltoztatására a szaru törőerejének megváltoztatása ad lehetőséget a legkönnyebben, hiszen kívül, könnyen hozzáférhető helyen van, továbbá a legnagyobb törőerővel rendelkezik a szem képletei közül. Az excimerlézer-kezelés során a lézerfény elnyelődik a szaruhártya szövetében, felbontja a molekulák közötti kötéseket és elpárologtatja a felbontott anyagokat.
A lézerkezelés javallatai:
- kontaktlencse-viselési képtelenség,
- foglalkozási okok,
- szaruhártya-átültetést és szürkehályog-műtétet követő asztigmia,
- nagyfokú asztigmatizmus,
- pszichés okok ("fogyatékosság" érzése),
- egyes szaruhártya-betegségekben terápiás céllal történő kezelés.
A lézerkezelés ellenjavallatai:
- 18 életév alatti kor (még növekvő szem),
- instabil fénytörési hiba,
- kötőszöveti rendellenesség,
- a szaruhártya kóros állapotai,
- súlyos könnyhiány,
- rossz látásélesség,
- súlyos krónikus betegség (beállítatlan cukorbetegség, sebgyógyulási zavar stb.).
Az első szűrővizsgálat már 9 hónapos korban esedékes, majd a következő 2,5-3 éves korban, ezt követően pedig az iskola megkezdése előtt. Természetesen ettől függetlenül is bármilyen szemészeti problémával javasolt szemorvoshoz fordulni.
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+5 °C
Minimum:
-4 °C
A látási viszonyok javulnak. A délnyugati országrészben tovább csökken a felhőzet, de a határ közelében maradhatnak tartósan borult tájak, illetve napközben az északkeleti harmadban is befelhősödik az ég. Másutt az időszakosan megnövekvő, átmenetileg akár meg is vastagodó fátyolfelhőzet mellett általában többórás napsütés várható. Csapadék nem valószínű. Az északnyugati szelet néhol élénk lökések kísérhetik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 2 és 7 fok között várható. Késő estére -4 és +3 fok közé hűl le a levegő. Időjárásunkat ezekben a napokban anticiklon alakítja. Számottevő fronthatás legközelebb vasárnap érvényesülhet, amikor észak felől egy hidegfront éri majd el várhatóan a térséget.
