Mi a szájszárazság (xerosztómia)?
Ha valakinek időnként kiszárad a szája, az nem adhat okot az aggodalomra, hiszen – növelve a folyadékbevitelt – könnyedén megszüntethető a probléma. Krónikus szájszárazságról akkor beszélünk, amikor a szervezet nem termel elegendő nyálat ahhoz, hogy megvédje a fogakat és az ínyt a káros baktériumoktól, savaktól. Az állapot ráadásul akár súlyos betegségekre is figyelmeztethet.
Tünetek
A szájszárazság okai
Számos dolog állhat a probléma hátterében, leggyakrabban a folyadékhiány okozza. Emellett egyes betegségek is hatással lehetnek a nyáltermelődésre, így például a cukorbetegség, a nyálmirigyet beidegző idegek sérülése, valamilyen szájüregi fertőzés, táplálkozási zavar (anorexia, bulimia), Alzheimer-kór, cisztás fibrózis, HIV, illetve AIDS is. Bizonyos autoimmun betegségek (Sjögren-szindróma, scleroderma, reumatoid artritisz, lupus) következménye is lehet a krónikus szájszárazság. Hasonló hatású lehet a stressz, a szorongás, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a marihuána szívása, a hangulatjavítók szedése, illetve az is, ha tartósan a szánkon át vesszük a levegőt, például horkolás közben. Bizonyos gyógyszerek, például egyes allergia elleni készítmények, antidepresszánsok és étvágycsökkentők, illetve a kemoterápia mellékhatása is lehet a xerosztómia. A fej vagy a nyak területén történő sugárkezelés is okozhatja, de akár a stroke kísérőjelenségeként is jelentkezhet. Egyeseknél pedig egyszerűen az öregedés természetes folyamataival jár együtt, hogy kiszárad a szájuk.
A szájszárazság tünetei
A szájszárazság mellett jelentkezhet száraz torok, száraz ajkak, gyakori szomjúságérzet, rekedt hang, megváltozott ízérzékelés, nyákos nyál, rossz szájszag, szájüregi fekélyek, fehér foltok a szájban, vérző ajkak, fogszuvasodás, illetve akár nyelési nehézség is. Ha a tünetek akkor is fennállnak, amikor elegendő – tehát naponta legalább 2 liter koffein- és cukormentes – folyadékot fogyaszt valaki, javasolt felkeresni a háziorvost.
A szájszárazság diagnózisa
A szájszárazság önmagában nem számít súlyos állapotnak, ám egyes esetekben valamilyen komolyabb, kezelésre szoruló egészségügyi problémára is utalhat. Ha a szájszárazság krónikussá válik, és torokkaparás, sűrű nyál, érdes nyelv, cserepes ajak, rágási és nyelési nehézség, az ízérzékelés megváltozása, illetve rossz lehelet is kíséri, akkor mindenképpen érdemes orvoshoz fordulni a problémával, hogy kiderüljön, pontosan mi áll a háttérben.
Az orvosi vizsgálat során felmérik, hogy milyen gyógyszereket szed a páciens, illetve a táplálkozási szokásait is figyelembe veszik. Előfordulhat, hogy bizonyos laborvizsgálatokra is sor kerül, emellett a nyálmirigyeket képalkotó vizsgálatnak vethetik alá. Az is mindenképpen ajánlott ilyenkor, hogy a szokásosnál is gyakrabban keressük fel a fogorvosunkat, hogy még időben felfedezhessük a xerosztómia által okozott fog- és szájbetegségeket.
A szájszárazság kezelése
A xerosztómia általában csak átmeneti probléma, és viszonylag könnyen kezelhető. Igyunk több folyadékot, szopogassunk jégkockát, illetve kerüljük az alkoholt, a koffeint és a dohányzást! Érdemes lehet megpróbálkozni azzal is, hogy kevesebb cukrot és sót viszünk be a szervezetünkbe, illetve párásítót használunk az otthonunkban, különösen a hálószobában. A cukormentes rágógumi rágása vagy a cukormentes cukorka szopogatása is segíthet, illetve léteznek kifejezetten a szájszárazság enyhítésére kifejlesztett fogkrémek és szájvizek is. Segíthet még, ha orron keresztül vesszük a levegőt, és kerüljük az alkohol- vagy peroxidtartalmú szájvizeket. Az is fontos, hogy mossunk fogat naponta kétszer, fogselymezzünk, és ne hagyjuk ki az évenkénti fogászati ellenőrzést sem.
Amennyiben valamilyen gyógyszer mellékhatása áll a tünet hátterében, a háziorvos változtathat az addig gyógyszeres terápián. Csökkent nyáltermelődés esetén elérhetőek műnyálkészítmények, valamint nedvesítőszerek gél és öblögető formájában, amelyek a nyál védőfunkcióját is helyettesíteni tudják. Gyógyszeres úton fokozható a szervezet nyálelválasztása a vegetatív idegrendszerre ható készítményekkel, bár ez esetben előfordulhatnak mellékhatások.
A szájszárazság szövődményei
Ha nincs elég nyálunk, akkor szájüregünkben könnyebben elszaporodnak a kórokozók, illetve nagyobb eséllyel alakul ki savas környezet, ezek miatt pedig jelentősen nő a fogszuvasodás, az ínybetegségek és a szájpenész kockázata is. Amellett, hogy az érintettek a szájukat folyamatosan száraznak érezhetik, a probléma rossz leheletet, a torok kiszáradását és az ajkak berepedését is okozhatja.
A szájszárazság megelőzése
A krónikus szájszárazság megelőzési és kezelési módszerei egyénenként eltérőek lehetnek. Általánosságban beválhat, ha étkezések után cukormentes rágógumival visszaállítjuk a száj egészséges pH-értékét, illetve ha odafigyelünk arra, hogy rendszeresen igyunk legalább néhány kortyot.
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod!
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+12 °C
Minimum:
+2 °C
Északnyugat felől egyre nagyobb területen szakadozik, csökken a felhőzet, a felhőátvonulások mellett hosszabb-rövidebb napos időszakokra is számíthatunk. Az északkeleti csücsökben maradhat legtovább felhős az ég. Kevés helyen fordulhat elő eső, zápor. Az északnyugati szelet nagy területen gyakran élénk, helyenként erős lökések kísérik.A legmagasabb nappali hőmérséklet 10 és 15 fok között alakul, ennél pár fokkal alacsonyabb értékek a legtovább felhős tájakon valószínűek. A hidegfront levonult, legfeljebb a lecsengését érezhetjük. Szervezetünk azonban ilyenkor is reagálhat még a légnyomás-emelkedésre, a szeles időre és a hőmérséklet-változásra.
