A stresszhelyzetre adott válaszreakciót "küzdelmi vagy menekülési" ösztönnek is nevezhetjük. Több ezer éve a túlélés eszköze a stresszállapot, különösen a gyors cselekvést igénylő helyzetekben (például amikor egy éhes vadállat vette üldözőbe az embert, a menekülés életmentő reakciónak számított). Bár manapság a stresszt okozó élethelyzetek ritkán jelentenek közvetlen életveszélyt, szervezetünk mégis úgy reagál, mintha az ténylegesen fennállna, akár valódi, akár képzelt vészhelyzetről legyen szó. E reflexünk nélkül elvesznénk.
A stresszérzésnek egy másik változata inkább lelki, és nem pusztán idegi reflexen alapszik. Egy-egy élethelyzet (például válás, munkahely-változtatás, házasságkötés) feszültséget idézhet elő. Ezek az érzések vagy kellemesek, vagy kellemetlenek, de mindenképpen előre tudhatók. Manapság közismert az a fajta feszültség, amely az elfoglalt - menedzsertípusú - férfiak és nők körében gyakori. Olyan helyzetek idézik elő, amelyeket nem könnyű azonosítani, és a szenvedő alany nem is mindig értékeli őket stressztényezőként. Előfordul, hogy nem veszi észre, mik is ezek valójában. Érzi, hogy valami történik, de nem látja tisztán, hogy mi is az.
A zajártalom
A folyamatos zaj növeli a feszültséget, akadályozza a szervezet regenerálódását. Előidézheti a buszon, a villamoson, a metrón lévő zsúfoltság, a szomszédból áradó hangos zene, a folytonosan zajos családi környezet, az állandó munkahelyi zúgás, hangzavar, a forgalom lármája stb. Az állandó csendháborítás olyan zavaró körülmény, amely túlterheli az idegrendszert. Következményeképpen nyugtalanok, türelmetlenek leszünk, sőt szoronghatunk, súlyos esetben depressziósakká válhatunk. Gyakran előfordul, hogy a feszültség hirtelen és kiszámíthatatlanul jelentkező erőszakos cselekedetekben keres "oldódást". A zajártalomtól szenvedők többsége jól ismeri ezt a fajta stresszt.
Stressz és testi reakciók
Mi történik az ember szervezetében, amikor stressz éri? Felszaporodnak a különböző stresszhormonok, ezzel egy időben keletkeznek közérzetjavító anyagok is. (A neurofiziológusok több mint nyolcvan, a test és lélek "párbeszédét" szabályozó hormont és "küldöncanyagot" fedeztek már fel). Ezek a hormonok elindítanak egy sor reakciót. Ilyen a félelem, amikor sebesebben ver a szív, szaporább a légzés, emelkedik a vérnyomás, kiver a veríték. Egy-egy félelmetes helyzetben, a megemelkedett vérnyomás következtében több vér jut az izmokba, ettől felszabadulhatnak a védekezéshez, a meneküléshez szükséges erők.
Ha a feszültséget keltő esemény, érzés elmúlik, a szervezet ismét normálisan működik. Ha viszont ez a felpörgetett állapot túl hosszú ideig tart, nem követi nyugodt feltöltődési időszak, kimerülhetünk, és komoly egészségügyi károsodásokat is szenvedhetünk. A stressz kihat a szexuális életünkre. A férfiaknál merevedési zavarokat, korai magömlést okozhat. A nők a libidó csökkenését, az orgazmus elmaradását tapasztalhatják meg.
A pszichoszomatikus betegségek
A stressz gyakran vezet depresszióhoz, pszicho- szomatikus betegségekhez. A legismertebb pszichoszomatikus betegség a fejfájás, a gyomor- és nyombélfekély, a magas vérnyomás, az asztma, a fekélyes vastagbélgyulladás, a neurodermatitisz, a reuma.
A stressz következtében kialakuló zavarok nem enyhíthetők nyugtató- vagy élénkítőszerekkel. A kávé, a cigaretta, az alkohol, a kábítószer, a túlzásba vitt evés átmenetileg enyhítheti a panaszokat, de hosszú távon súlyosbítják a tüneteket, és még több szenvedést okoznak. Az első lépés a stressz legyőzésére a józan mérlegelés. Tudnunk kell, mi okozza a feszültséget, mit kell megváltoztat- ni az életvitelünkben ahhoz, hogy ezt csökkentsük. Hasznos lehet, ha a napi programunkba beiktatunk valamilyen testmozgást, sportot. A combot, a karizmokat dolgoztató tornagyakorlatok, a kerékpározás jó hatásúak, mivel serkentik az "örömhormon-termelést", ezért javulhat a hangulatunk. A semminél jobb még egy kiadós séta is a jó levegőn.
Dohányzás és alkoholfogyasztás
A dohányzás ártalmas szokás. Növeli a keringési zavarok, az agyvérzés, a szívinfarktus, a gyomor- és nyombélfekély, a tüdőrák, az anyagcserezavarok kockázatát. Aki dohányzással oldja feszültségét, az a rágyújtással megszakítja a stresszt előidéző szituációt, tudatosan keresi a nikotin nyugtató hatását. Az enyhe eufória azonban csak átmeneti "minibódulat". Ha már kialakult a függőség, segíthet a leszokásban a nikotinos rágógumi vagy tapasz, de csak egyéni adagolásban és megfelelő terápiával kombinálva.
Alkohollal sem tanácsos oldani a stressz okozta feszültségeket. Az ivás könnyen szenvedéllyé válhat. Alkoholos állapotban az ember nem megoldja külső és belső problémáit, hanem félresöpri azokat. Az alkoholfogyasztás az egyik legveszélyesebb "öngyógyítási" mód. Némi feszültség valamennyiünkben van. Unalmassá válna az élet kihívások, megoldandó problémák nélkül. Ezek szükségesek, többségüket jól viseljük, de néha átélünk olyan időszakokat, amikor a hullámok összecsapnak a fejünk felett. Mást nem tehetünk, meg kell tanulnunk higgadtan kezelni a konfliktushelyzeteket, hogy meg tudjunk felelni a folyamatos kihívásoknak. 1. szám
