Pszichiátriai betegségek : Amnézia
A pszichiátriai betegségek közé a gondolkodás, az érzelmi élet és a viselkedés zavarai tartoznak. Hátterükben több tényező is állhat, leggyakrabban testi, pszichológiai, szociális, kulturális vagy örökletes tényezők bonyolult kölcsönhatásai idézhetik elő. A pszichiátriai kórképek közül a többség által nem is betegségnek, hanem csak egy rossz szokásnak tekintett dohányzás, azaz a nikotinfüggőség a legelterjedtebb. A második helyen az alkoholizmus áll. Harmadikként a depressziót kell említeni: felmérések szerint a lakosság 15%-a legalább életében egyszer átesik egy súlyos depressziós időszaka és minden hónapban a népesség 3-5%-a tekinthető depressziósnak.
Amnézia tünetei és kezelése
Mi az amnézia?
Amnézia alatt az emlékezet átmeneti vagy tartós, rövid vagy hosszabb távú kiesését értjük. Az állapotnak – amely tulajdonképpen egy tünet – többféle oka lehet, vezethet ide egyebek mellett sérülés, szív- és érrendszeri történés, alkohol-, drog és gyógyszerfogyasztás, poszttraumás stressz. Az amnézia témakörét dr. Vizi János pszichiáter, igazságügyi pszichiáter szakértő segítségével jártuk körbe.
Tünetek
Az amnézia előfordulása
Mivel az amnéziának több oka is lehet, előfordulásáról pontos adatok nincsenek, és nem is lehetnek, de nagyon gyakori tünetről beszélhetünk.
Az amnézia okai
Az amnéziát a kiváltó ok szerint két csoportra lehet osztani. Az elsőbe az organikus okokra visszavezethető emlékezetkiesések tartoznak, amelyek az agy különféle szervi bántalmait fedik le. Közülük a legismertebb az agyrázkódás, amely az ilyenkor elszenvedett koponyatrauma miatt okozhat emlékezetkiesést. Ide tartoznak azok a súlyosabb agyi károsodások is, amelyeket például stroke vagy agytumor idézhet elő. Kiválthat rövid távú, de ettől függetlenül ijesztő amnéziát a migrén is. Állhatnak az emlékezetkiesés hátterében mérgezések, amelyek közül a legismertebb az alkohol által kiváltott „filmszakadás”. Nem egyértelmű, hogy ezt az állapotot milyen mennyiségű alkohol idézheti elő, ebben a kérdésben tág határok között mozog az egyéni tolerancia. Vannak, akiknél viszonylag csekély mennyiségű alkohol is előidézhet ilyen állapotot, míg másoknál nagy adagok sem. A tolerancia viszont nem végtelen, előbb-utóbb mindenkinél bekövetkezik filmszakadás. Vezethet amnéziához olyan mérgezés is, amit kábítószer-fogyasztás vagy nem megfelelő gyógyszeralkalmazás okoz. Utóbbiaknál, illetve az alkoholfogyasztásnál magát az amnéziát az akut toxikus állapot okozza – ilyenkor az idegsejtek működése akut módon károsodik –, súlyosabb esetekben a háttérben agyödéma is kialakulhat.
Az organikus okokra visszavezethető amnézia mellett létezik úgynevezett pszichogén amnézia is, amelynél az emlékezetkiesést valamilyen pszichés ok váltja ki. Ennek legtipikusabb esete a poszttraumás stressz szindróma, amelynél a súlyos traumához kötődő emlékek vesznek el. Itt a közvetlen kiváltó okot sejtszinten, szervszinten nem ismerik, nem tudják meghatározni, hogy pontosan mi okozza az amnéziát. A jelenséget az agy védekező mechanizmusának tartják, azzal magyarázzák, hogy az agy ily módon igyekszik megszabadulni egyes emlékéktől.
A demenciát az amnéziától el szokták különíteni, de az emlékezetkiesés ott is tünet. Itt a régebbi, emlékek általában sokkal tovább megmaradnak, mint a rövid távúak. A demens betegek például nem feltétlen tudják elmondani, hogy az előző napon mi történt, de egy 30 évvel korábbi eseményről teljes pontossággal be tudnak számolni. A kórkép előrehaladtával a régebbi emlékek is rendszerint elvésznek.
Az amnézia tünetei
Amnéziánál az érintettek nem emlékeznek arra, hogy hosszabb-rövidebb ideig mi történt velük. A kieső időtáv az amnézia kiváltó okától függ, számít az is, hogy milyen és mekkora agyterület sérül. Az emlékezeti funkciókban fontos szerepet játszó hippokampusz kiterjedt sérülésének mindig komolyabb következményei vannak ezen a téren. A mérgezés miatt kialakuló amnéziára az a jellemző, hogy a hosszabb távú memória nem veszik el, csak a rövid távú, és többé-kevésbé az is visszatér.
Az alkoholfogyasztásra jellemző filmszakadásnál a lerészegedés időszaka jellemzően később sem eleveníthető fel. Ismételt mérgezéseknél vagy folyamatos, nagymértékű alkoholfogyasztásnál előfordulhat kiterjedtebb, nem visszafordítható emlékezetvesztés is. Ilyenkor alkoholos elbutulás, alkoholos demencia alakulhat ki. Stroke-nál gyakori a teljes amnézia, különösen a közelmúltra nézve, de a felépülést követően az emlékek valamilyen szinten általában visszatérnek.
Az amnézia diagnózisa
A kérdés mindig az, hogy mi áll a hátterében. Az organikus okokat jellemzően képalkotó vizsgálatokkal, neuropszichológiai vizsgálatokkal tárják fel.
Az amnézia kezelése, kórlefolyása
Az organikus amnézia kezelésének mikéntje a kiváltó októl függ, alapvetően mindig azt kell kezelni, nem magát az amnéziát. Akut esetekben – például agyrázkódásnál – ez viszonylag egyszerű, ott elég az ágynyugalom, illetve annak kivárása, hogy a sérült terület regenerálódjon. Ma már tudják, hogy bizonyos szinten és mértékben az agy is képes erre, egyes esetekben pedig a sérült, nem jól funkcionáló agyterületek feladatait más részek is átvehetik. Ha a regeneráció megtörténik, akkor az emlékek is visszatérhetnek kisebb-nagyobb mértékben. Ugyanez a helyzet stroke után, a gyógyulást követően ott is visszatérhetnek az emlékek. Ehhez az kell, hogy az idegsejtek közti kapcsolatok helyreálljanak. A folyamatot gyógyszeresen is lehet segíteni.
A poszttraumás stresszhez köthető pszichogén amnézia kezelése megfontolandó, egyszerűen amiatt, mert a súlyos traumához kapcsolódó emlékek felidézése általában nem mindig hasznos. Ilyen esetekben mindig kérdés, hogy szükséges-e az emlékek feltárása, vagy esetleg jobb az „egészséges felejtés”.
Az amnézia megelőzése
Magát az amnéziát nem lehet megelőzni, csak a hozzá vezető okokat. Vigyázni kell például az alkoholfogyasztással, kerékpározásnál, síelésnél pedig bukósisakot kell viselni. Gyógyszereket nem szabad visszaélésszerűen használni, és figyelni kell a vérnyomásra. Ha van valamilyen szív- és érrendszeri probléma, akkor fontos azt is kezelni.
Hasznos tudnivalók az amnéziáról
Vitatott, hogy amnéziánál használható-e a hipnoterápia, segítségével elő lehet-e hozni az elvesztett emlékeket. A dilemmát az adja, hogy a memória legalább annyira konstruktív, mint rekonstruktív, így mindig kérdés, hogy az ilyen módszerekkel elhívott emlékek valódiak-e. A pszeudoemlékeket a valódiaktól nem mindig lehet elkülöníteni. Ebből a múlt század végén problémák is adódtak, Amerikában ugyanis akkoriban elterjedt, hogy egyes mentális zavarokat nagyrészt gyerekkorban elszenvedett szexuális traumák okozhatnak. Ebben az időben a bíróságok még elfogadták a hipnózisban tett tanúvallomásokat, azok miatt hatásági eljárások is indultak. Viszont kiderült, hogy az így előhívott „visszaemlékezések” gyakran pszeudoemlékek, amelyek komoly ellentmondásokat is tartalmazhatnak, abban a formában biztosan nem történhettek meg. A másik tapasztalat az volt, hogy egy rehipnózis alkalmával egészen más emlékek is előhívhatók ugyanarról a történésről. Ezek az ellentmondások vezettek ahhoz, hogy a hipnózisban „előhívott emlékeket” később már nem fogadták el bizonyítékként a bíróságok.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Olvasd el aktuális cikkeinket!
Orvosmeteorológia
Fronthatás:
Nincs front
Maximum:
+4 °C
Minimum:
-2 °C
Egyre több helyen alacsonyszintű felhőzet képződik, terjeszkedik. Csapadék nem valószínű. Az északi, északnyugati szél csak kisebb körzetekben élénkül meg. Késő estére -3 és +3 fok közé hűl le a levegő. Elvonult a hideg légörvény, így mára frontmentes idő várható.
