Felnőttkori fertőző betegségek : HTLV-1
Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.
HTLV-1 tünetei és kezelése
Mi a HTLV-1?
A HTLV vírus a retrovírusok csoportjába tartozik, ahová a HIV is (utóbbinak kevésbé ismert neve a HTLV-3). Ezek önálló életre képtelenek, de az emberi szervezetbe jutva az RNS láncot át tudják írni DNS-re, így beépülnek az emberi genomba. Ezzel az a baj, hogy ezt követően a genomból nem lehet őket kiirtani (ezért nem lehet véglegesen meggyógyítani az AIDS-betegeket sem). A HTLV a genomba bejutva az esetek többségében egyszerűen csak jelen van, semmilyen bajt nem okoz: az adatok szerint aki például gyermekkorban fertőződik, és a genomjába akkor épül be a vírus, annál csak néhány százalékos eséllyel (száz emberből 0,3-nál, maximum 4-nél) alakul ki betegség. A gond az, hogy ha ritkán is, de a HTLV-1 miatt súlyos kórkép, akut T-sejtes leukémia vagy limfóma, magyarán nyirokrák alakulhat ki.
Tünetek
A HTLV-1 előfordulása és okai
A HTLV-fertőzés a valóságban az intravénás droghasználók körében gyakori, közös tűvel adható át. Az Egyesült Államokban például van olyan drogos közösség, ahol az érintettség a 30 százalékot is elérheti. Emellett terjed vértranszfúzióval, szervátültetéssel, és szoptatáskor anyáról gyerekre is. Ugyan átadható szexuális úton is, de úgy kevésbé terjed, kevésbé fertőzőképes.
Nyugat-Európában az átlag populációban 0,1 és 1 százalék körülire teszik a HTLV-1 fertőzöttség gyakoriságát. Hazai adatok nincsenek, de előfordulását 0,3 és 1-2 százalék közöttinek gondolják. A HTLV-1 vírus Japánban a leggyakoribb, egyes becslések szerint ott akár 5-10 százalékos is lehet az előfordulása. Japánban a nyirokrák is gyakoribb. Évtizedek óta tudják azt is, hogy az ausztrál bennszülöttek körében szintén elterjedt a HTLV-1. Általánosságban gyakori Ázsiában is, a feltételezések szerint onnan került Ausztráliába. A Kanadai inuit indiánokról ugyancsak tudjuk, hogy elterjedt körükben a HTLV-1. Ezeket a fertőzéseket ugyanakkor csak szerológiai vizsgálatokkal mutatták ki, mert az érintettség az esetek többségében semmilyen panaszt vagy problémát nem okoz.
Gyakoribb a HTLV-1 Afrikában is, de ott inkább az alsó végtag bénulásával járó, gerincbetegséget kiváltó típusa fordul elő (trópusi paraparézis), amely ott jól ismert kórkép. A kontinensen a vírust 3-8 millió ember hordozhatja, de nem mindegyikük lesz érintett.
A HTLV-1 tünetei
A HTLV-1 az esetek túlnyomó többségében semmilyen panaszt nem okoz, a vírus csupán az esetek 0,3-4 százalékában vált ki nyirokrákot (azok közül akut T-sejtes leukémiát vagy limfómát). Azt nem tudják, hogy mitől függ, hogy a vírus az adott személynél okoz-e daganatos megbetegedést.
A HTLV-1 afrikai típusa miatt trópusi paraparézis alakulhat ki, ami egy alsó végtag bénulásával járó kórkép.
A HTLV-1 diagnózisa
A HTLV-1 a vérből könnyen azonosítható, a fertőzés egyszerűen diagnosztizálható.
A HTLV-1 kezelése
A HTLV-1 ellen egyáltalán nem hatékonyak az AIDS-nél, illetve a HIV-nél használható gyógyszerek, pedig a vírus ugyanabba a csoportba tartozik. Valószínűleg ez azért van így, mert míg a HTLV-1 nem nagyon szaporodik, és a sejtet sem pusztítja el, addig a HIV, tehát a HTLV-3 szaporodik a sejtek elpusztítását követően. Arra talán majd a génterápia adhat lehetőséget, hogy a genomból a HTLV-1 vírust "kivágják".
Terápiára csak akkor van szükség és lehetőség, amikor a vírus miatt T-sejtes leukémia vagy limfóma alakult ki. Ilyenkor a szokásos citosztatikumokra, illetve kemoterápiára van szükség. A nyirokráknál szóba jöhet a csontvelő-átültetés is.
A fertőzés miatt esetlegesen kialakuló trópusi paraparézisra nincs terápia.
A HTLV-1 gyógyulási esélyei
Maga a HTLV-fertőzés nem szüntethető meg. A miatta esetlegesen kialakuló ráktípusok nem túlzottan jóindulatúak, de agresszívabb kemoterápiával kezelhetők. A vírus által okozott bénulásos betegségre megfelelő terápia egyáltalán nincs, de az általában magától elmúlik.
A HTLV-1 megelőzése
A HTLV-1 fertőzését megelőzni nem lehet, mert az anya átadja a gyermekének, terjed vérátömlesztéssel, és valamennyire szexuális úton is. A vért Japánban, ahol a fertőzés gyakori, szűrhetik is. Az intravénás droghasználók tűcserével előzhetik meg a fertőzést.
A HTLV-1 szövődményei
Szövődmény a fertőzés miatt esetlegesen kialakuló hematológiai daganat lehet. Ebből a szempontból a HTLV-1 a HPV méhnyakrákot okozó, magasabb rizikócsoportba tartozó típusához hasonlítható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden limfómás HTLV-1 vírussal fertőzött, de nem minden HTLV-1 fertőzött lesz limfómás. Hasonló az AIDS-hez társuló Kaposi-szarkóma is, amelyet a herpesz-8 vírus okoz. Viszont a helyzet ott is az, hogy minden Kaposi-szarkómát herpesz-8 vírus okoz, de nem minden herpesz-8 vírussal fertőződött beteg lesz Kaposi-szarkómás.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Szlávik János infektológusnak, a Dél-pesti Centrumkórház főorvosának.
Mennyi kalóriát tartalmaz egy szelet bejgli vagy egy adag töltött káposzta?
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Hidegfront
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-3 °C
A köd és a rétegfelhőzet a Dráva mentén, valamint a Tiszántúlon az éjszaka első felében átmenetileg terjeszkedésnek indulhat, illetve északkeleten lehet borongós az idő, másutt még zömmel derült vagy gyengén felhős lesz az ég. Az éjszaka második felében szakadozott hidegfronti felhőzet halad át felettünk. Csapadékra általában nem kell számítani, de az északkeleti, keleti határ mentén egy-egy hózápor nem kizárt. Az északnyugati szél egyre nagyobb területen megerősödik, elsősorban a magasabban fekvő részeken viharos széllökések is előfordulhatnak - a Bakonyban akár a 90 km/h-t is elérhetik.Késő estére -5 és +1 fok közé csökken a hőmérséklet. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és +1 fok között alakul, de kiemelten Borsod szélárnyékos részein ennél több fokkal hidegebb is lehet. A szél feltámadásával több helyen enyhül majd az idő. Estefelé egy hidegfront robog át a régió felett, sok kellemetlenséget kiváltva az arra érzékenyek körében.
