Szív- és érrendszeri betegségek : Kardiomiopátia (cardiomyiopathia, CMP)
A magyarországi halálozások több mint a fele szív- és érrendszeri betegségeknek tulajdonítható, ezek közül is a koszorúér-betegség a legfőbb halálok. A statisztikai adatok jelzik, hogy még mindig nem figyelünk eléggé a kockázati tényezőkre, amelyek a betegség kialakulásához vezetnek. Ezek közül a legfontosabb a dohányzás, a helytelen táplálkozás (nem megfelelő összetételű, telített zsírokban gazdag illetve túlzott mennyiségű zsiradék, sok cukor, kevés zöldség és gyümölcs fogyasztása), a mozgásszegény életmód, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a túlzott mértékű alkoholfogyasztás, a cukorbetegség, a stressz, valamint az örökletes tényezők is szerepet játszanak.
Kardiomiopátia (cardiomyiopathia, CMP) tünetei és kezelése
Mi a kardiomiopátia (cardiomyiopathia, CMP)?
A kardiomiopátia (CMP) a szív pumpafunkciójának gyengüléséhez vezető szívbetegségek összefoglaló neve, amely az izom saját betegségére vezethető vissza. Az irodalom egy része kardiomiopátiának nevezi az összes olyan állapotot, ahol a szív pumpafunkciója károsodott, a károsodás okától függetlenül. A betegség definíciójából adódóan azonban ezek a kórállapotok nem tekinthetőek kardiomiopátiának. Így a magas vérnyomás, a koszorúér-betegség, vagy a szívbillentyű-betegség következtében létrejövő pumpafunkció-károsodás szoros értelemben véve nem kardiomiopátia, ezt a betegségcsoportot specifikus, vagy szekunder kardiomiopátiának lehet nevezni.
Tünetek
Magyarországon napjainkban a specifikus eredetű, úgynevezett dilatatív (tágulásos) kardiomiopátia a leggyakoribb, melynek hátterében általában koszorúér-betegség vagy éveken át tartó, nagy mennyiségű alkoholfogyasztás áll.
A kardiomiopátia (cardiomyiopathia, CMP) előfordulása
A fejlett országokban ma minden 2-3. haláleset szív- és érrendszeri betegségre vezethető vissza. Ezek között a krónikus szívelégtelenséget lényegében a szívizom pumpafunkciójának elégtelenné válása okozza. Ahogy ez a továbbiakban látható, az alapbetegség alapján kardiomiopátia bármely életkorban előfordulhat, de kockázata természetesen az életkor előrehaladtával nő. A kardiomiopátia nem gyakori, de életet közvetlenül veszélyeztető betegségcsoport, amelynek egyetlen igazi gyógymódja a szívátültetés. Az új esetek gyakorisága a nemzetközi statisztikák alapján a dilatatív kardiomiopátia esetében évente 5-8/100 000 fő. A hipertrófiás kardiomiopátia esetében a lakosság 0,2%-a érintett.
A kardiomiopátia (cardiomyiopathia, CMP) okai
A kardiomiopátiákat megjelenésük szerint öt nagy csoportra osztják:
- Dilatatív, tehát tágulásos kardiomiopátia esetén a szív jelentősen megnagyobbodik, de a szívizomzat mozgása renyhe.
- A betegség okai részben ismeretlenek, de az esetek 20 százalékában családi halmozódás figyelhető meg különböző genetikai hibák következtében.
- Ha a dilatatív kardiomiopátia okai ismertek, szekunder vagy specifikus kardiomiopátiáról beszélhetünk:
- Iszkémiás: a szívizomsejtek vérellátási zavarának eredménye, amely a szívizom hegedéséhez vezet.
- Valvuláris: billentyűbetegség miatt kialakult szívelégtelenség.
- Hipertenzív: magasvérnyomás betegség okozta szívkárosodás.
- Alkoholos: a kardiomiopátiához ritmuszavarok társulnak.
- Gyógyszer okozta: a szívet károsító gyógyszerek szedésének következménye.
- Gyulladásos: szívizomgyulladás eredményeképp jön létre.
- Hipertrófiás kardiomiopátia: A hipertrófia a meglévő szövetek megvastagodását jelenti. A megvastagodott bal kamra az esetek 25 százalékában a vér kiáramlási pályáján szűkületet okoz. A kiáramlási akadály nélkül jelentkező hipertrófiás kardiomiopátia a versenysportolók leggyakoribb haláloka. Az esetek 50 százalékában a betegség öröklődik.
- Restriktív kardiomiopátia: A bal kamra tágulékonyságának ismeretlen eredetű károsodása, amely a kamra telítődésének zavarát eredményezi. A megvastagodott szívbelhártyán vérrögök rakódnak le, amely tovább növeli a betegség veszélyességét.
- Arritmogén jobb kamrai kardiomiopátia: Ritka megbetegedés, amely a jobb kamra tágulásával és végső soron jobbszívfél-elégtelenséggel jár. Hátterében genetikai elváltozást lehet kimutatni, de egyelőre ismeretlen eredetűnek tekintik.
- Nem osztályozható kardiomiopátia.
A kardiomiopátia (cardiomyiopathia, CMP) tünetei
A kardiomiopátia elsősorban a szívelégtelenség tüneteit mutatja: terhelésre, majd később nyugalomban is jelentkező nehézlégzés, amely felülésre javulást mutat, szapora légzés, a beteg csökkent terhelhetősége, gyengesége. Gyakori az agyi keringészavar, főleg idős betegeknél. Megfigyelhető az alsó végtag ödémás duzzanata, eleinte csak a nap második felében, majd állandóan. Az éjszakai vizelés az ödémafolyadék felszívódásának az eredménye. A gyomor-bélrendszer érintettsége a vénás vér visszafolyásának következtében jön létre, étvágytalanságban, a májenzimek emelkedettségében, a máj megnagyobbodásában nyilvánul meg. A szívelégtelenség tüneteihez az esetek nagy részében ritmuszavarok társulnak.
Fontos megemlíteni, hogy a hipertrófiás kardiomiopátiás betegek általában panaszmentesek, gyakori, hogy az elváltozást véletlenül ismerik fel. Ebben az esetben a lehetséges tünetek között találhatjuk a nehézlégzést, a mellkasi szorító fájdalmat, az erős szívdobogásérzést, a szédülést vagy az ájulást.
A kardiomiopátia (cardiomyiopathia, CMP) diagnózisa
- Fizikális vizsgálattal jól kikopogtatható lehet a szív megnagyobbodása, a szívdobogás meghallgatásával rendellenes szívritmus, billentyűhibára utaló zörejek hallhatók. A tüdő meghallgatásával hallható "szörtyzörejek" a tüdővizenyőt jelzik.
- Az EKG a ritmuszavarok azonosításában segít.
- Echokardiográfia: A szív ultrahang-vizsgálatával láthatók a megnagyobbodott szívüregek, a megvastagodott szívizom, a kardiomiopátia esetleges okai, illetve mérhetők a szívelégtelenség súlyosságára utaló értékek.
- A kétirányú mellkasröntgen a tüdőérintettség jeleit segít kimutatni, az egyéb radiológiai eljárások, mint például az MRI a szívüregek nagyságának meghatározását segítik elő.
- A szívkatéteres vizsgálat a koszorúerek állapotának megítélését, az iszkémiás szívbetegség kimutatását vagy kizárását teszi lehetővé.
- A szívizom-biopszia a szívizomszövetet érintő elváltozások - pl. zsírszövet felhalmozódása, hegesedés - kimutatásával teszi lehetővé az elkülönítő diagnózist.
A kardiomiopátia (cardiomyiopathia, CMP) kezelése
A kezelés célja az alapbetegség kezelése, a szív pumpafunkciójának erősítése, a szív tehermentesítése és a beteg életminőségének javítása. A terápia alapvető feltétele a betegek fizikai kímélése. A leggyakrabban alkalmazott gyógyszerek:
- Vizelethajtók: A vér térfogatának csökkentése a szív munkájának könnyítését célozza. A vizelethajtók többségének alkalmazása mellett gondoskodni kell a kálium pótlásáról, a vizelethajtók hatására jelentkező alacsonyabb szérum-káliumszint ugyanis tovább rontja a szív teljesítőképességét.
- ACE-gátlók: Az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) felelős azért, hogy egy vérnyomásemelő hormon, az angiotenzin II termelődjék. Az enzim bénításával jelentős vérnyomáscsökkenést lehet elérni. Ez a gyógyszercsoport egyben a hosszútávú, a pumpafunkciót tovább gyengítő szívizom-átalakulást is gátolja.
- Az angiotenzin-II-blokkolók viszonylag új gyógyszerek, melyek hatásukban leginkább az ACE-gátlókra hasonlítanak. Mindkét gyógyszercsoport - a vizelethajtókhoz hasonlóan - a szív tehermentesítését hivatott elvégezni.
- Kardiotonikumok: A leghagyományosabb gyógyszerek a gyűszűvirág alkaloidok (digitálisz készítmények), valamint a dopamin, dobutamin és milrinon. Ezek a gyógyszerhatóanyagok a szív pumpafunkcióját erősítik. A gyűszűvirág-alkaloidok kellemetlen mellékhatása, hogy növelik bizonyos ritmuszavarok kockázatát.
- A béta-blokkolók jótékony hatása az utóbbi időben vált nyilvánvalóvá. Jelentősen csökkentik a súlyos ritmuszavarok kockázatát, valamint a hormonrendszert befolyásoló hatásokon keresztül hosszú távon javítják a betegség tüneteit, valamint az életkilátásokat.
- A ritmusszabályozó gyógyszerek a betegséggel járó szívritmuszavarok kezelésében hasznosak. Életveszélyes kamrai ritmuszavarok felléptekor szükséges lehet a beültethető defibrillátor (ICD) behelyezése is.
- A szív ingerületvezető rendszerének károsodása esetén a szívizom nem összehangoltan húzódik össze. Ilyen esetben az ún. biventricularis pacemaker (több elektródával ellátott pacemaker) szinkronizálhatja a szívizom összehúzódását, javítva a betegség tüneteit. Ez a kezelés a legsúlyosabb betegek számára lehet ajánlott.
- A véralvadást gátló gyógyszerek fontosak a vérrögök kialakulásának megelőzésében is.
- Egyes formák - mint a hipertrófiás kardiomiopátia - esetén kiemelkedő szerephez jut a szívbelhártya-gyulladás megelőzésére irányuló kezelés, amely antibiotikumos terápiát jelent, főleg a sebészeti illetve szájsebészeti beavatkozások előtt.
- A végleges megoldást a szív-transzplantáció jelenti.
A kardiomiopátia (cardiomyiopathia, CMP) gyógyulási esélyei
A betegség kezelhető, de nem gyógyítható, és az alapbetegségtől függő gyorsasággal romolhat. A beteg halálát rendszerint szívelégtelenség vagy végzetes ritmuszavarok okozzák, de a halálesetek gyakorisága nem feltétlen áll arányban a tünetek súlyosságával, különösen igaz ez a hipertrófiás kardiomiopátia esetében.
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+24 °C
Minimum:
+15 °C
Általában erősen felhős lesz az ég, de hosszabb-rövidebb napos időszakok szinte mindenütt előfordulnak. Sok helyen, adott pontban akár többször is kialakulhat zápor, zivatar, utóbbiakat elsősorban felhőszakadás kísérheti. Szélerősödés csak zivatar környezetében lehet. Késő este 15 és 20 fok között alakul a hőmérséklet. Fronthatás továbbra sem várható.