Szív- és érrendszeri betegségek : Szívmegnagyobbodás
A magyarországi halálozások több mint a fele szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható, ezek közül is a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. A statisztikai adatok jelzik, hogy még mindig nem figyelünk eléggé a kockázati tényezőkre, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás, a helytelen táplálkozás (nem megfelelő összetételű, telített zsírokban gazdag illetve túlzott mennyiségű zsiradék, sok cukor, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása), a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a stressz, valamint az örökletes tényezők is szerepet játszanak.
Szívmegnagyobbodás tünetei és kezelése
Mi a szívmegnagyobbodás?
Az emberi szív tömege normális állapotban átlagosan 250-350 gramm, mérete pedig nagyjából akkora, mint az egyén összeszorított ökle. Szívmegnagyobbodás esetén mind a szerv tömege, mind a térfogata megnő. A probléma hátterében jellemzően valamilyen kórfolyamat áll, azaz olyan betegségek, amelyek vagy nagyobb munkára késztetik a szervet, vagy pedig károsítják a szívizmot. Ilyenkor a szív azért nagyobbodik meg, mert így erőteljesebben képes összehúzódni. Egy ideig a szívizom az izomtömeg növelésével képes is a megnövekedett munkát ellátni, de később erejét veszítve elkezd tágulni, ezáltal összehúzódó képessége is csökkenni kezd.
Tünetek
A szívmegnagyobbodás előfordulása
Bár pontos adatok nincsenek a szívmegnagyobbodásra vonatkozóan, mivel azonban egyik fő kiváltó oka a népbetegségnek számító magas vérnyomás, így ez a probléma is elég gyakori. Mértékében viszont nagyok a különbségek: szívelégtelenséggel társuló, előrehaladott megnagyobbodás a lakosság nagyjából 2-3 százalékánál fordul elő. Az alkoholistáknak hozzávetőleg 20 százalékánál alakul ki előbb-utóbb szívmegnagyobbodás, majd szívelégtelenség.
A szívmegnagyobbodás okai
A szívmegnagyobbodás egyik leggyakoribb oka a magas vérnyomás. A hipertónia ugyanis nagyobb nyomást gyakorol a szívre, amikor pedig a szervnek magasabb nyomás ellen kell dolgoznia, nagyobb erőkifejtésre van szüksége. A kórfolyamat során a szív fala megvastagszik, hasonlóan ahhoz, mint amikor az izmokat súlyokkal erősítjük. A megvastagodás, avagy hipertrófia ugyanakkor merevséget is okoz, a szív telítődési képessége pedig romlik. Ahogy a nyomás tovább növekszik a szívben, a szerv idővel már nem tud rendesen összehúzódni, ezért üregei, azaz a pitvarok és a kamrák kitágulnak ki. Ha ez megtörténik, már úgynevezett dilatatív kardiomiopátiáról, más néven megnagyobbodott szívüreggel bíró szívizom-elfajulásról beszélünk. Ez a szív izmainak olyan betegsége, amely esetén a kamrák kitágulnak, és így a szív nem képes elegendő vért pumpálni, ami végül szívelégtelenséghez vezet.
A magas vérnyomás mellett súlyos koszorúér-betegségek, például szívkoszorúér-meszesedés is okozhat szívmegnagyobbodást. Erre példa, amikor a szívizomelhalást követően jön létre balkamra-tágulat. Ilyenkor az elhalt terület munkáját pótolandó a többi terület munkája válik erőteljesebbé. A szívizom megvastagszik, majd kifáradva kitágul. A másik formában nem a szívizom nagyobbodik meg, hanem az elhalt, elvékonyodott szívizomfalra nehezedő nyomás miatt tágul ki a kamra ürege. Bizonyos billentyűbetegségek ugyancsak kiválthatnak szívmegnagyobbodást.
Toxikus anyagok is okozhatják a szív megnagyobbodását, illetve annak kitágulásos szívizom-elfajulással járó formáját. Klasszikusan ilyen méreg az alkohol. Persze nem minden alkoholfüggő szenved szívnagyobbodásban, de azoknál, akik tartósan legalább naponta egy deciliter tiszta szeszt megisznak, szinte biztosan fellép a probléma. Ez a mennyiség nagyjából napi két deciliter pálinkának vagy másfél liter bornak felel meg. A gondot az okozza, hogy az alkohol (és az egyéb mérgek) miatt a szívizom sejtjei elvesztik az összehúzódó képességüket, működésük károsodik. Emiatt a szerv nem tudja magából rendesen kinyomni a vért, viszont a pitvar felől folyamatosan egyre több vér kerül bele. Ez végeredményben táguláshoz, megnagyobbodáshoz vezet. A helyzet addig tartható fent, amíg a szív elegendő vért tud kinyomni magából, és a keringés fenn tud maradni. Mérges gázok, gőzök, valamint bizonyos permetezőszerek szintén okozhatnak olyan szívizombetegséget, amely szívmegnagyobbodáshoz vezet.
Állhat a szívmegnagyobbodás hátterében a B1-vitamin hiánya, amelynek hatására beri-beri betegség alakul ki, annak egyik következménye a szívmegnagyobbodás, majd a szívelégtelenség. Vírusfertőzés, így például a Lyme-kór is okozhat kitágulásos szívizom-elfajulást, és így szívmegnagyobbodást, de állhatnak a háttérben autoimmun betegségek, a daganatos betegségek ellen használatos kemoterápiás szerek egyik csoportjának mellékhatása, továbbá túlsúly is. Hormonális betegségek, így pajzsmirigyproblémák és mellékvese-betegségek ugyancsak vezethetnek szívmegnagyobbodáshoz, valamint történhet szívnagyobbodás szülés után is. Ez az úgynevezett postpartum kardiomiopátia, amely nagyon ritka, és prognózisa sem jó.
Mindezeken felül létezik úgynevezett sportszív is, amely szintén egyfajta szívmegnagyobbodás. Fontos különbség azonban, hogy a sportszív funkciója megmarad, sőt növekszik, valamint megmarad a szív rugalmassága is. A szerv tehát nagyobb, de az áramlási paraméterei jók vagy a normálisnál nagyobbak lesznek. Probléma ilyen esetekben csak akkor áll elő, ha a szívnek van valamilyen genetikai eredetű rendellenessége (például genetikai okokra visszavezethető szívizombetegség), nem ismert billentyűbetegsége, vagy pedig valamilyen toxikus behatás - például doppingolás - károsítja a szívizmot. Ugyancsak gondot okozhat az egészen extrém mértékű sportolás, túledzés. Sportszívnél tehát csak akkor lehet problémás a szívmegnagyobbodás, ha az extrém fokú vagy a szív funkciója más okból károsodik.
A szívmegnagyobbodás tünetei
A szívmegnagyobbodás sokáig tünetmentes. Első tünete általában a fáradékonyság és a terhelésre jelentkező légszomj. Előfordul lábdagadás is eleinte, később pedig kialakulhatnak komoly ödémák, vizenyők. Jelentkezhetnek szívritmuszavarok, rendetlen vagy éppen gyors szívverésérzet. Később már a szívelégtelenség tünetei - főképp a légszomj - okoznak panaszt, amelyek súlyos esetben akár nyugalmi helyzetben is felléphetnek. Jellemző, hogy ilyenkor a betegek már kispárnán sem tudnak aludni, fel kell magukat polcolniuk.
A szívmegnagyobbodás diagnózisa
A diagnózis első lépése a fizikális vizsgálat, amelyet mellkasröntgen, EKG és szívultrahang követ. A nagyobb szív sokszor már a mellkasröntgenen is látszik, viszont az önmagában még nem jelent szívmegnagyobbodást: a szív méretét igazán pontosan csak szívultrahanggal lehet mérni. Ez különösen túlsúlyos betegek esetén van így, náluk ugyanis a rekesz fölnyomódhat, a szívárnyék harántirányban elmozdulhat, ami miatt a keletkező szívárnyék szívmegnagyobbodásnak látszódhat a röntgenen. Hasonlóképpen megzavarhatja a röntgenvizsgálatot az is, ha a szívburokban folyadék van. Éppen ezért gyanú esetén elengedhetetlen a szívultrahang.
Ha a szívmegnagyobbodás oka nem ismert - például nem áll fönt magas vérnyomás, illetve semmilyen gyakori ok nem valószínűsíthető -, érdemes a családot is megvizsgálni. Kiderülhet ugyanis, hogy valamilyen genetikai eredetű szívrendellenesség vezetett a szívmegnagyobbodáshoz. Ezeket már genetikai vizsgálattal lehet meghatározni. Szükség lehet szívizom-biopsziára, szívizomellenes antitestek kivizsgálására is. Vannak olyan hormonális laboratóriumi vizsgálatok is, amelyekre szükség lehet.
Szívmegnagyobbodásnál jelentkezhetnek EKG-eltérések is. Ilyen esetekben koszorúérfestéssel kell kizárni, hogy nem áll-e fenn esetleg koszorúér-betegség, ahogy ismeretlen eredetű szívelégtelenség esetén is el kell végezni ezt a beavatkozást. Ma már kardio-CT-vel is lehetséges ilyen vizsgálatot végezni, a szívizom állapotát pedig meg MRI-vel lehet megnézni.
Ritmuszavar gyanúja esetén 24 órás Holter-EKG-ra lehet szükség, ha pedig az orvos vírusfertőzésre vagy toxikus hatásra gyanakszik, akkor virológiai vizsgálatot végeznek.
A szívmegnagyobbodás kezelése
Amennyiben a szívmegnagyobbodás még nem károsította a szívfunkciót, úgy elég az alapbetegségeket, alapproblémákat kezelni. Rendezni kell például a magas vérnyomást, el kell hagyni az alkoholt. Ha viszont már szívelégtelenség is kialakul, külön gyógyszeres kezelésre van szükség. Egyes esetekben - viszonylag ritkán - megoldást jelent az úgynevezett reszinkronizációs pacemaker terápia, amelyhez pacemaker beültetésére van szükség. Léteznek keringéstámogató eszközök is, ezeket viszont szintén csak speciális esetekben - olyan szívmegnagyobbodásnál, szívelégtelenségnél, amely már kórházi kezelést igényel - használják. Ezek a beültethető eszközök tulajdonképpen a bal kamra funkcióját veszik át. A legsúlyosabb esetekben már csak a szívátültetés jelenthet megoldást.
A szívmegnagyobbodás gyógyulási esélyei
A korán felismert és korán kezelt szívmegnagyobbodás még visszafordítható, ha viszont a megnagyobbodás előrehaladottabb, már csak az állapot rosszabbodását lehet megállítani. Például akinek egy nem felismert magas vérnyomás áll a szívmegnagyobbodása hátterében, annál a vérnyomást beállításával megszűnhet a szívmegnagyobbodás, megkisebbedhet a szív. Ugyanez a helyzet akkor is, ha műtétileg időben kezelik a koszorúérbetegséget. Ha a túlsúlyos beteg még a reverzibilis fázisban lefogy, szintén megszűnhet a szívmegnagyobbodás. A toxikus okokból megnagyobbodott szív állapota is rendeződhet, ha a mérgezés kezelhető. Az egészséges sportszív szintén szépen megkisebbedik, ha valaki jól hagyja abba a sportolást. Ezzel szemben a genetikai eredetű szívmegnagyobbodásnak már kevésbé jó a prognózisa.
A szívmegnagyobbodás megelőzése
A szívmegnagyobbodás megelőzését a kiváltó okok kezelése, illetve kerülése segíti. Foglalkozni kell például a magas vérnyomással, illetve nem szabad túl sok alkoholt fogyasztani.
A szívmegnagyobbodás szövődményei
Szövődmény a szívelégtelenség lehet, de kialakulhat túlsúly is. Ennek oka, hogy a szív nem tudja pumpafunkcióját ellátni, ami ödémásodáshoz vezet. A szervezetben ilyenkor nem csak a tüdőben és a lábakban, hanem mindenhol vizenyő gyűlik össze.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Szirmák Eszter belgyógyász és kardiológus főorvosnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+3 °C
Minimum:
-1 °C
A szakadozott felhőzet mellett inkább csak rövid napos periódusokra kell számítani, de csapadék nem várható. Az északnyugati, nyugati szél az Észak-Dunántúlon és az északkeleti tájakon átmenetileg megélénkülhet. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 1 és 5 fok között alakul. Ma is kettős fronthatásban lesz részünk.
