A kardiológiai műszeres vizsgálatok alapját, az EKG-t, ma már gyakran a háziorvos készíti el. Az EKG elemzését minden, belgyógyászati beteget vizsgáló orvosnak el kell sajátítania. Az EKG során 12 elvezetéses EKG-görbe készül minden mellkasi fájdalommal jelentkező betegnél. Az elektrokardiogramm alkalmas arra is, hogy a mellkasi fájdalom alatti, sokszor reverzibilis, vagyis a fájdalom elmúltával megszűnő EKG-elváltozásokat is rögzítse. A tünetmentes időszakban szabályos EKG-görbével bíró betegek közel felénél, a mellkasi fájdalom alatt készült EKG-görbén kórjelző eltérések regisztrálhatók.
A kóros nyugalmi görbe megnöveli a koszorúér-betegség fennállásának gyanúját, de nem feltétlenül bizonyítja azt, hiszen egyéb betegségek is okozhatnak kóros EKG-elváltozásokat. (Így például az aortabillentyű betegségében, magas vérnyomásban, a szervezet ionháztartásának zavarában, vagy a szívizombetegségekben is lehetnek hasonló EKG-elváltozások.) A kóros EKG-görbe panasz alatti normalizációja szintén alátámaszthatja a koszorúér-szűkület fennállásának lehetőségét.
Talán a betegek közül már sokak által elfeledett, de fontos műszeres vizsgálat a kardiológiában a mellkas-röntgenfelvétel. A röntgenfilmek értékelésénél véleményt alkotunk a csontos mellkasról, a rekeszről, a szívüregek nagyságáról, a tüdő szöveti állományáról, a nagyerekről és a tüdő erezettségéről is. Láthatóak a szívben előforduló meszesedések, így például a szívbillentyű-vitorlák meszesedései. A mellkasfelvételen fény derülhet szívelégtelenség fennállására, billentyűbetegségre, szívburokgyulladásra, az aortafal berepedésére, de fontos eszköz a szívbetegségek és tüdőbetegségek elkülönítésében is. A koszorúérgörcs okozta mellkasi fájdalomnál a mellkasröntgen diagnosztikus értéke azonban csekély.
A mellkas-CT és -MR a korszeru diagnosztika részei. E költséges eljárásokkal könnyebben diagnosztizálhatunk egyes, veleszületett szívbetegségeket, de jól ábrázolhatók a szívizom eltérései, a szívburok betegségei és a szív vagy az aorta aneurizmájáról is értékes információkhoz juthatunk.
A terheléses EKG-vizsgálat elvégzésének indikációja két nagyobb területre osztható fel. Terhelést végzünk akkor, ha diagnózist szeretnénk felállítani, és akkor is, ha a fennálló koszorúér-betegség prognózisát szeretnénk felmérni. Terheléses EKG-t, diagnózis felállítása céljából olyan betegeknél végzünk, akik mellkasi fájdalomról számoltak be.
A kórlefolyás megítélése céljából végezzük a vizsgálatot ismert koszorúérbetegeknél, szívizominfarktuson átesetteknél és koszorúér-tágításon, stentbeültetésen átesett betegeknél is. Terheléses EKG-t végezhetünk magas vérnyomásban szenvedőknél is, a hatásos vérnyomáscsökkentés megítélése céljából.
A terheléses vizsgálatot összeköthetjük izotópeljárásokkal is, melyek során a szívizom vérátáramlásáról és a szív bal kamrájának működéséről kaphatunk bővebb információt. A modern izotóptechnikák lehetőséget nyújtanak a rossz keringésű, de még életképes szívizomrészletek kimutatására, aminek igen nagy jelentősége van a koszorúér-tágítás indikációjának felállításában. Terheléses vizsgálatot végezhetünk kerékpárral, futószalaggal, de gyógyszeresen is. Mindezt összeköthetjük szívultrahangos vizsgálattal is, mely során a szívizom mozgásának változását követhetjük nyomon a terhelés során.
A 24 órás EKG-monitorozást, a Holter-vizsgálatot ritmuszavarok diagnosztizálására, mellkasi fájdalmakat kísérő EKG-elváltozások kimutatására használjuk. Jó módszer a szívbetegségek gyógyszeres kezelésének ellenőrzésére is.
A szívultrahang-vizsgálat során számos szívbetegségre derülhet fény. Könnyen felismerhetjük e módszerrel a szívbillentyű-betegségeket, a pitvari, kamrai sövényhiányokat, a fejlődési rendellenességeket. Képet kapunk a szívizombetegségekről, a szívburok állapotáról. A gyulladásos szívbetegségekben is nagy jelentősége van e vizsgáló eljárásnak. Kimutathatjuk vele a szív daganatos elváltozásait, a szívinfarktust és a szívüregekben meghúzódó vérrögöt is. Szinte nincs olyan szívet érintő betegség, amelynél ne lenne indokolt szívultrahangot végezni. Sőt, ma már az eljárás rohamos fejlődésének köszönhetően, egyes fejlődési rendellenességeket, vagy szívbillentyűhibákat egy korrekt szívultrahanglelet alapján is megoperálnak a sebészek anélkül, hogy katéteres vizsgálatot kérnének. A módszer segítségével a szív mind alaki, mind funkcionális állapotára szerezhetünk igen értékes adatokat. Szívultrahangot végzünk számos esetben a szívműtétek alatt is. A tudomány odáig jutott már el, hogy katéter végére szerelt miniatűr, nagy frekvenciájú vizsgálófejjel az érben haladva, az érfal szerkezetét is megvizsgálhatjuk. Ilyen módszer segítségével végzik a lézer-angioplasztikát például.
A szív műszeres vizsgálatát még számos módszer segíti, s a diagnosztikai eljárások gyors ütemben fejlődnek. Meg kell említenünk még a szívkatéteres vizsgálatokat, melyek során fény derülhet például a koszorúér-szűkületekre. Ma már a katéteres vizsgálatokat igen gyakran az érintett koszorúerek tágítása és stentbeültetés is követi.
XII.évf./4.sz.
