Iszkémia tünetei és kezelése

2018.12.12.

 Szabó Emese

 dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus és belgyógyász főorvos, címzetes egyetemi tanár

Mi az iszkémia?

Iszkémia alatt az élő szervek hirtelen bekövetkező vérellátási zavarát értjük, amennyiben az olyan súlyos, hogy miatta működési zavar is jelentkezik. A vérellátási zavart az okozza, hogy a szervhez vagy az annak egy részéhez futó ütőérben csökken vagy megáll a keringés. Iszkémia minden olyan szervben kialakulhat, amely érzékeny a vérellátás kiesésére, és amelyet (vagy amelynek egy adott szövetrészét) úgynevezett funkcionális végartériák látnak el. Utóbbi azt jelenti, hogy az adott szervnek vagy szervrészletnek nincs alternatív vérellátási lehetősége. Klasszikusan ilyen például a szív, az agy, a vese és a lép. A májban többszörös a vérellátás, így a szerv nem szokott érintett lenni. Végtagi iszkémia ugyanakkor létezik, a legtöbbször trombózis vagy embólia okozza.

Az iszkémia előfordulása

Az iszkémia gyakoriságáról pontos adatok nem állnak rendelkezésre. Egyedül azokat az eseteket tartják külön nyilván, amelyeknél már infarktus is bekövetkezett. Szívinfarktusból évente nagyságrendileg 20 ezer történik Magyarországon, ebből körülbelül 16 ezren jutnak el kórházig. A stroke évente körülbelül 40 ezer embert érint. A veseinfarktusok, lépinfarktusok számáról nincsenek adatok.

Az iszkémia okai

  • Az iszkémia hátterében a legtipikusabb esetben aterotrombózis áll, ami azért alakul ki, mert egy elmeszesedett érben helyben képződik vérrög, és az elzárja az eret.
  • A másik lehetőség az embólia, amelynél az eret elzáró vérrög egy másik szervből, a véráram útján kerül az adott érszakaszra.
  • A tüdő iszkémiáját szinte mindig embólia okozza (ez a tüdőembólia egyik formája), helyben keletkezett vérrög csak ritkán.
  • A szívben a koszorúér görcse is okozhat iszkémiát vagy akár közvetlenül infarktust is. Ez a mechanizmus nem olyan gyakori, de kialakulhat például kokain vagy crack hatására is. Ilyenkor az ép koszorúerekben jöhet létre iszkémia vagy infarktus.
  • Létezik olyan érgörcs is, amely nagy érzelmi megrázkódtatás hatására alakul ki. Ez főleg nőknél lép föl komoly stressz vagy ijedtség hatásra. Ilyenkor olyan tartós érgörcs alakul ki az ép erekben, hogy az vérrög nélkül is iszkémiát - vagy akár szövetelhalást - okoz.
  • Végtagiszkémia akkor alakul ki, ha az adott végtag artériája trombózis vagy embólia miatt elzáródik.

Az iszkémia tünetei

Ha a vérkeringés hirtelen megáll az érintett szervben, akkor sejtjeinek működése is leáll, az iszkémia tünetei pedig ehhez kapcsolódnak. Például ha a szív valamelyik területe lesz érintett, akkor a szerv iszkémiás része "elfelejt" összehúzódni, szívtájékon pedig fájdalom lép fel. Az agy iszkémiájánál az adott területhez tartozó funkciók károsodnak. Például ha olyan agyterület lesz érintett, amely a bal kéz mozgását irányítja, akkor a beteg bal keze nem lesz képes a mozgásra. Az agyi területek iszkémiájának általános tünete a megtartott tudat mellett jelentkező beszédzavar és látáskiesés, zavartság és szédülés lehet, de jelentkezhet átmeneti féloldali bénultság is. Ha a vese lesz iszkémiás, akkor a vese nem fog megfelelően működni. Emiatt a vizeletkiválasztás csak akkor áll le, ha a betegnek a másik veséje is érintett, vagy az eleve nem egészséges.

A szervek funkciókiesését követően fájdalom is érezhető. Ez alól egyedül az agyszövet a kivétel, ahol fájdalom jellemzően nem jelentkezik. Az egyéb szervekben a fájdalom amiatt alakul ki, mert az oxigénellátás megszűnésével nem csak a sejtek aktív működése áll le, hanem az a pumpamechanizmus is, amely a sejten belül tartja a káliumot, valamint a sejten kívül a nátriumot (ezeknek a pumpálására a sejtek rengeteg energiát fordítanak, összes energiafelhasználásuknak körülbelül 10 százaléka erre megy el). Maga a fájdalom amiatt alakul ki, mert ha a kálium-nátrium pumpa leáll, akkor azt az idegek megérzik, és fájdalom kiváltásával reagálnak rá. Emiatt jelentkezik szívtájéki fájdalom akkor, ha a szív iszkémiás lesz, vagy a vesetáji fájdalom akkor, ha a vese lesz iszkémiás.

Az iszkémia az érintett szerv tájékán fájdalmat is okozhat

Az iszkémia az érintett szerv tájékán fájdalmat is okozhat

Az iszkémia diagnózisa

A diagnózis felállítása a tünetekből kiindulva történik. Az agy iszkémiájánál az ideggyógyászati tünetek, például a beszédzavar jelezhetik a problémát, míg a szív iszkémiájánál a fájdalom mellett az EKG-eltérések lehetnek árulkodóak. Az orvosok a szívizom adott részének leállása miatti falmozgászavart is ki tudják mutatni.

A vese iszkémiájánál a vizelettermelés állhat le, bár mivel két vesénk van, ez a panasz csak akkor érezhető, ha az érintettnek az egyik veséje alapból sem működik megfelelően. Ha az iszkémiás vese funkcióját a másik vese át tudja venni, akkor a probléma csak úgy azonosítható, ha a vérképben kimutatják a károsodott veséből a szövetelhalás miatt felszabaduló enzimeket. A vérben más szerv iszkémiájánál és infarktusánál is megjelennek olyan szervspecifikus sejtalkotórészek és enzimek, amelyek sejtelhalásra utalnak. A lépnél általában képalkotó vizsgálattal jutnak el a diagnózisig. Ott magát az iszkémiát még nem tudják így érzékelni, de a lépinfarktust már kimutatja a CT-vizsgálat.

A végtag-iszkémiánál az orvos azt látja, hogy a beteg például nem tudja mozgatni a lábát, fájdalmai vannak és elsápad. Ilyenkor tapintással is meg lehet állapítani a keringés leállását, nem érezhető ugyanis az erek pulzálása.

Az iszkémia kórlefolyása

Az iszkémia szövetelhalást még nem jelent, ezért ha a vérellátást helyreállítják, a panaszok megszűnnek. Amennyiben az iszkémia tartósan fennáll - ami az agynál 4 percet, a szívnél 20 percet jelent -, akkor beindul a sejtelhalás. Ilyenkor már hiába állítják helyre a vérkeringést, lesznek olyan sejtek, amelyek már elpusztultak. Ezt a folyamatos sejtelhalást nevezik infarktusnak: ha a szívről van szó, akkor szívinfarktusnak, ha az agyról, akkor agyi infarktusnak, ha a lépről, akkor lépinfarktusnak, ha pedig a veséről, akkor veseinfarktusnak.

Az iszkémia kezelése

Az iszkémia kezelése a vérellátás helyreállítását jelenti. Ez a szívnél katéteres érmegnyitást jelent, míg az agyban vérrögfeloldó infúziós kezelést, vagy újabban katéteres vérrög-eltávolítást. A vese és a lép esetében szintén infúziós vérrögoldásra van szükség, mellette pedig végeznek érsebészeti beavatkozást is. A végtagok iszkémiájánál szintén lehet szükség érműtétre.

Az iszkémia gyógyulási esélyei

Ha az iszkémiát időben megszüntetik, akkor az érintettek szervkárosodás nélkül felépülhetnek.

Az iszkémia megelőzése

Az iszkémia megelőzését az érelmeszesedés megelőzése segíti.

Szövődmények

Ha az iszkémiát nem kezelik időben, akkor infarktus alakul ki, a szervek sejtjei, szövetei elhalnak, majd pedig elhal az egész szerv. A kezeletlen agyi infarktus miatt a beteg megbénul, míg a szívinfarktusnál a szívmegállás lehet végzetes. Végtagiszkémiánál szükség lehet a láb amputálására is. A veseinfarktus akkor okoz súlyos bajt, ha mindkét vese érintett, vagy a betegnek csak az egyik veséje egészséges. Ilyenkor vesepótló kezelésre, dialízisre lehet szükség.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Kiss Róbert Gábor kardiológus főorvosnak.

infarktus, iszkémia

Kategória: Szív- és érrendszeri betegségek

Orvost vagy magánrendelőt keresek Iszkémia kezelésére! További kérdésem van Iszkémia témában

Szeretné megelőzni a betegségeket? Többet akar tudni róluk?
Töltse le most a Betegséglexikon applikációt!

Kövesse a Házipatikát:

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+15, +20 °C
Minimum:
+9, +14 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt sokfelé marad erősen felhős az ég, több helyen alakulhat ki zápor, helyenként zivatar.

Egészséget befolyásoló hatások:
közepes

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag