Felnőttkori fertőző betegségek : HTLV-1
Az emberi szervezet legtöbb megbetegedését baktériumok, vírusok, illetve egysejtűek okozhatják. A mindennapi életben számtalan mikroorganizmus van jelen körülöttünk, amelyek szervezetünkbe is bejutnak. Az, hogy a fertőzés valóban bekövetkezik-e, a mikroorganizmus természetétől és az emberi test védekezésétől függ. A fertőzés kimenetele többféle lehet. Ha a kórokozónak sikerül elszaporodnia, az a betegség teljes kifejlődéséhez vezet. Kialakulhat egyensúlyi állapot a védekező mechanizmusok és a kórokozó szaporodása között, ekkor idült fertőzésről beszélünk. Ha az immunrendszer győz, akkor a betegség gyógyul, és a szervezet védetté is válhat.
HTLV-1 tünetei és kezelése
Mi a HTLV-1?
A HTLV vírus a retrovírusok csoportjába tartozik, ahová a HIV is (utóbbinak kevésbé ismert neve a HTLV-3). Ezek önálló életre képtelenek, de az emberi szervezetbe jutva az RNS láncot át tudják írni DNS-re, így beépülnek az emberi genomba. Ezzel az a baj, hogy ezt követően a genomból nem lehet őket kiirtani (ezért nem lehet véglegesen meggyógyítani az AIDS-betegeket sem). A HTLV a genomba bejutva az esetek többségében egyszerűen csak jelen van, semmilyen bajt nem okoz: az adatok szerint aki például gyermekkorban fertőződik, és a genomjába akkor épül be a vírus, annál csak néhány százalékos eséllyel (száz emberből 0,3-nál, maximum 4-nél) alakul ki betegség. A gond az, hogy ha ritkán is, de a HTLV-1 miatt súlyos kórkép, akut T-sejtes leukémia vagy limfóma, magyarán nyirokrák alakulhat ki.
Tünetek
A HTLV-1 előfordulása és okai
A HTLV-fertőzés a valóságban az intravénás droghasználók körében gyakori, közös tűvel adható át. Az Egyesült Államokban például van olyan drogos közösség, ahol az érintettség a 30 százalékot is elérheti. Emellett terjed vértranszfúzióval, szervátültetéssel, és szoptatáskor anyáról gyerekre is. Ugyan átadható szexuális úton is, de úgy kevésbé terjed, kevésbé fertőzőképes.
Nyugat-Európában az átlag populációban 0,1 és 1 százalék körülire teszik a HTLV-1 fertőzöttség gyakoriságát. Hazai adatok nincsenek, de előfordulását 0,3 és 1-2 százalék közöttinek gondolják. A HTLV-1 vírus Japánban a leggyakoribb, egyes becslések szerint ott akár 5-10 százalékos is lehet az előfordulása. Japánban a nyirokrák is gyakoribb. Évtizedek óta tudják azt is, hogy az ausztrál bennszülöttek körében szintén elterjedt a HTLV-1. Általánosságban gyakori Ázsiában is, a feltételezések szerint onnan került Ausztráliába. A Kanadai inuit indiánokról ugyancsak tudjuk, hogy elterjedt körükben a HTLV-1. Ezeket a fertőzéseket ugyanakkor csak szerológiai vizsgálatokkal mutatták ki, mert az érintettség az esetek többségében semmilyen panaszt vagy problémát nem okoz.
Gyakoribb a HTLV-1 Afrikában is, de ott inkább az alsó végtag bénulásával járó, gerincbetegséget kiváltó típusa fordul elő (trópusi paraparézis), amely ott jól ismert kórkép. A kontinensen a vírust 3-8 millió ember hordozhatja, de nem mindegyikük lesz érintett.
A HTLV-1 tünetei
A HTLV-1 az esetek túlnyomó többségében semmilyen panaszt nem okoz, a vírus csupán az esetek 0,3-4 százalékában vált ki nyirokrákot (azok közül akut T-sejtes leukémiát vagy limfómát). Azt nem tudják, hogy mitől függ, hogy a vírus az adott személynél okoz-e daganatos megbetegedést.
A HTLV-1 afrikai típusa miatt trópusi paraparézis alakulhat ki, ami egy alsó végtag bénulásával járó kórkép.
A HTLV-1 diagnózisa
A HTLV-1 a vérből könnyen azonosítható, a fertőzés egyszerűen diagnosztizálható.
A HTLV-1 kezelése
A HTLV-1 ellen egyáltalán nem hatékonyak az AIDS-nél, illetve a HIV-nél használható gyógyszerek, pedig a vírus ugyanabba a csoportba tartozik. Valószínűleg ez azért van így, mert míg a HTLV-1 nem nagyon szaporodik, és a sejtet sem pusztítja el, addig a HIV, tehát a HTLV-3 szaporodik a sejtek elpusztítását követően. Arra talán majd a génterápia adhat lehetőséget, hogy a genomból a HTLV-1 vírust "kivágják".
Terápiára csak akkor van szükség és lehetőség, amikor a vírus miatt T-sejtes leukémia vagy limfóma alakult ki. Ilyenkor a szokásos citosztatikumokra, illetve kemoterápiára van szükség. A nyirokráknál szóba jöhet a csontvelő-átültetés is.
A fertőzés miatt esetlegesen kialakuló trópusi paraparézisra nincs terápia.
A HTLV-1 gyógyulási esélyei
Maga a HTLV-fertőzés nem szüntethető meg. A miatta esetlegesen kialakuló ráktípusok nem túlzottan jóindulatúak, de agresszívabb kemoterápiával kezelhetők. A vírus által okozott bénulásos betegségre megfelelő terápia egyáltalán nincs, de az általában magától elmúlik.
A HTLV-1 megelőzése
A HTLV-1 fertőzését megelőzni nem lehet, mert az anya átadja a gyermekének, terjed vérátömlesztéssel, és valamennyire szexuális úton is. A vért Japánban, ahol a fertőzés gyakori, szűrhetik is. Az intravénás droghasználók tűcserével előzhetik meg a fertőzést.
A HTLV-1 szövődményei
Szövődmény a fertőzés miatt esetlegesen kialakuló hematológiai daganat lehet. Ebből a szempontból a HTLV-1 a HPV méhnyakrákot okozó, magasabb rizikócsoportba tartozó típusához hasonlítható. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy minden limfómás HTLV-1 vírussal fertőzött, de nem minden HTLV-1 fertőzött lesz limfómás. Hasonló az AIDS-hez társuló Kaposi-szarkóma is, amelyet a herpesz-8 vírus okoz. Viszont a helyzet ott is az, hogy minden Kaposi-szarkómát herpesz-8 vírus okoz, de nem minden herpesz-8 vírussal fertőződött beteg lesz Kaposi-szarkómás.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Szlávik János infektológusnak, a Dél-pesti Centrumkórház főorvosának.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Kettős front
Maximum:
+3 °C
Minimum:
+0 °C
Túlnyomóan borult marad az ég, de délután már elkezd szakadozni helyenként a felhőzet. Számottevő csapadék nem várható, legfeljebb néhol fordulhat még elő gyenge havas eső, hószállingózás. Az északi szél a Nyugat-Dunántúlon és a Zemplén térségében megélénkül, olykor megerősödik. A hőmérséklet kora délután 1 és 5, késő este -4 és +3 fok között alakul. Ma is kettős fronthatásban lesz részünk.
