Felnőttkori fertőző betegségek : Kolera
Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.
Kolera tünetei és kezelése
Mi a kolera?
A kolera heveny, vizes jellegű hasmenéssel, hányással, ennek következtében gyorsan kialakuló, nagyfokú kiszáradással járó bakteriális, fertőző betegség.
Tünetek
A kolera előfordulása
Járványtani szempontból ma már leginkább csak egy adott területen izolált (endémiás) betegséget okoz, elsősorban a fejlődő világban, ahol a szegénység a tisztálkodási lehetőségek hiányával és a tanulatlansággal társul. Az utazások felgyorsulásával a behurcolás veszélye minden országot érinthet.
A WHO 50-60 országból kap ma is bejelentést. Valamennyi földrészen előfordulnak országon belüli járványok, legutóbb Vietnamban és Irakban volt több ezer embert érintő járvány. A leginkább érintett kontinens Afrika, főleg, ahol háborúk dúlnak, vagy menekülttáborokat létesítenek.
Magyarországon 1997-ben 80 év után először regisztráltak egy Indiából behozott esetet.
A kolera okai
A vibrio család több faja is képes hasmenést előidézni, de a legsúlyosabb betegséget a kolerabaktérium, a Vibrio cholerae okozza, amely leginkább vizes környezetben él. Az ember akkor fertőződik, amikor a kórokozóval szennyezett vizet, tengeri- vagy más, baktériummal fertőzött ételféleségeket fogyaszt. A fertőzött egyén székletével üríti is a baktériumokat, ami főképp olyan helyeken jelent veszélyt, ahol az emberi ürülék elhelyezése nem megoldott, mivel így a fertőzés robbanásszerűen terjedhet.
A kórokozó a Vibrio cholerae ún. enterotoxint termel, amely a vékonybél felső szakaszában megakadályozza a nátrium felszívódását. Ezzel párhuzamosan a vékonybél óriási mennyiségű folyadékot választ ki vizes hasmenést eredményezve, így nagy mennyiségű víz és klórvesztés következik be.
Maga a kórokozó a vékonybélben marad, nem jut el más szövetekhez. Minthogy érzékeny a gyomorsavra, könnyebben megbetegíti azokat, akiknek savtermelése kisebb (például a kisgyermekek és idősek), krónikus gyomorgyulladás, a gyomorpanaszokat okozó Helikobakter baktérium jelenléte hajlamosít a fertőzésre.
A kolera diagnózisa
Friss székletből vagy végbéltörlésből származó mintában sötétlátóteres mikroszkóppal a kórokozók láthatók, de a típus meghatározásához - melynek, epidemiológiai jelentősége van - szelektív táptalajon történő tenyésztés kell.
A kolera tünetei, kórlefolyása
A baktériumok bejutását követően a betegség lappangási ideje 4-5 nap.
A betegséget rizslészerű, híg vizes székletürítés jellemzi, hányással vagy anélkül. Láz ritkán alakul ki, hasi görcsök, fájdalom nincs.
A hasmenés-hányás révén elvesztett folyadék mennyisége arányos a fertőzés súlyosságával. Egészen súlyos esetben meghaladhatja az óránkénti 1 litert is, így a folyadékvesztés 1-2 nap alatt elérheti a beteg testsúlyát és pótlás nélkül halálhoz vezet.
A klinikai kép súlyosságát a gyors kiszáradás és annak következményei adják. A folyadék- és sóveszteség néhány óra alatt kiszáradáshoz (dehidráció) vezet, erős szomjúságérzettel, az ásványi anyagok hiánya miatt izomgörcsökkel, gyengeséggel jár együtt. Amennyiben a kiszáradást nem kezelik, a folyadék- és sóveszteség veseelégtelenséghez, keringési elégtelenséghez (sokk), eszméletlenséghez (kóma), majd halálhoz vezethet. Megfelelő folyadékellátás mellett a halálozás veszélye csekély. A halálesetek elsősorban az idősebb korosztályból vagy valamilyen súlyos alapbetegségben szenvedők közül kerülnek ki.
A tünetek rendszerint 3-6 nap alatt múlnak el. A megbetegedettek többsége 2 hét múlva már nem üríti a kórokozót, csak néhányan válnak tartósan hordozóvá.
A kolera kezelése, megelőzése
A klinikai tünetek alapján el kell kezdeni a kezelést, mert a folyadékpótlás életmentő. A kiszáradás fokát a klinikai tünetekből is fel lehet mérni és a kezelést ennek megfelelően kell elkezdeni, de természetesen, ahol erre a lehetőségek adottak pontos laboratóriumi meghatározás kell. (A vér nátrium és kálium ionkoncentrációjának, a sav-bázis egyensúlynak és a vesefunkciónak az ellenőrzése.) A kezelés lényege a kiürült folyadék és ionháztartás (a sók gyors pótlása) rendezése, mert a betegek halálát a kiszáradás okozza, nem a bakteriális fertőzés. A legtöbb kolerás fertőzött tehát hatékonyan kezelhető szájon át adott folyadékkal és sókkal.
A kezelés módja megfelelő összetételű infúzió alkalmazása. Olyan területeken, ahol kolerajárvány lehetséges, illetve nem életveszélyes állapotban van a beteg és nem hány, szájon át adható, a WHO által előkevert orális rehidrációs folyadékot (ORF) alkalmaznak. A nátriumot, káliumot, bikabonátot, cukrot tartalmazó tasakok tartalmát desztillált vagy forralt vízben oldva kell fokozatosan meghatározott ütemben itatni a beteggel folyadékpótlás céljából.
Legegyszerűbb, szegény körülmények mellett is elkészíthető forma: 8 teáskanál cukor, 1 teáskanál só, 1 l forralt kihűlt vízben oldva. Jobb lehetőségek mellett 1/2 csésze narancslé vagy banánpüré adható hozzá (WHO).
Az antibakteriális kezelés csak másodlagos, de az antibiotikum-kezelés lerövidíti a betegség lefolyását, az időben megkezdett kezelés elpusztítja a kórokozókat és általában 48 órán belül megszünteti a hasmenést. Többféle antibiotikum áll rendelkezésre (tetraciklinek, kinolonok stb.). A törzsek azonban gyakran ellenállóak, egy vagy több antibiotikummal szemben, ezért megfelelő körülmények között érdemes érzékenységi tesztet végeztetni.
Ha a kiszáradás már nem fenyeget, a fenntartó kezelés célja, hogy a beteg a hányás és hasmenés révén elvesztett folyadékmennyiséget visszaszerezze. Ha a hányás megszűnt és az étvágy visszatért, a beteg szilárd táplálékot fogyaszthat.
A kolera visszaszorításához elengedhetetlen a vízellátó helyek tisztán tartása és az emberi ürülék megfelelő elhelyezése. További intézkedések lehetnek a víz forralása, a nem kellően átsült zöldségek vagy halak, illetve kagylók fogyasztásának kerülése. A kagylók más Vibriofajok hordozói is lehetnek. Ideális vakcina még nem áll rendelkezésre, de létezik hatékony vakcina, azonban az 1-4 hetes időközzel beadott két oltás csak rövid idejű védettséget ad, ezért félévente emlékeztető oltást kell adni. Az epidemiológiai viszonyok figyelembe vételével csak a járványos területre utazókat kell oltani. Fontos a személyi higiénés rendszabályok betartása, és ez általában elegendő a betegség megelőzésére. A gyanú is bejelentésre kötelezett. A betegség gyanújának gyors felismerése, a beteg elkülönítése, megfelelő kezelése lényeges a járványok megelőzésében.
A fejlődő országokban az endémiák felszámolása, a higiénés viszonyok megváltozásának, megfelelő ivóvíz és szennyvíz-hálózat kialakításának függvénye.
Már az ókorban is ismert betegség volt. 1817 és 1923 között a 01 típus nagy áldozatokat követelő világjárványokat(pandémiákat) okozott, mely Ázsiából kiindulva Indiát érintve terjedt Amerika, Európa felé. Az 1960-ban Indonéziában kialakult hetedik járvány különbözött az addigiaktól. Nem a "szokásos" Gangesz vidékéről indult és a korábban egy-egy megbetegedést okozó ún. El Tor biotípus okozta. Ez és az 1990-es Dél-Amerikában zajló járvány a legnagyobb kiterjedésű és leghosszabb volt az összes között, de nem járt annyi halálos áldozattal, mint a korábbiak.
1992-ben Bangladesh és India területén volt nagykiterjedésű megbetegedési hullám. A kórokozót Robert Koch fedezte fel 1883-ban, bár korábban Pacini olasz orvos tesz említést róla.
Kínos gondok végbéltájékon: mennyit tudunk róluk?
Hotel Caramell Premium Resort****superior nyereményjáték
Olvassa el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Melegfront
Maximum:
+16 °C
Minimum:
+3 °C
A Nyugat-Dunántúlon döntően borult lesz az ég, másutt a kezdeti közepesen vagy erősen felhős időt követően délutántól borul be dél felől. Délelőtt csak a Nyugat- és Észak-Dunántúlon, késő délutántól, estétől dél felől egyre többfelé várható eső, zápor. Délen néhol zivatar is kialakulhat, az Alpokalja magasabb részein pedig havas eső, havazás is lehet. Az északi, északkeleti szelet sokfelé kísérik élénk, helyenként erős lökések. A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 11 és 21 fok között alakul, de a tartósan borongós Nyugat-Dunántúlon 10 fok alatti értékeket is mérhetnek. Késő este 6, 13 fok valószínű. Napközben melegfront érezteti hatását, ami miatt a frontérzékenyek tünetei ismét felerősödhetnek.