Dermatofibroma (fibróma) tünetei és kezelése

Legútóbb frissült: 2014.10.27 16:44

 Tauszig Miklós

 

 Dr. Szegő Péter

 

Betegséglexikon mobil alkalmazás

Mi a dermatofibroma?

( másnéven: a bőr jóindulatú kötőszöveti daganata)

A különösen nőknél gyakran előforduló jóindulatú, a bőr felszínéből kiemelkedő csomó, a dermatofibromának vagy fibrosus histiocytomának nevezett elváltozás.

A dermatofibroma a bőr felhámja (epidermis) alatti laza-rostos kötőszöveti rétegéből (dermis) kiinduló jóindulatú lágyrész-daganat, az úgynevezett fibrohistiocytás (FHC) eredetű tumorok csoportjába tartozik. A csoportot meghatározó FHC elnevezés csak a kiindulási sejtekre vonatkozik, de az idetartozó kórképek nem képeznek homogén betegségcsoportot. Közéjük sorolják ugyanis a spontán gyógyuló elváltozásoktól kezdve az erősen rosszindulatú lágyrész szarkómákat is.

A dermatofibroma előfordulása

A dermatofibroma fiatal- vagy felnőttkorban, elsősorban nőkön, és rendszerint a végtagokon és különösen a lábon előforduló, a bőrfelszínén észlelhető igen gyakori elváltozás.

A dermatofibroma okai

Kialakulásának oka nem ismert, illetve vitatott. Többen nem valódi tumornak, hanem például rovarcsípést, tüskeszúrást vagy szőrtüsző-, illetve egyéb gyulladást követő reaktív elváltozásnak tartják. Klinikai leírásokban csak elvétve szerepel a fibrosus histiocytoma és gyulladásos folyamat együttes előfordulása.

A dermatofibroma tünetei

Általában tünetmentesek, de lehet viszketés, enyhe, érintésre jelentkező nyomásérzékenység, esetleg fájdalom, de ezek sem okoznak komolyabb panaszokat. Így csak a bőrön való megjelenésének ténye által okozott rossz érzés, félelem tekinthető a betegség komolyabb, pszichés jellegű tünetének.

A dermatofibroma tünete lehet a viszkető bőr

A dermatofibroma tünete lehet a viszkető bőr

A dermatofibroma diagnózisa

A klinikai kép rendkívül változatos, ezért egyértelmű diagnózist csak szövettani vizsgálattal lehet felállítani. A diagnózis nagyon fontos, ugyanis a megfelelő kezelés alkalmazása érdekében az alábbi kórképektől el kell különíteni a jóindulatú dermatofibromákat.

Egyéb fibromák, fibromatózisok, hegek, azaz gyakorlatilag minden bőrön található elváltozás vizsgálata javasolt, mivel az esetek döntő hányadában, akár a gyulladásos folyamatokról, vagy a rossz-, illetve jóindulatú daganatokról van szó, a sejtek szaporodása valamilyen vonatkozásban észlelhető.

Mindezeken túl külön figyelmet érdemelnek:

  • a xanthomák, a bőrön és leggyakrabban a felső szemhéjon, sárgásan, laposan előemelkedő plakkok, csomók jelentkeznek. Ezekben a csomókban - hasonlóan a dermatofibromákhoz - "habos" sejtplazmájú, zsírokkal telt makrofágok (idegen anyagokat bekebelező sejtek, azaz hisztiociták) láthatók, méghozzá a felhám alatti kötőszövetes rétegben. Ezek a zsíranyagcsere zavarára utalnak, és így gyakran észlelhetők a cukorbetegeknél, valamint elégtelen pajzsmirigyműködésnél , ezért elkülönítésük elősegítheti az anyagcsere-betegségek korai diagnózisát. Amennyiben a xanthomák testszerte észlelhetők, akkor hisztiocita sejtszaporodásról van szó, és ekkor másodlagos a zsírtárolás, azonban ez utóbbiak rendszerint spontán visszafejlődnek;

  • a basalioma, a felhám bazális hámsejtjeiből (keratinociták) kiinduló rosszindulatú daganat, amely invazív (azaz más szövetbe is behatoló), de csak ritkán ad távoli áttételeket;

  • haemangioma, többnyire jóindulatú érdaganat;

  • melanoma malignum, a felhámban található melanocitákból (melanintároló sejtekből) kiinduló, igen rosszindulatú daganat, gyorsan ad távoli áttételeket, lefolyása kiszámíthatatlan, a rosszindulatú daganatok 3 százalékát képzi, és a bőrrákok okozta halálozás 90 százalékáért felelős. Itt meg kell jegyezni, hogy a korábban szinte kezelhetetlen melanoma terápiás lehetőségei napjainkra egyre inkább bővülnek. A rosszindulatúan elfajult melanociták kötőszöveti környezete jelentősen befolyásolja a daganat kórlefolyását. Kimutatták, hogy a fibroblasztoknak az egyik kötőszöveti rostot, az elasztint bontó enzimje, olyan fehérjetöredéket (peptidet) vág ki a rostból, amely fokozza mind a melanoma-sejtek, mind a fibroblasztok proliferációját.

A dermatofibroma kórlefolyása

A dermatofibromát képző sejtek két csoportra oszthatók:

  • egyrészt a kötőszövet fősejtjei, vagyis a fibroblasztok, amelyek a sejtek közötti kötőszöveti állományt hozzák létre.

  • másrészt a kötőszövetben letelepedett, "habos" citoplazmájú, zsírokkal telt sejtek vagyis a "módosult" hisztiociták.
Ezek felett a felhám (epidermis) kiszélesedett (acanthosis), és néha kezdetleges szőrtüszőcsírákat is tartalmazhat.

A bőr felszínén észlelhető elváltozások:

  • a bőr felszínéből laposan kiemelkedő kerekded dudorodás, rendszerint 1 centiméternél kisebb, mobilis csomó(k). Ezek kifejlődésük után akár évekig is fennmaradhatnak, és általában nem növekednek nagyobbra, de vannak kivételek, mint például óriás dermatofibroma.
  • körülírtak, de széli részeik lehetnek beszűrődő jellegűek;

  • változatos színben (testszínű, sárgásbarna, rózsaszínű vagy sötéten pigmentált, stb.) jelennek meg;

  • a felhám alatti laza-rostos kötőszöveti rétegből indulnak ki, de átterjedhetnek a szubkutiszba, a bőr harmadik, alsó rétegébe;

  • ha az elváltozás összehúzódik és behorpad, akkor azt jelzi, hogy a felhám jobban kötődik a kötőszöveti réteghez;

  • előfordulhat, hogy néhány héten belül halmozottan jelentkeznek a dermatofibromák, ami immunszuppresszióra utal. Az immunszuppresszió a védekezőképesség csökkenése, ami többek között autoimmun betegségre, esetleg daganatos folyamat kialakulására vagy fertőzésekre vezethető vissza.

  • műtét utáni kiújulásuk ritka, de előfordulhat;
Mindezek szerint kórlefolyásuk, amennyiben nem haladják meg az 1 centiméteres nagyságot, akkor kezelés nélkül, magukra hagyva is jóindulatú.

A dermatofibroma kezelése

A dermatofibromák egyszerű műtéttel könnyen, az ép szövetekben kimetszve eltávolíthatók, kiújulásuk ritka.

A dermatofibroma gyógyulási esélyei

Műtéttel az esetek döntő többsége kiújulás nélkül gyógyítható.

A dermatofibroma megelőzése

Tekintettel arra, hogy a dermatofibromák kialakulásának oka egyértelműen nem tisztázott, ezért a megelőzésük is kérdéses. Viszont egyes vélemények szerint a gyulladásos folyamatoknak nagy valószínűséggel szerepük van a kialakulásukban, ezért fontos, hogy mindenfajta (akut vagy krónikus) gyulladásos bőrelváltozást időben, és megfelelő szakértelemmel kezeljenek.

Hasznos tudnivalók

A testünkön megjelenő bőrelváltozások diagnózisát ne mi állítsuk fel, hanem forduljunk szakorvoshoz, ez különösen akkor fontos, ha az elváltozások jellege (szín, nagyság, sérülékenység, stb.) változik.

Kategória: Bőr- és nemi betegségek

Orvost vagy magánrendelőt keresek Dermatofibroma (fibróma) kezelésére! További kérdésem van Dermatofibroma (fibróma) témában
Aktuális
A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaDaganatos betegségek

A rák tünetei, amikre nem figyelünk odaJó néhány testi tünetnek nem tanúsítunk túl nagy jelentőséget

Az alvással így manipulálhatnak minketAlvás

Az alvással így manipulálhatnak minketMi történik velünk, ha nem alszunk?

A szemszárazság enyhítéseSzemszárazság

A szemszárazság enyhítéseMilyen kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre?

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreKegel-gyakorlat

Kegel-gyakorlat férfiaknak: lépésről lépésreLássuk, hogyan végezhetik el a férfiak a hasznos tréninget!

Ételek nátha és megfázás ellenNátha

Ételek nátha és megfázás ellenAz ősz és a tél hagyományosan a megfázás és nátha időszaka is

Kövesse a Házipatikát:

Humánmeteorológia

Humanmeterológia szolgaltatója

Fronthatás:
Kettős front

Maximum:
0, +6 °C
Minimum:
-3, +2 °C

Hazánkban vasárnap délelőtt erősen felhős, borult lesz az ég, többfelé várható csapadék.

Egészséget befolyásoló hatások:
gyenge

Részletes adatok és előrejelzés

Tekintse meg az időjárási frontokat!Térképezze fel a pollen adatokat!
GyógyszerekGyógyszerkereső
GyógyszerHatóanyag