A hányást és hasmenést előidéző vírus a nagy óceánjárókon okozott fertőzések miatt vált hírhedtté. A világon évente előforduló több tízmillió esetnek ezek azonban csak a töredékét jelentik.
Azért bonyolult megakadályozni a norovírus-fertőzést, mert a kórokozó sokféle fertőtlenítő szernek ellenáll. A leghatásosabb a klóralapú fehérítő, de a kutatók keresik az alternatíváját.
A "hideg plazma" vagy az anyag "negyedik halmazállapota" ionizált gázmolekulákból áll, amelyek szobahőmérsékletűek. Ezek az ionok sokféle mikrobát elpusztítanak, az azonban eddig nem volt világos, mennyire tud elbánni a vírusokkal.
A Hannoveri Állatorvosi Egyetem kutatói Birte Ahlfeld és Günter Klein vezetésével egy német katonai bázison kitört norovírus-fertőzés kórokozóján vizsgálták azt, hogyan hat rá a hideg plazma. A kezelés a vírusrészecskék számát nagyjából huszad-ötvened részére csökkentette.
A vírusok azért pusztultak el, mert a hideg plazma igen ártalmas ionokból, úgynevezett reaktív nitrogén- és oxigénszármazékokból áll, amelyek erősen mikrobaölő hatásúak. A hidegplazma-generátorból, amely a környezet levegőjének elektromos terét használva állítja elő az ionokat, akár kézi eszközt is lehet tervezni, sőt egyes folyamatosan szennyeződő felületekbe be is lehet építeni.
"A norovírus terjedése a kulcsfontosságú pontokon akadályozható meg, ezek pedig, mint korábbi kutatásokból kiderült, olyan felületek, amelyek az emberek kezével, bőrével érintkeznek" - mondta Klein.
"A hideg plazmás fertőtlenítés vízmentes eljárás, alkalmazásához nem kell öblítés, ez csökkenti a vízfelhasználást, és előnyösebb olyankor, amikor folyamatosan kell fertőtleníteni, például futószalagnál" - vélték Brendan Niemira és David Kingsley, az USA mezőgazdasági minisztériumának élelmiszer-biztonsági szakértői, akik nem vettek részt a kutatásban.
