Emésztőrendszeri megbetegedések : Barrett-nyelőcső
Táplálkozásunk igen összetett és bonyolult életfunkció. Feladata a szervezet minden sejtjének ellátása energiával és egyéb tápanyagokkal, amelyeket azok anyagcseréjük során használnak fel. Az emésztőrendszer megbetegedései gyakoriak, és az alapbetegségen túl általában további súlyos szövődményekhez is vezethetnek, a tápanyagok felszívódásának zavara vagy hiánya miatt. A fertőzéseken kívül életvitelünk - például nem megfelelő táplálkozás, mozgásszegény életmód vagy az alkoholizmus - következménye is lehet ilyen megbetegedés. Jelenleg az emésztőrendszeri megbetegedések hazánkban az ötödik leggyakoribb haláloknak számítanak.
Barrett-nyelőcső tünetei és kezelése
Mi a Barrett-nyelőcső?
A Barrett-nyelőcső (Barrett-szindróma) a gasztroözofageális refluxbetegség szövődménye, a nyelőcsőrák rákmegelőző állapota. Savas reflux okozta irritáció következtében alakul ki a nyelőcső nyálkahártyájának rendellenes átépüléséből.
Tünetek
A Barrett-nyelőcső előfordulása
Becslések szerint a krónikus refluxszal küzdő betegek 5-15 százalékánál fordul elő Barrett-szindróma. Elsősorban 50 éves kor felett jelentkezik, illetve nagyobb arányban érinti a férfiakat, mint a nőket. Szintén fokozza a Barrett-nyelőcső kialakulása kockázatát az elhízás (különösen a hasi elhízás) és a dohányzás.
A Barrett-nyelőcső okai
A refluxbetegség lényege, hogy a gyomorsavval és emésztőenzimekkel keveredett gyomor- és nyombéltartalom (refluxátum) – a normál haladási iránnyal ellentétesen – képes visszaáramlani a nyelőcsőbe. A nyelőcső nyálkahártyája viszont nem rendelkezik megfelelő védelemmel a maró hatású refluxátummal szemben, amely így irritációt okoz, azon keresztül pedig potenciálisan olyan tüneteket, mint a gyomorégés.
A nyelőcső belső felszínét egészséges állapotban lapos, sima sejtek, úgynevezett laphámsejtek borítják, amelyek lehetővé teszik az elfogyasztott táplálék könnyű áthaladását a gyomorba. Ezzel szemben a gyomor nyálkahártyáját ettől eltérő alakú, úgynevezett hengersejtek alkotják, amelyek speciális saválló váladékot termelnek. Barrett-nyelőcső esetén eddig nem tisztázott mechanizmussal, de vélhetően a reflux okozta irritáció elleni védekezés érdekében az említett laphámsejtek helyét a nyelőcső alsó szakaszán hengersejtek veszik át. Ezt a sejtes átalakulást metapláziának nevezik.
A Barrett-nyelőcső tünetei
Maga a Barrett-szindróma nem okoz a beteg számára észlelhető tüneteket. Refluxbetegségre hívhatja fel a figyelmet ugyanakkor a jellemzően evés után fellépő, éjszaka vagy fekvés közben rosszabbodó gyomorégés, felhasi vagy mellkasi fájdalom, nyelési nehézség (diszfágia), gombócérzés a torokban, esetleg tartós köhögés, gégegyulladás, újonnan kialakuló vagy súlyosbodó asztma. Evés, ivás után az étel vagy ital visszajuthat a torokba vagy a szájüregbe (regurgitáció), akár savanyú ízt hagyva a szájban.
A Barrett-nyelőcső diagnózisa
A diagnózis felállításához gasztroenterológus szakorvos által végzett endoszkópos nyelőcső vizsgálatra van szükség. Az egészséges nyelőcsőszövet világos és fényes színű, míg a Barrett-nyelőcső vörös és bársonyos felszínű. Amennyiben elváltozást talál, az orvos a vizsgálat során mintát vesz a nyelőcsőből (biopszia) szövettani elemzés céljából. A mintát ezután patológus szakorvos vizsgálja meg, rosszindulatú folyamat, úgynevezett diszplázia nyomait keresve. A szövettani vizsgálat megállapíthatja, hogy:
- nem áll fenn diszplázia, azaz nem észlelhető rákmegelőző elváltozás a mintában,
- alacsony fokú diszplázia mutatkozik, azaz fennáll a rákos elváltozás veszélye,
- súlyos fokú diszplázia mutatkozik, azaz számottevő rákkockázattal kell számolni,
- karcinóma, azaz rákos elváltozás alakult ki a nyelőcsőben.
Legalább öt éve fennálló refluxos panaszok esetén feltétlenül javasolt gasztroenterológust felkeresni, különösen 50 éves kor felett.
A Barrett-nyelőcső kezelése
Noha a Barrett-nyelőcső nem visszafordítható, a metaplázia lassítható. Ennek alapja a refluxbetegség kezelése életmódbeli változtatásokkal és gyógyszeres úton. Emellett javasolt rendszeres endoszkópos kontrollvizsgálaton részt venni a rosszindulatú elfajulás ellenőrzése érdekében. Diszplázia és karcinóma esetén a kezelőorvos műtéti beavatkozást javasolhat, amelynek során sebészi úton távolítják el a nyelőcső érintett szövetét vagy szakaszát.
A Barrett-nyelőcső megelőzése
A Barrett-nyelőcső megelőzését nagyban segíti, ha kellő figyelmet szentelünk a refluxos panaszok kezelésére. Szintén csökkenti a kockázatot a dohányzás kerülése vagy elhagyása.
A Barrett-nyelőcső szövődményei
A Barrett-nyelőcső rákmegelőző állapot, ami azt jelenti, hogy az érintettek körében jelentősen magasabb, akár 30-125-szörös a nyelőcsőrák kialakulásának veszélye. Ezzel együtt a kockázat így is alacsonynak mondható, és a Barrett-szindrómás betegek többségénél sosem jelentkezik rosszindulatú elváltozás. Magyarországon évente átlagosan kevesebb mint ezer nyelőcsőrákos megbetegedést diagnosztizálnak.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Nyereményjáték szabályzat 2025.11.
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Polarizált fényterápia (PLT) sebgyógyulásban és kapcsolódó indikációkban: narratív áttekintés, evidenciaszintek és kutatási hiányok (x)
A fényalapú terápiák (fototerápia, fotobiomoduláció) klinikai alkalmazása széles spektrumot fed le. A PLT-t elsősorban sebgyógyulás támogatására és egyes bőrgyógyászati/mikrokeringési indikációkban használják. A PLT-ről szóló áttekintések tipikusan azt hangsúlyozzák, hogy a polarizált fénynek tulajdonított biológiai válaszok (pl. gyulladásos folyamatok és regeneráció modulációja) a sebgyógyulás több fázisát is érinthetik, ugyanakkor a publikált klinikai eredmények heterogének.
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+10 °C
Minimum:
+5 °C
Többnyire erősen felhős vagy borult idő várható, időszakos vékonyodás, szakadozás egyre inkább csak az északkeleti, keleti tájakon fordulhat elő. Az északkeleti, keleti részeket leszámítva ismét egyre többfelé várható időszakos eső. A légmozgás többnyire gyenge vagy mérsékelt marad.Késő este többnyire 3 és 9 fok között alakul a hőmérséklet. A frontra érzékenyeknél gyakrabban fordulhat elő fejfájás, migrén, fáradékonyság, levertség.
