Fül-orr-gégészeti betegségek

A fül nemcsak a hallás, hanem az egyensúlyérzés szerve is. Leggyakoribb betegségei a középfülgyulladás, a hallójárat-gyulladás, a fülzúgás és a nagyothallás. Az orr a légzés és a szaglás egyik szerve. Feladata a belégzett levegő felmelegítése, szűrése és párásítása. Elhelyezkedéséből adódóan az orr különösen ki van téve a sérülések veszélyének, ezek mellett fertőzésekkel, orrvérzéssel és polipok kialakulásával is számolni kell. A garat a légző- és az emésztőrendszer közös része. A gége a garat és a légcső között helyezkedik el, és a hangszalagokat tartalmazza, tehát a beszéd szerve. A garat és a gége gyakran fertőződik, illetve alakulnak ki bennük gyulladások és nem daganatos jellegű szövetburjánzások.

Arcüreggyulladás (orrmelléküreg-gyulladás) tünetei és kezelése

Mi az arcüreggyulladás, más néven orrmelléküreg-gyulladás?

Az arckoponya csontjaiban üregek (sinusok) helyezkednek el. Feladatuk van a hangképzésben, de olykor csak fejlődési maradványok. Belső felületét csillószőrős mirigyhám borítja. A váladéktermelés és a csillószőrök mozgása segíti elő a szinuszok tisztulását az orrüreg felé. Az arckoponyában található üregek a homloküreg (sinus frontalis), rostasejtek (sinus ethmoidalis), arcüreg (sinus maxillaris), ekecsont üreg (sinus sphenoidalis).

Tünetek

Az arcüregek általában az orrüregben található félhold alakú nyílásba (hiatus semilunaris) nyílnak. Amennyiben a félholdnyílás nyálkahártyája gyulladás következtében beduzzad, az arcüregek elzáródnak. A bennük termelődő folyadék felhalmozódik, és gyakorta elgennyed.

Az arcüreggyulladás (orrmelléküreg-gyulladás) előfordulása

Valamely arcüreg gyulladása szinte mindannyiunk életében bekövetkezik az orrnyálkahártya tartós duzzanata nyomán, mely legtöbbször gyulladásos vagy allergiás nátha miatt következik be.

Az arcüreggyulladás (orrmelléküreg-gyulladás) okai

Az orrnyálkahártya gyulladása természetesen nem minden esetben vált ki arcüreg-gyulladást. Hajlamosító tényezők lehetnek az arcközép-csontok rendellenességei, orrsövényferdülés, orrpolip, stb. Ezek miatt vannak arcüreggyulladásra hajlamos és kevésbé hajlamos egyének. Gyermekkorban általában hajlamosabbak vagyunk az arcüreggyulladásra.
Az elgennyedést általában az orr-garatban normálisan is megtalálható Streptococcus pyogenes, Streptococcus pneumoniae, Staphylococcus aureus és a Hemophilus influenzae (hemofílusz influenzé) baktériumok okozzák.

Az arcüreggyulladás (orrmelléküreg-gyulladás) diagnózisa

  1. Fizikális vizsgálat : Az orrnyílás feltárásával a félholdnyílás láthatóvá tehető. Gyulladtan duzzadt és vörös, genny csordogálhat belőle. Az arcüregek megkopogtatása a betegnek fájdalmat okoz.
  2. Röntgenvizsgálat : Orrmelléküreg-felvételen az arcüregekben jól látható a folyadéknívó, illetve a nyálkahártya duzzanata. Nagyobb teljesítményű képalkotó eljárások (CT, MRI) szövődményes esetekben (pl. agytályog kimutatásában) lehetnek hasznosak, de a hétköznapi gyakorlatban túl költségesek, általában nem is szükségesek.
  3. Bakteriológiai tenyésztés : Bár a szinuszítiszek kezelése többnyire tapasztalatokon alapul, a gyulladásos izzadmányból végzett bakteriológiai tenyésztés és antibiotikum érzékenység meghatározása hasznos lehet akkor, ha a beteg a gyógyszerekre nem reagál kellően.

Az arcüreggyulladás (orrmelléküreg-gyulladás) tünetei és kórlefolyása

A betegség a nátha megszokott tüneteivel (orrfolyás, orrdugulás, tüsszögés, stb.) kezdődik. Az arcüreg elzáródását feszülő fejfájás jelzi, mely az érintett üreg megnyomására, megkopogtatására fokozódik. Az orrmelléküregekben található begennyedés esetén, főként gyermekkorban és a rostacsontok gyulladása kapcsán, magas láz is jelentkezhet.
Az orrmelléküregek gyulladása leggyakrabban spontán is gyógyuló folyamat. Hatékony kezelés nélkül azonban hetekig is eltarthat, jóval a nátha lezajlása után is okozhat panaszokat. A rostacsontok gyulladása esetén a fertőzés az agy felé is terjedhet!

Az arcüreggyulladás (orrmelléküreg-gyulladás) kezelése

A kezelés célja az orrmelléküregekből a baktériumok kiirtása és a gyulladásos izzadmány szabad lefolyásának biztosítása.
  1. Orrcseppek: Az orrcseppekkel itt nem szabad takarékoskodni. Minél hamarabb megnyílik a félholdnyílás, annál gyorsabban és tökéletesebben gyógyul a betegség. Sajnos az orrcseppek többségének adrenalinszerű hatása van, ami túlzott adagolás esetén az éjszakai nyugalmat megzavarhatja. Ez különösen gyermekeknél lehet kínos. Létezik tengeri sókat tartalmazó orrspray is, mely ilyen mellékhatással nem rendelkezik, azonban ez csak a váladékot lazítja, és a nyálkahártyát tisztítja, de nem lohasztja le. Az orrspray-k korszerűbbek, mint a hagyományos cseppek, mert nagyobb nyálkahártya-felületen és egyenletesebben osztják el a hatóanyagot.
  2. Az arcüreggyulladást orrcseppekkel is kezelhetjük
  3. Antibiotikumok: A legjellemzőbb kórokozók antibiotikus érzékenysége alapján a szinuszítiszeket főként kombinált penicillinekkel (amoxicillin+klavulánsav, ampicillin+szulbaktám), korszerű makrolidekkel (azitromicin, roxitromicin, klaritromicin) vagy kefalosporinokkal (például cefuroxim) kezelik. Ezek eredménytelensége esetén, a meghatározott antibiotikum érzékenység alapján, célzott antibiotikus kezelést folytathatnak.
  4. Tüneti gyógyszerek: Olykor láz- és fájdalomcsillapító gyógyszerekre lehet szükség.
  5. Szinusz punkció: Néha szükség lehet a gyulladásos izzadmány vastag tűn keresztül történő lebocsátására is. Ilyenkor az orrmelléküregeket antibiotikumos oldattal mossák át. A gyógyulás szinte órák alatt bekövetkezik.
  6. Műtét: A ma már korszerű, endoszkópos eszközökkel végzett műtétek célja az orrmelléküregekben termelődő váladék akadálytalan lefolyásának biztosítása, ezzel a kiújulások kockázatát csökkentik.

Az arcüreggyulladás (orrmelléküreg-gyulladás) gyógyulási esélyei

Az orrmelléküreg-gyulladások jó prognózisú betegségek, általában szövődménymentesen gyógyulnak. Nagy ritkán előfordulhat azonban, hogy a rostasejt-gyulladás agyi érelzáródást, agyhártya-gyulladást, agytályogot okoz.

Az arcüreggyulladás (orrmelléküreg-gyulladás) megelőzése

A nátha hatékonyan nem megelőzhető betegség. Fontos azonban, hogy elegendő mennyiségű orrcseppel, gyulladásgátló gyógyszerekkel, C-vitaminnal enyhítsük az orrnyálkahártya duzzanatát, ami úgy jelentkezik, mint a közönséges orrdugulás. A kiújulások elkerülésére fontos lehet a hajlamosító betegség gyógyítása. Ma már endoszkópos eszközökkel végzett műtéttel az orrmelléküregek szellőzésén lehet javítani, megelőzve ezzel az orrba nyíló szájadékainak elzáródását.

Hasznos tudnivalók

Kiegészítő kezelésként sokszor alkalmazzák a homloküreg infralámpás melegítését, melytől a nyálkahártya-duzzanat mérséklődését remélik. Sokan kételkednek a módszer eredményességében. A kezelés túlzásba vitele viszont fellobbanthatja a gyulladást.
A kamillateás inhalálás (gyakorta mentollal, eukaliptuszolajjal) hasznos lehet a kivezető rés megnyitásában. Fontos, hogy ne hajoljunk olyan közel, hogy a gőz már égesse a nyálkahártyát. A gyulladás ilyenkor is fokozódhat. Hagyományos módszerekkel történő inhaláláskor fokozott a forrázásos baleset kockázata. Erre főként gyermekeknél legyünk tekintettel. Gyereket sohase hagyjuk magára inhalálás közben, és vigyázzunk nagyon, nehogy magára ránthassa a főzetet. Jelentős láz esetén haladéktalanul forduljunk szakorvoshoz!
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Hidegfront
Maximum: +10 °C
Minimum: -2 °C

A Nyugat-Dunántúlon egész nap derült idő valószínű, másutt viszont erőteljes lesz a gomolyfelhő-képződés, de a legtöbb helyen így is többórás napsütésre lehet számítani. Ez alól az északkeleti megyék lehet kivétel, ott tartósabb lehet a felhőzet. Csapadék nem valószínű. A Dunától keletre megélénkül, a Tiszántúlon olykor meg is erősödik az északi szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 7 és 13 fok között valószínű. Hidegfronti hatásokkal kell számolni az arra érzékenyeknek, lesz viszont sok napsütés, ami segíti a D-vitamin termelődését.