Pszichológia

Sokk tünetei és kezelése

Rövid leírás

A sokk fogalmát sokkal gyakrabban, és teljesen eltérő módon használják a hétköznapi életben, mint az orvosi gyakorlatban. A sokk a kiváltó folyamattól független keringési elégtelenséget jelent, amely az életfontosságú szervek oxigénhiányos állapotához és anyagcsere-folyamataiban kialakult súlyos károsodásához vezet. A sokk által kiváltott reakciók a folyamat kezdetén visszafordíthatók, ám hosszabb fennállásuk esetén egyes szervek visszafordíthatatlan károsodása jön létre.

Diagnózis

A diagnózisának alapját a klinikai tünetek és az alapbetegség ismerete adja. A pulzus és a vérnyomás szisztolés értéke különös jelentőséggel bírnak, hiszen ezek hányadosa (pulzus/szisztolés vérnyomás) adja a sokkindexet. Amennyiben a sokkindex értéke 1 fölé emelkedik, valószínűsíthető a sokk kialakulása.
A laborvizsgálatok közül mindenképp ki kell emelni a vérgáz értékek, a véralvadási értékek, az ionok, illetve az anyagcsere-végtermékek mérését, valamint a vércsoport-meghatározást. Mérik a vizelet mennyiségét és minőségét is.
Fontos a sokkban lévő beteg folyamatos monitorozása, műszeres megfigyelése. Külön is meg kell említeni ezek közül az EKG-t, a légzés ellenőrzését, az artériás illetve a központi vénás nyomás monitorozását. Optimális esetben a tüdőverőérbe vezetett katéter ad pontosabb információt a keringés jellemző értékeiről.
A képalkotó vizsgálatok közül a mellkasröntgen, a hasi röntgen, a CT és a szív ultrahangos vizsgálata jut jelentős szerephez.

Tünetek

Noha a sokk állapotát számos különböző oki tényező idézi elő, ezért kezdetben a tünetek jelentős eltérést mutatnak, elmondható, hogy a sokk végstádiuma eredettől függetlenül azonos képet mutat. Az alábbiakban a sokk különböző, jellegzetes kórformáinak tükrében ismertetjük a tüneteket.
  1. A hipovolémiás sokk tünetei:korai fázis: sápadt, verejtékes, hűvös bőrkifejlődött sokk: szapora, elnyomható pulzus, csökkenő vérnyomás, üres nyaki vénák, szájszárazság, vizelet-elválasztás csökkenésevégstádium: kifejezetten csökkent vérnyomás, alig tapintható pulzus, szürkés-kékes, hideg bőr, tudatzavar, eszméletlenség, a vizelet-elválasztás teljes leállása
  2. korai fázis: sápadt, verejtékes, hűvös bőr
  3. kifejlődött sokk: szapora, elnyomható pulzus, csökkenő vérnyomás, üres nyaki vénák, szájszárazság, vizelet-elválasztás csökkenése
  4. végstádium: kifejezetten csökkent vérnyomás, alig tapintható pulzus, szürkés-kékes, hideg bőr, tudatzavar, eszméletlenség, a vizelet-elválasztás teljes leállása
  5. A kardiogén sokk tünetei:korai fázis: sápadt, hűvös bőr, a vérnyomás csökkenésekifejlődött sokk: a vérnyomás szisztolés értéke 80Hgmm alá csökken, pulzus szapora, elnyomható, 120/perc fölé emelkedik - fontos kizárni a szapora pulzussal járó megbetegedéseket, szívritmuszavarokat -, verejtékes bőr, nehézlégzés, szapora légvételek, testhőmérséklet csökkenésevégstádium: az előzőket kiegészítve a mellkasban folyadékgyülem szaporodik fel
  6. korai fázis: sápadt, hűvös bőr, a vérnyomás csökkenése
  7. kifejlődött sokk: a vérnyomás szisztolés értéke 80Hgmm alá csökken, pulzus szapora, elnyomható, 120/perc fölé emelkedik - fontos kizárni a szapora pulzussal járó megbetegedéseket, szívritmuszavarokat -, verejtékes bőr, nehézlégzés, szapora légvételek, testhőmérséklet csökkenése
  8. végstádium: az előzőket kiegészítve a mellkasban folyadékgyülem szaporodik fel
  9. Az anafilaxiás sokk tünetei (a tünetek az allergénnel történő érintkezés után másodperceken, perceken belül jelentkeznek):1. stádium: bőrreakciók: viszketés, csalánkiütés, vörösség, duzzanat, szédülés, fejfájás, remegés2. stádium: az előzőekhez társult vérnyomásesés, a pulzus emelkedése, émelygés, hányás, enyhe nehézlégzés3. stádium: az előzőekhez társult asztmás roham, kifejlődött sokk4. stádium: légzés- és keringésleállás
  10. 1. stádium: bőrreakciók: viszketés, csalánkiütés, vörösség, duzzanat, szédülés, fejfájás, remegés
  11. 2. stádium: az előzőekhez társult vérnyomásesés, a pulzus emelkedése, émelygés, hányás, enyhe nehézlégzés
  12. 3. stádium: az előzőekhez társult asztmás roham, kifejlődött sokk
  13. 4. stádium: légzés- és keringésleállás
  14. A szeptikus sokk tünetei:korai fázis: normális vagy kissé csökkent vérnyomás, élesen tapintható pulzus, száraz, meleg, "rózsás" bőr, lázkésői fázis: alacsony vérnyomás, szapora pulzus, sápadt, hideg, verejtékes bőr, a vizelet-elválasztás csökkenése majd leállása, kihegyesedett orr
  15. korai fázis: normális vagy kissé csökkent vérnyomás, élesen tapintható pulzus, száraz, meleg, "rózsás" bőr, láz
  16. késői fázis: alacsony vérnyomás, szapora pulzus, sápadt, hideg, verejtékes bőr, a vizelet-elválasztás csökkenése majd leállása, kihegyesedett orr

Okok

Szerveinknek ideális esetben minden pillanatban ugyanannyi vérre van szüksége. Ha ez a vérmennyiség csökken, vagy - az alább ismertetett folyamatok szerint - az érpálya kitágul, a vérnyomás esése következik be. A vérnyomáscsökkenés olyan anyagok elválasztásához vezet a szervezetben, amelyek ezzel a folyamattal ellentétesen hatnak: emelik a szívfrekvenciát, és a kiserek összehúzásával emelik a vérnyomást is. Ez azonban nem általános, az összes szervre kiterjedő folyamat: a centralizáció lényege az, hogy a szervezet a vért a létfontosságú szervekhez irányítja, elsősorban a szívhez, az agyhoz és a mellékvesékhez. Ez a kompenzáció eleinte hasznos, ám a későbbiekben súlyos károsító tényezővé válik: a zavart vérellátású, ezért oxigénhiányos szervek, a vesék, a tüdő, a gyomor-bélrendszer, a máj és a lép, majd később az agy és a szív is visszafordíthatatlan károsodást szenvednek el. A sokk mélyülésével a sejtszintű anyagcsere-folyamatok is működésképtelenné válnak, ami végül a sejtek halálához vezet. Ha a szövetek energiaellátása összeomlik, a sokk végstádiumához érkezik.A sokk folyamatában az időtényező dupla jelentőséggel bír: egyrészt a beteg kora - tehát a szervek tűrőképessége - másrészt a sokk időtartama is meghatározó a betegség kimenetele szempontjából.
  1. Ha a keringő vér mennyisége csökken, hipovolémiás sokk ról beszélhetünk. A vértérfogat csökkenését okozzák a következő folyamatok:
  2. ion- és vízvesztés, hányás, hasmenés, kiszáradás következtében,
  3. vérplazma vesztése égési sérülés miatt,
  4. külső vagy belső vérzés.
  5. Kardiogén sokk hoz vezet a szív teljesítőképességének csökkenése, melynek közvetlen okai a következők lehetnek:
  6. a szívizom összehúzódásának károsodása: szívinfarktus, cardiomyopathia, szívizomgyulladás,
  7. mechanikus okok: szívbillentyűhibák, szívfejlődési rendellenességek,
  8. szívritmuszavarok,
  9. a szív telődésének károsodása: a szívburok gyulladása, a szívburokban felszaporodó folyadék (szívtamponád), tüdőembólia, feszülő légmell.
  10. További, egy csoportba tartozó, ún. distributív sokkformákhoz sorolják azokat az állapotokat, amikor a vérkeringés szabályozása úgy borul fel, hogy ahelyett, hogy a létfontosságú szervek vérellátása volna biztosított, a legtöbb vér egyéb szervekbe, illetve a bőr alatti szövetekbe áramlik:
  11. Szeptikus sokk: a szepszis a szervezet fertőzésekre adott válaszreakciója, amelyet okozhatnak baktériumok, gombák, vírusok vagy ezek mérgező termékei.
  12. Anafilaxiás sokk: allergiás reakció következtében jön létre, a kiváltó allergének általában gyógyszerek - antibiotikumok, helyi érzéstelenítők -, diagnosztikus vizsgálathoz használt kontrasztanyagok, gyógyszerek, rovarmérgek.
  13. Neurogén sokk: központi idegrendszeri sérülés következménye.
  14. Endokrin sokk: hormonális betegségekben - például cukorbetegség, mellékvesekéreg-elégtelenség, pajzsmirigyhormon-túltermelés - kialakuló állapot.
  15. Toxikus sokk szindróma: a szeptikus sokk speciális, Staphylococcus okozta formája.

Kezelés

A kezelési elveket a tünetek ismertetéséhez hasonlóan az egyes jellegzetes sokkformáknak megfelelően érdemes sorra venni. Vannak azonban általános terápiás szempontok, amelyek mindegyik formára érvényesek.Általános célok:
  • a sokkot kiváltó ok mielőbbi megszüntetése,
  • keringéstámogatás: az átlagos artériás nyomás 60-65 Hgmm felett tartása - a vérnyomáscsökkenés megelőzése,
  • az oxigénellátás optimalizálása,
  • a vizelet-kiválasztás fenntartása,
  • a szervkárosodások megelőzése.
  1. Hipovolémiás sokk kezelése:
  2. Azonnali teendők:
  3. a légutak szabaddá tétele,
  4. a beteg lefektetése, alsó végtagjainak megemelése,
  5. életmentő beavatkozások: oxigén adása és a vér- illetve folyadékvesztés okainak megszüntetése,
  6. folyadékpótlás vénásan, gyakran több vénán keresztül,
  7. fájdalomcsillapítás.
  8. Intenzív terápiás ellátás keretében:
  9. a keringő vértérfogat helyreállítása,
  10. gépi lélegeztetés,
  11. a szöveti anyagcserezavar helyreállítása.
  12. Kardiogén sokk kezelése:
  13. a vérnyomás stabilizálása gyógyszerekkel,
  14. a mellkasi folyadékgyülem csökkentése vízhajtó gyógyszerekkel,
  15. adott esetben gépi lélegeztetés,
  16. a szívritmus helyreállítása,
  17. az anyagcsere-folyamatok optimalizálása,
  18. intra-aortikus ballonpumpa alkalmazása: a szívből kivezető fő verőérbe, az aortába vezetett ballon kedvező hatást gyakorol a keringésre, az esetek nagy részében a végleges beavatkozásig - pl. szívműtét - időt lehet vele nyerni,
  19. koszorúérfestés, koszorúértágítás, szükség esetén sztent beültetése.
  20. Anafilaxiás sokk kezelése:
  21. Az első teendő az allergén eltávolítása a beteg környezetéből,
  22. 1. és 2. stádiumban:
  23. kálcium és szteroid vénás adása
  24. 3. stádiumban:
  25. oxigén adása,
  26. vénásan adrenalin és szteroid bejuttatása a szervezetbe,
  27. folyadékpótlás,
  28. a hörgőgörcs enyhítése,
  29. az életet veszélyeztető gégeduzzanat esetén mesterséges lélegeztetés, gépi lélegeztetés is szükségessé válhat.
  30. Szeptikus sokk kezelése:
  31. A keringéstámogatás folyadékkal, adott esetben vér adásával, vérnyomásemelő hatású gyógyszerek adagolásával történik.
  32. A fertőzést előidéző tényezőket feltétlenül ki kell iktatni:
  33. széles spektrumú - a lehetséges kórokozókra valószínűen ható -, majd a tenyésztések függvényében célzott antibiotikus terápia és,
  34. ha felmerül a gyanú a társfertőzésre, gomba ellenes szerek adagolása szükséges.
  35. fontos továbbá a légzéstámogatás és a
  36. veseműködés támogatása.

Gyógyulási esélyek

A gyógyulási esélyek sokkban elsősorban a kiváltó októl és a folyamat visszafordíthatóságától függnek. Ez utóbbi fontos tényezője, hogy a sokk az adott fázisban kompenzált vagy nem kompenzált, más szóval dekompenzált. A szervezet ugyanis képes kompenzálni a keringési elégtelenséget, amíg a centralizáció működik, és a létfontosságú szervek jó vérellátással bírnak. A dekompenzált állapotban a szabályozás szétesik, a keringés fokozatosan összeomlik, ebben a stádiumban az orvos gyakorlatilag tehetetlen.

Hasznos tudnivalók

Fontos tudni, hogy minél előbb kezdik el a sokktalanítást, annál nagyobb az esély a túlélésre. A sokkindex kiszámítása - vagy becslése - bárki számára elsajátítható, különösen, ha van a háznál vérnyomásmérő készülék, amely a pulzusszámot is kiírja. A pulzusszámot elosztjuk a vérnyomás első, nagyobbik értékével, és ha a kapott eredmény nagyobb 1-nél, a sokk kialakulásának lehetősége igen nagy. Vérnyomásmérő hiányában a Tüneteknél leírt külső kép alapján gyanakodhatunk arra, hogy a beteg vagy a sérült esetleg a sokk korai fázisában van.Amennyiben sokkra gyanakszik, haladéktalanul hívjon mentőt - ne próbálkozzon az ügyelettel vagy a beteg szállításával -, a sokktalanítást ugyanis már a helyszínen és a mentőautóban megkezdik, és ez szó szerint életmentő lehet.
Ezek a betegségek is érdekelhetnek
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +13 °C
Minimum: +1 °C

Északkeleten helyenként lassan javulnak a látási viszonyok, eközben nyugat felől továbbra is fátyolfelhőzet érkezik, mely eleinte északon, majd határozottabban délutántól kezd el vastagodni a felhőtakaró. Estig nem valószínű csapadék. A délkeletiről keletire, majd északiasra forduló szél megélénkül.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 és 15 fok között alakul, ennél pár fokkal alacsonyabb értékeket északkeleten mérhetünk. Kezdetben melegfronti, majd estétől hidegfronti jellegű változás valószínű - ez a kettősség különösen megterhelő lehet a frontérzékenyek számára.