Diszlexia tünetei és kezelése

2019.06.26.

 Szabó Emese

 Dávid Katalin logopédus

Mi a diszlexia?

Bár a diszlexiáról a laikusoknak elég konkrét elképzelése van, definíciója nem egységes sem itthon, sem nemzetközi szinten. A közvélemény egyfajta olvasási problémaként tartja számom ezt a zavart, ami igaz is, de a jelenség ennél jóval összetettebb, több típusa van. Súlyos esetben az érintettek egészen más szavakat olvasnak ki a leírt betűkből, enyhébb esetben pedig csak az ismeretlen szavak olvasása nehézszámukra.

Pedagógiai szempontból diszlexiánál az iskolai teljesítmény és a tényleges intellektuális képességek térnek el. Azaz a gyerek sokkal rosszabbul teljesít annál, mint amit az intellektusa alapján el lehetne várni tőle. A probléma pszichológiai szempontból a tanuláshoz szükséges részképességek működési zavara miatt jelentkezik. Az ingerszegény környezetben élő gyerekek olvasási problémái nem tekinthetők diszlexiának, az ő elmaradásuk könnyen behozható.

A diszlexia előfordulása

Nagyon változatosak a diszlexia előfordulására vonatkozó statisztikák, gyakoriságát súlyosságtól függően 7-15 százalékosra becsülik. Az adatok azért sem megbízhatóak, mert a diszlexia nem azonos azzal, amikor valaki más ok, például elhanyagoltság miatt nem tanult meg olvasni, ugyanakkor a statisztikákban gyakran őket is a diszlexiások közé sorolják.

A diszlexia okai

Alapvetően két típusa van a diszlexiának, így megkülönböztetünk szerzett és fejlődési diszlexiát. A problémát egyik esetben sem lehet egyetlen okra visszavezetni, hátterében mindig több tényező áll, amelyek kapcsolódhatnak is egymáshoz. Egyes irodalmak az agy egy részének késedelmes fejlődését tartják oknak, azt vezetik vissza örökletességre, a test, illetve a térérzékelés akadályozottságára, a jobbkezesség-balkezesség zavaraira, észlelési nehézségekre, anatómiai károsodásokra, anyagcserezavarokra. Mivel a hajlamot az örökletesség erősítheti, mindenképpen jobban kell figyelni azokra a gyerekekre, akinek a szülei vagy testvérei között már van érintett. A szerzett diszlexia traumákra, azaz olyan balesetekre, betegségekre vezethető vissza, amelyek kihathatnak az olvasásbeli képességekre.

A diszlexia tünetei

A diszlexiának több típusa is van, ezeknek pedig mások a tünetei. Általánosságban az első iskolai tünet a lassú olvasási tempó, benne sok hibával, gyakori újrakezdéssel. Árulkodó jel, ha egy vagy több betű kimarad, a szóban lévő betűk helyett más hangok szerepelnek, felcserélődik a betűsorrend, illetve a szóban amúgy szereplő hangok a beszédben nem jelennek meg. Gyengébb lehet a szövegértés is. Előbbiek mellett jellemző az is, hogy a gyerekek teljesítménye folyamatosan ingadozik.

A tüneteket csoportosítani lehet a diszlexia típusa szerint is. Az úgynevezett mély diszlexiánál a gyerekek a leírt szó helyett szemantikailag hasonló szót olvasnak, például mandula helyett mogyorót mondanak, alma helyett körtét. Az úgynevezett fonológiai diszlexiánál a betűk hangokhoz rendelése problémás, ilyenkor a kicsik az ismert szavakat jobban olvassák. Ez esetben az olyan álszavak olvasása nehéz, mint például a névelők (a, az, egy), névutók (előtt, után, felett) vagy éppen az igekötők (be, ki, össze) és a segédigék (van, volt, lesz). Ezeket azért hívják álszavaknak, mert nincs fogalmi jelentésük, így nem nevezhetjük őket valódi szavaknak. Az úgynevezett felszíni diszlexiánál a szabályos szavak olvasása könnyebb, mint a rendhagyóké. A tisztán fonológiai és felszíni diszlexia ritka, általában keveredik a két típus.

A diszlexia első iskolai jele általában a lassú olvasási tempó. Fotó: iStock

A diszlexia első iskolai jele általában a lassú olvasási tempó. Fotó: iStock



Míg az elsődleges tünetek csak az olvasásban nyilvánulnak meg, addig vannak olyan másodlagos tünetek is, amelyek az olvasási kudarcok miatt alakulnak ki. Ilyenek azok a védekezési mechanizmusok, amelyekre példa az iskolakerülés vagy az iskolai munka megtagadása, az agresszivitás, a dac és a csúfolódás. A gyerekek kudarcukat bohóckodással, nagyképűséggel, merészséggel megpróbálhatják kompenzálni is, de valójában gyakran szorongnak, sőt depressziósak is lehetnek. A probléma miatt jelentkezhetnek pszichoszomatikus tünetek is.

A diszlexia diagnózisa

Itthon az önkormányzati fenntartású óvodákban szakszolgálatok logopédusai dolgoznak, ők szűrik az ötödik életévüket betöltött gyerekeket. Ennek alapján merülhet fel annak gyanúja, hogy szükség van egy szűrésre épülő komolyabb vizsgálatra, meg kell nézni, veszélyezteti-e a gyereket diszlexia.

A diagnózis felállítása során mindig ki kell zárni a látás- és hallásproblémát, a mozgászavart, illetve az értelmi problémákat. A minél pontosabb diagnózis érdekében az érintetteket csapatmunkában nézi orvos, pszichológus, pedagógus, gyógypedagógus és logopédus. Mivel a diszlexia SNI (sajátos nevelési igény) kategória, fennállását szakértői bizottság állapítja meg.

A diszlexia kezelése

Ha a gyerekeket a logopédusok már az óvodában kiszűrik, akkor a kicsi igényeihez igazodva vezetik a terápiát. Egyrészt fejlesztik azokat a képességeket, amelyekre a későbbiekben szükség lesz az olvasáshoz, másrészt figyelnek mindenre, ami a gyereknek problémát jelent. Ilyen lehet például a mozgás vagy térbeli tájékozódás, az irányok beazonosítása. Emellett fejlesztik, bővítik a memóriát és a szókincset is.

A diszlexiával egyénileg vagy kis csoportokban foglalkozik a logopédus, de a teljes terápia szerencsés esetben mindig teammunka, részt vehet benne pszichológus, mozgásterapeuta vagy gyógypedagógus is. Erre azért van szükség, mert a gyerek fejlődésében, személyiségében, viselkedésében tapasztalható torzulások, zavarok, adott esetben deviáns elemek kiküszöbölése nagyon komoly feladat. Segíthet ebben a mozgásfejlesztés is. Emellett fontos, hogy a gyerek életében rendszeresség legyen.

A diszlexia gyógyulási esélyei

A gyógyulási esély mindig attól függ, hogy a diszlexia mennyire súlyos tüneteket takar, illetve mi állhat a hátterében. Számít az is, hogy a problémát az iskolában mennyire kezelik jól. Ha ugyanis rosszul viszonyulnak hozzájuk, akkor az érintettek a másodlagos problémák miatt rosszabb állapotba is kerülhetnek, az olvasást akár teljesen el is utasíthatják. Súlyosabb esetekben felnőttkorban is nagy eséllyel lesznek maradványtünetek. Ahol a helyzet nem túl súlyos, a környezet pedig jó kezeli a problémát, ott viszonylag jó eredményeket lehet elérni: a gyerek megtanulhat olvasni, illetve nagyjából érti is majd, amit elolvas.

A diszlexia megelőzése

A gyerekek óvodás korban történő szűrése nagyon fontos, mert segíti a probléma időben történő felismerését, az iskolai gondok megelőzését. A veszélyeztetettségnek olyan tünetei lehetnek, mint például a nagymozgásos és finommozgásos problémák, a szem-kéz koordináció ügyetlensége, a sok hangot érintő beszédhanghibák, a pöszeség, a nyelvi fejlődés elmaradása, a vizuális észlelési és emlékezeti problémák vagy éppen a térbeli tájékozódás zavarai. Felhívó jel lehet az is, ha a gyerek mozgásfejlődésében kiesés van, például nem kúszott, nem mászott vagy csak nagyon rövid ideig tette ezt. Egy-egy ilyen probléma persze nem jelenti feltétlenül, hogy diszlexia fog kialakulni, de ha több ilyen is előfordul, mindenképpen erősödik a gyanú. Ilyenkor a prevenciót segítik az olyan fejlesztések, amelyek nyelvi központú gyakorlatokra épülnek.

Szövődmények

Szövődményeket az olyan másodlagos tünetek okozhatnak, mint például a szorongás és a depresszió.

A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük Dávid Katalin logopédusnak.

diszlexia

Kategória: Gyermekgyógyászat

Orvost vagy magánrendelőt keresek Diszlexia kezelésére! További kérdésem van Diszlexia témában

Szeretné megelőzni a betegségeket? Többet akar tudni róluk?
Töltse le most a Betegséglexikon applikációt!

Kövesse a Házipatikát:

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Nincs front

Maximum:
+19, +24 °C
Minimum:
+9, +14 °C

Hazánkban csütörtökön délelőtt a ködfoltok fokozatosan megszűnnek, sok napsütésre számíthatunk.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag