Magunk mögött hagytuk az első riadalmat, amit az AIDS terjedése hazánkban is kiváltott. Több mint 10 éve, hogy a sajtó először adott hírt a döbbenetes új betegség járványszerű terjedéséről. Azóta évről-évre december elseje az a nap, amikor szerte a világban megint ráirányítják a szakemberek a figyelmünket, hogy a probléma még korántsem megoldott, a fertőzés nem állt meg.
A járványügyi adatok azt mutatják, hogy Magyarország nemzetközi összehasonlításban kedvező helyzetben van, de a kábítószer-használat és az, hogy a fiatalok egyre korábban kezdenek rendszeresnek mondható nemi életet élni, további erőfeszítéseket követel nálunk is.
Világszerte riasztó adatok
Sajnos csalódnia kell annak, aki arra számít, hogy a betegség megismerésével túl vagyunk a krízisen. Világviszonylatban a probléma nagysága ma jócskán fölülmúlja a korábban készített előrejelzéseket.
Az AIDS elleni küzdelemben mérföldkövet jelentő retrovirális kezelés bevezetésének köszönhetően a lappangási idő, és a betegek élete is meghosszabbodik, mivel a kezelés meggátolja a vírus szaporodását a gazdaszervezetben. Ezért a járvány méretét és terjedését nem az AIDS betegek, hanem a HIV fertőzöttek száma jellemzi leginkább. 2001-ben a frissen fertőződöttek 5 millióan voltak, különösen szomorú, hogy közülük, 0,8 millió gyerek. Összesen 4 magyarországnyi fertőzött és AIDS-es él a világban.
A leginkább érintett terület Afrikának a Szaharától délre fekvő része, ahol 3,5 millió új fertőzöttet regisztráltak. Amennyiben a következő 20 évben nem nő megfelelően a megelőzés, gyógykezelés és gondozás hatékonysága, 55 millió afrikai haláláért vagyunk felelősek. 11 millió afrikai gyermek maradt árva vagy félárva az AIDS következtében. Egyes kelet-afrikai országokban a lakosság csaknem 10 %-a fertőzött.
Közelebbi tájakon
Az európai régió AIDS és HIV-fertőzöttség szempontjából három eltérő területre bontható.
Nyugat-Európában az antiretrovirális kezelések bevezetését követően, 1997 után az új AIDS-esetek száma egyharmaddal, az AIDS okozta halálozás pedig felére csökkent. A fertőződések és a halálozások száma az 1993-94-es csúcs óta folyamatosan csökken. 2001-ben 1 millió lakosra 55 új fertőzött jutott. Csökkent azon új fertőződések száma, akik intravénás drogélvezet miatt vagy homoszexuális úton váltak áldozattá. Az új esetek között viszont sajnálatosan nagy a heteroszexuális úton való fertőződések száma. Ezen a területen tehát még nagyon szükséges a felvilágosítás.
Közép-Európában Románia kivételével minden évben kb. 1 millió lakosonként 6 új fertőződést regisztráltak, ami szerencsére elég alacsony szám, körülbelül hatoda a Nyugat-európai értékeknek. A legtöbb új eset ebben a régióban - ahová mi is tartozunk - az 1989-91-es években volt, és 92 %-ukat Romániából jelentették. Azóta számuk folyamatosan csökkent. 1986-2001 között a magyarországi esetek többsége a homoszexuális kapcsolatok számlájára írható.
A legtragikusabb a helyzet Kelet-Európában, ahol 1999. óta folyamatosan és nagyon meredeken emelkedik a HIV-fertőzöttek száma, az elsődleges fertőződési forrás egyértelműen az intravénásan beadott droghoz használt injekciós tű. 2001-ben 100000 embernek kellett szembenéznie azzal, hogy vírushordozóvá vált.
Reméljük, egy év múlva kedvezőbb statisztikákat adhatunk közre.
Forrás: www.eurohiv.org
