Hírlevelek
Regisztráció
Lábszárfekély

Lábszárfekély tünetei és kezelése

Szerző: Dr. Elek Csaba   |   Lektor: Dr. Boros Zoltán

Rövid leírás

(másnéven: ulcus cruris)

Az alsó végtag fekélyes betegségei, "lábszárfekély".
A fekély lényege a szövetek felszínének elhalása, mely szövethiányt hoz létre az érintett területen. A fekélyek nagyon nehezen gyógyulnak, és ha mégis begyógyulnak, hamar kiújulnak. A lábszárfekély az életkilátásokat és életminőséget rontó állapot, mely az egész szervezet számára súlyos fertőzésforrást jelent.

Előfordulás

A lábszárfekély középkorú és idősebb férfiak és nők betegsége. Nem önálló kórkép, általában más érbetegség hatására alakul ki. A lábszárfekély elvileg bármely életkorban előfordulhat, de a kialakulását okozó betegségek gyakorisága az életkorral erősen növekszik. A vénás rendszer betegségeinek gyakorisága az európai felnőtt lakosság körében kb. 20%. Klinikailag jelentős vénás tágulat (visszértágulat, varicositas) a népesség Ą-énél mutatható ki. Vénás lábszárfekélyben a lakosság kb. 1%-a szenved. A trópusi, főként afrikai lakosság körében a betegség szinte ismeretlen. A világnak e pontjain a lábszárfekélyek inkább fertőző, illetve parazitás betegségek következményei.


Okok

A lábszárfekélyt okai szerint három csoportra sorolhatjuk:
  1. Vénás keringési elégtelenség (tulajdonképpen trombózis utáni állapot, "poszttrombótikus szindróma").

  2. Artériás érelzáródás: Az alsó végtag verőerének elzáródását leggyakrabban érelmeszesedés (arteriosclerosis obliterans) okozza. Fiatal felnőtt korban, kizárólag dohányzó férfiaknál lehet számítani a Bürger-Winiwarter-kórra (thromboangitis obliterans), melyet artériás trombózisok és az érfalak sejtszaporodás miatti megvastagodása, végül az ér teljes elzáródása jellemzi. Természetesen heveny artériás embólia is oka lehet az érelzáródásnak. Az embóliát okozó trombus leggyakrabban bal pitvarban keletkezik pitvarfibrilláció során. A szétesett mozgású pitvar falára lehorgonyzott úgynevezett golyótrombus főként a rendszer szívritmus-gyógyszeres, illetve elektromos helyreállításakor szakad le.

  3. Neurotrófiás zavarok (például cukorbetegség következtében): Az idegek nemcsak érző, illetve mozgatóhatással bírnak, de táplálják is a szöveteket is. A cukorbetegség során létrejövő idegkárosodás (neuropátia) hatására ezt a feladatát az ideg nem látja el megfelelően, ezért akár a bőr fekélyes elváltozása is bekövetkezhet. A cukorbetegség, természetesen egyéb módon is hozzájárul a lábszárfekély kialakulásához: érelmeszesedést okoz, a kiserek megbetegedését (mikroangiopátia) váltja ki, a szöveteket a fertőzésekkel szemben érzékennyé teszi, stb. Az alábbiakban azokat a betegségeket soroljuk fel, melyek mellett a lábszárfekély gyakori kísérőjelenség:

    • Arteriosclerosis (érelmeszesedés) miatti gyenge keringés
    • A vénás keringés elégtelensége
    • Vérrögösödés, véralvadási zavarok (például Leiden-mutáció)
    • Cukorbetegség
    • Veseelégtelenség
    • Magas vérnyomás
    • Nyirokkeringési elégtelenség (limfödéma)
    • Autóimmun kötőszöveti gyulladásos betegségek (SLE, scleroderma, stb.)
    • Magas vérzsírértékek
    • Szívelégtelenség
    • Sarlósejtes vérszegénység
    • Dohányzás
    • Tartós mozdulatlanság (felfekvés, decubitus)
    • Veleszületett rendellenesség (a betegség családban halmozódhat)
    • Rosszindulatú daganatok
    • Fertőzések
    • Bizonyos gyógyszerek

Tünetek

  1. A vénás keringési elégtelenség legfontosabb tünetei a következők:
    • Az alszár - vagy lábszár - duzzanata (alszár-ödéma vagy anaszarka)
    • Jelentős visszértágulat
    • A boka körüli bőr és bőr alatti kötőszövetek zsugorodása: emiatt egy sávban a bőr feszes, száraz, hámlik, a zsugorodó szövet az alszárat palacknyakhoz teszi hasonlóvá (sclerosis alba, "atrophie blanche" - fehér szövetelhalás, amikor a bőr csaknem ijesztően fehér színű lesz. - Boka körüli pigmentzavarok: a hajszálerek károsodása miatt vörösvértestek lépnek ki az érpályából és aprófoltos rozsdabarna pigmentációt hagynak maguk után (angioneurosis cutis heamosiderotica).
    • Lábszárfekély: A lábszárfekélyek 90%-a vénás keringési elégtelenség talaján keletkezik.

  2. Az artériás keringési elégtelenség a lábszárfekélyek mintegy 6%-ért felelős. Az artériás érelzáródás lehet heveny vagy idült.
    A heveny artériás érelzáródás jellemzően tromboembólia következménye, melyre leggyakrabban a pitvarfibrilláció hajlamosít. Jellemző tünetei: lövésszerűen hirtelen kialakuló heves alsó végtagfájdalom, a bőr sápadt, az izmok mozgásképtelenek. Az érelzáródás hiperakut elváltozás, mely azt jelenti, hogy nagyon sürgős ellátást is igényel. Lehetőleg érsebész által elvégzett műtétet jelent, melynek során az érelzáródást okozó vérrögöt (embólust) el kell távolítani, így megakadályozzuk a végtag elhalását és az amputáció (a végtag eltávolítása) lehetőségét.
    Az idült artériás elzáródás, az artériák fokozatos beszűkülése mozgásra súlyosbodó fájdalommal jelentkezik. A beteg egyre kevesebb lépést képes megtenni, egyre gyakrabban kell megállnia. Az izommozgás felfüggesztése átmenetileg egyensúlyt teremt a szűkült artériák által nyújtott oxigénkínálat és az izommunka által kiváltott oxigénigény között. Ez az állapot a claudicatio intermittens (klaudikáció intermittensz = váltakozó sántítás). Ha az állapot romlik, számíthatunk lábszárfekély kialakulására is. Egyébként az alsó végtag artériás érelzáródása a láb elüszkösödését (gangréna) okozhatja. A krónikus elzáródás folyamán az elzáródás lassabban jön létre, a hiányos szöveti vérellátás miatt un. kollaterális vérellátás alakul ki, melynek segítségével a beteg nagyon gyakran csak időnként jelentkező fájdalmat érez, és a fokozatos nem kielégítő kollaterális keringés miatt egyre kisebb távolságot tud megtenni gyalogosan. Ilyenkor már mindenféleképpen, de még az enyhe panaszok esetén is az erek (artériás keringés, vénás keringés) vizsgálata javasolt az elzáródás szintjének és nagyságának megállapítására.

  3. Anyagcsere-zavarok (diabetes mellitus) által okozott keringési zavarok az Okok c. bekezdésben, illetve a Cukorbetegség címszó alatt kerülnek ismertetésre.
  4. Az alábbiakban a lábszárfekélyek többségét kitevő vénás kifekélyesedés tüneteinek ismertetésére kerül sor: A vénás kifekélyesedés többé-kevésbé kiterjedt, szabálytalan szélű bőrdefektus. A fekélyek az alszárak igen nagy területeit is képesek bevonni, mélységüknek sokszor csak a sípcsont szab határt. A betegségnek klinikailag három stádiumát különítik el:

    • Szekréciós fázis esetén az elhalt szövet alapjának nedvezése figyelhető meg.
    • Granulációs szakban sejt- és érdús sarjszövet keletkezik. Szövettanilag hajszálerek, kötőszöveti rostok és intenzív gennysejtes beszűrődés jellemzi.
    • Hámosodási szak: Miután a sejt- és érdús sarjszövet kitölti az elhalt szövetek helyét, megindul a hámképződés.
    • A fekély egyaránt lehet fájdalmas és fájdalmatlan is. Környéke elszíneződött, ödémás.

Diagnózis

A fekély diagnózisa szabad szemmel történik. A fekély számos formájának elkülönítése már nem ennyire egyszerű. Az alábbiakban az elkülönítő kórisme szempontjából fontos lábszárfekélyek kerülnek felsorolásra:
  • Elhaló gennyes bőrgyulladás (dermatitis ulcerosa): autóimmun betegség, melyet immungátló kezeléssel lehet gyógyítani.
  • Necrobiosis lipoidica: diabetesszel társuló bőrelhalás.
  • Erythema simplex: Gennykeltő kórokozók által okozott fertőzéses betegség, mely főként idős, leromlott betegeknél fordul elő.
  • Erysipelas gangraenosum: Streptococcusok által okozott, szövetelhalásba torkolló orbánc.
  • Angiitis allergica: Allergiás eredetű érfalgyulladás, mely a szervezetet számos ponton megtámadhatja.
  • Vasculitis nodularis: Hidegre érzékeny túlsúlyos nők betegsége.
  • Livedo racemosa: Lapos, pókhálószerű kék rajzolatot mutató elváltozás, mely nyáron kifekélyesedik. Kifejezetten fájdalmas.
  • Periarteritis nodosa: az érfalak göbös gyulladása, mely rendkívül fájdalmas.
  • Trópusi fekélyek: A legkülönbözőbb fertőzések, paraziták, rovarcsípések, kígyómarás, stb. okozhatják.
A lábszárfekély e ritkább formái szövettanilag igazolhatók. Az éreredetű lábszárfekély esetén fontos az artéria, illetve a véna érfestéses vizsgálata. Ha vénákat vizsgálunk, flebográfiáról beszélünk. Segítségével főként a lezajlott vénás trombózisok lokalizálhatók. Az artéria érfeltöltéses röntgenvizsgálata a femoralis arteriográfia. Ilyenkor a combartériák feltöltése a hasi aorta megszúrásával történik. Az artéria elzáródásának lokalizálása a szükséges kezelési terv felállításához elengedhetetlen.

Kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok:
  • Vérzsírértékek ellenőrzése
  • Általános vérkép a gyulladások kizárására
  • Véralvadási és vérzési rendellenességek vizsgálata
  • Cukortolerancia vizsgálata

Kórlefolyás

Mivel a lábszárfekély nem önálló betegség, hanem más betegségeknek a következménye, a betegség kimenetele, kórlefolyása elsődlegesen az alapbetegség következménye.

Kezelés

A kezelés célja a fájdalom csökkentése, a gyógyulási folyamat felgyorsítása, a seb begyógyítása. A kezelés eredményessége többféle szakember együttműködésének eredménye. A kezelés lehet:
  1. Antibiotikus kezelés, ha fertőzés jelei mutatkoznak,
  2. Vérrögösödést gátló gyógyszer szedése,
  3. Helyi sebkezelés,
  4. Kompressziós kötés,
  5. A szükséges gyógyászati segédeszközök biztosítása.


A vénás fekélyek kezelésére kompressziós kötést, harisnyát, lábszárvédőt és egyéb "öltözéket" alkalmazunk a helyi ödéma csökkentésére. A kompressziós kötések lehetnek:
  1. Nedves kötés nedves felületre
  2. Hidrogélek, hidrokolloidok: nagy vízkötő kapacitású zselészerű anyagok
  3. Rugalmas kötést adó alginátsók
  4. Kollagén sebkötözők
  5. Szövettörmeléket oldó sebkezelők
  6. Antibakteriális kötés
  7. Összetett kötőanyagok
  8. Szintetikus bőrpótlók


Az artériás fekélyek kezelése is sokféle lehet, a keringési betegség súlyosságától függően. Amennyiben lehetséges, törekedni kell a vérellátás normalizálására, melynek legfontosabb eszközei lehetnek:
  1. A meszes érbelhártya eltávolítása (endarterektómia).
  2. A szűkült szakaszt kikerülő ér beültetése ("by-pass" műtét).
  3. A szűkült érszakasz kicserélése (érprotézis beültetése).


A neurotrófiás zavarok (tulajdonképpen diabéteszes) esetén fontos a cukoranyagcsere megfelelő gondozása, a megfelelő lábbeli viselése, az esetlegesen kialakuló bőrgyulladások hatékony és mielőbbi kezelése, kialakult fekélyek esetén a szövettörmeléket kitisztító (például tripszines) kezelés. Szintén nagy jelentőséggel bír a rendszeresen elvégzett bőrgyógyászati szűrővizsgálat a szövetelhalás időben történő kimutatása érdekében. Otthoni ápolás

A sebet otthon is rendszeresen kezelni kell, szigorúan az orvos útmutatásai szerint. Az orvos leggyakoribb tanácsai:
  1. Tartsa a sebet tisztán!
  2. A kötést előírásszerűen kell cserélni.
  3. Fontos a beteg gyógyszereinek pontos szedése.
  4. Fogyasszon sok folyadékot!
  5. Étkezzék egészségesen, fogyasszon sok zöldséget és gyümölcsöt.
  6. Mozogjon rendszeresen az orvos utasításainak megfelelően.
  7. Viseljen kényelmes cipőt!
  8. Viseljen kompressziós kötést, az orvos utasításai szerint alkalmazva.

Megelőzés

A megelőzés alapja a lábszárfekélyre hajlamosító betegségek szakszerű gondozása. A megelőzés legfontosabb módszerei:
  • A dohányzásról le kell mondani.
  • A vérnyomást rendszeresen ellenőrizni, szükség esetén gondozni kell.
  • Rendszeresen ellenőrizni kell a vérzsírértékeket, szükség esetén megfelelő diétát kell folytatni. Olykor gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.
  • Fontos a mértékletes sófogyasztás.
  • Évente ellenőrizni kell a vércukorszintet, kóros értékek esetén gondozni kell a cukoranyagcsere-zavart.
  • Cukorbetegség esetén a láb alapos, napi vizsgálata;minden olyan apró seb orvosi ellátása, amely lábszárfekély kiindulása lehet.
  • A rendszeres testmozgás, fizikai aktivitás elengedhetetlen.
  • Törekedni kell az optimális testsúly elérésére.
  • Az aszpirin alkalmas lehet a vérrögösödés megelőzésére (csak orvosi javaslatra!)

Hasznos tudnivalók

A lábszárfekély kezelésének legfontosabb eleme a higiénia és a megfelelő bőrápolás. Az alábbi tanácsok segítségével jelentősen enyhíthet a betegségén, javíthatja életminőségét.
  1. Naponta testmeleg szappanos vízzel mossa meg a lábát, mert a lábak melegvizes mosása elősegíti a vérkeringés serkentését, késlelteti a szövetek károsodását. Emellett a mosás elősegíti az elhalt bőrszövetek és szövettörmelékek eltávolítását. Fontos a lábujjak közének tisztán tartása. Törülközés közben kerülje a bőr dörzsölését, különösen a lábujjak között.

  2. Minden nap vizsgálja meg lábait! Figyeljen fel bármilyen elváltozásra (hólyag, repedés, horzsolás, stb.), figyelje meg a lábai színét, hőmérsékletét. A meleg lábfej, a kipirult bőr a fokozódó vénás pangás jele lehet. A sarkainak vizsgálatára használjon tükröt! Fontos a precíz körömápolás: a bőrkeményedések, a benőtt körmök könnyen súlyos sebeket hagynak maguk után. A gyakori lábmosás során felpuhult bőrkeményedések és körömbenövések viszonylag biztonságosan eltávolíthatók.

  3. Minden nap kenje be lábát lenolajos krémmel a lábfejét és a talpát a kiszáradás és berepedezés megelőzésére, de nyitott sebfelületekre, továbbá a lábujjak közé ne alkalmazzon testápolót. Ha a lábujjak köze nagyon száraz, a hidratáló krémet alkalmazza naponta többször.

  4. Bőrkeményedést, jelentős körömbenövést, berepedezett sarkakat ne kezeljen egyedül. Vegye igénybe pedikűrös segítségét.

  5. A legkisebb sebekkel, kóros bőrelváltozásokkal is azonnal forduljon orvoshoz.

Kategória: Sebészet

Ha kérdése van ebben a témában, kérdezzen szakértőnktől!

16693Kérdezzen Ön is!

Legjobb cikkek és szolgáltatások a témában

Kérdése van? Lehet, hogy itt választ talál!

Ha vizsgálni kell...

Gyógynövénytár

Szolgáltatások

Szponzorált hirdetések

     
     
     
     

Gyógyszerkereső

gyógyszerhatóanyag