Mi a bélhurut?
A bélhurut, avagy enteritisz a vékonybél gyulladásos megbetegedése. Amennyiben a gyulladás a gyomorra is kiterjed, gasztroenteritiszről, ha pedig a vékonybél mellett a vastagbél is érintett, enterokolitiszről van szó. A bélhurut a legtöbb esetben bakteriális vagy vírusfertőzések következménye.
Tünetek
A bélhurut okai
Leggyakrabban különböző fertőzések állnak a vékonybél-gyulladás hátterében. A kórokozók szennyezett víz vagy élelmiszer fogyasztásával kerülhetnek a szervezetbe, illetve egyes esetekben fertőzöttel személlyel való szoros kontaktus útján is terjedhetnek. Enteritiszt egyaránt kiválthatnak vírusok (például norovírus, rotavírus, adenovírus, asztrovírus), baktériumok (Salmonella, Shigella, Escherichia coli, Campylobacter jejuni, Clostridium difficile, Staphylococcus aureus) és paraziták (Giardia, Cryptosporidium, Cyclospora).
Szintén gyulladást válthatnak ki a vékonybélben emésztőrendszeri autoimmun betegségek, beleértve a lisztérzékenységet (cöliákia), Crohn-betegséget, lupuszt. Enteritisz kialakulhat gyógyszerek (egyes antibiotikumok, nem szteroid gyulladáscsökkentők) mellékhatásaként, valamint alkohol- és kábítószer-fogyasztás (kokain) következtében is. Mindezeken felül gyulladásos panaszokat idézhet elő a has és medence környékét érő besugárzás onkológiai sugárterápia során, továbbá ritka esetben a vékonybél vérellátásának zavara, avagy iszkémiája.
A bélhurut tünetei és szövődményei
Az enteritiszek tünetei általában a kiváltó októl függetlenül azonosak. Felléphet láz, alhasi fájdalom és görcs, hányinger és hányás, étvágytalanság, hasmenés, egyes esetekben véres széklet. A fertőzéses eredetű bélhurut jellemzően akut panaszokat eredményez, amelyek általában egy héten belül elmúlnak. A krónikus betegségek ezzel szemben többnyire vissza-visszatérő gyulladáshoz vezetnek. A tartósan fennálló enteritisz ritka, de annál súlyosabb állapot.
Az akut bélhurut legnagyobb veszélyét a súlyos kiszáradás jelenti, különösen gyermekek és idősek körében. Tünetként erre hívhatja fel a figyelmet a fejfájás, kimerültség, gyengeség, szédülés, szapora pulzus, alacsony vérnyomás, szájszárazság, sötét vizelet, székrekedés, a könnytermelődés csökkenése és a szemek beesettsége.
A sugárterápia vagy autoimmun betegségek okozta krónikus enteritisz hosszú távon ugyancsak súlyos szövődményeket idézhet elő. E körben említhető a vérszegénység, krónikus hasmenés, émelygés, haspuffadás, hasi disztenzió, illetve a vékonybél részleges elzáródása.
A bélhurut diagnózisa
Feltétlenül javasolt orvoshoz fordulni, ha az említett tünetek három-négy nap elteltével sem javulnak, vagy ha a beteg több mint két napja küzd hányással. Alarmírozó tünet továbbá a székletben vagy hányásban megjelenő vér és a hirtelen jövő erős hasi fájdalom. Gyermekkel 24 óránál tovább fennálló hasmenéssel és kiszáradás jeleivel is javasolt mihamarabb szakembert felkeresni.
Az enteritisz diagnózisának felállításához a tüneti és kórelőzmények összegyűjtése, illetve a fizikai vizsgálat szolgál alapként. Emellett az orvos kérhet laboratóriumi székletvizsgálatot, hasi ultrahang- és egyéb képalkotó vizsgálatot. Szükség lehet továbbá felső tápcsatornai endoszkópiára és vékonybél-biopsziára is a panaszok pontos kiváltó okának tisztázása érdekében.
A bélhurut kezelése
Az esetek többségében az enteritisz nem igényel speciális kezelést: a pihenés és a bőséges folyadékbevitel önmagában is elegendő. Hányinger, hányás esetén érdemes sűrűn, 3-4 kortyonként vizet magunkhoz venni. Ritkán – elsősorban gyerekeknél – infúziós folyadékpótlás is szükségessé válhat a kiszáradás elkerülése érdekében. Elhúzódó bakteriális fertőzés esetén az orvos antibiotikum kúrát írhat elő a fertőzés leküzdését segítendő. Amennyiben a vékonybél-gyulladás sugárterápia miatt áll fenn, a kezelőorvos mérlegelése alapján felmerülhet a kezelés átmeneti szüneteltetése, módosítása. Ha pedig iszkémiás vagy autoimmun betegség okozta enteritiszről van szó, akkor közvetlenül a kiváltó okot kell kezelni.
A bélhurut megelőzése
Az enteritisz prevencióját elsősorban az alapvető személyes higiéniai és a konyhai élelmiszer-biztonsági szabályok betartása szolgálja. Betegség esetén ne menjünk közösségbe: maradjunk otthon addig, amíg a tünetek már legalább két napja elmúltak.