Mióta az allergia "népbetegséggé" nőtte ki magát, egyre többet olvashatunk, hallhatunk az újságokban, betegtájékoztatókon vagy a tv-ben, rádióban, hogyan tudjuk megelőzni, elkerülni, vagy legalább csökkenteni a kínzó tüneteket. Gondosan bezárjuk az ablakot, ha magas a pollenszám, kerüljük a szabadidős tevékenységeket, felszereljük a lakást drága légkondicionáló- és szűrőberendezésekkel, kicseréljük a padlószőnyeget, kárpitot, kitiltjuk kedvenc háziállatainkat a lakásból, és természetesen rendszeresen szedjük az allergiaellenes gyógyszereket.
Nem is kell tovább sorolnom a listát, hiszen az érintettek már jól ismerik ezeket a módszereket. Mégis előfordulhat, hogy a kezelés és az életmód-változtatás sem segít eléggé, és a tünetek nem csökkennek a kívánt mértékben.
Mit tehet ilyenkor az allergiás személy?
Tehet-e még egyáltalán bármit is? Tapasztalataink szerint igen. Ezért szeretnénk felhívni a figyelmet az allergiás betegségek kutatásával kapcsolatos új eredményekre, amelyek még nem annyira ismertek a köztudatban és a mindennapi allergiás betegellátásban, vagy ha ismertek is, nincsen idő vagy lehetőség foglalkozni velük.
Az allergia úgynevezett "multifaktoriális" betegség. Ez azt jelenti, hogy kialakulásában, lefolyásában, a tünetek időszakos kiújulásában vagy megszűnésében több tényező játszik közre. Az allergiás betegség alapját általában veleszületett hajlam - genetikai, biológiai háttér - képezi, amelyre az allergiás betegség családi halmozódása utal. Ez a túlérzékenység azonban önmagában még nem vezet törvényszerűen az allergiás tünetek megjelenéséhez. További tényezők együttese határozza meg, hogy az allergia mikor, milyen formában (azaz milyen allergiás tünetként vagy betegségként), milyen súlyos tünetekkel jelentkezik, egyszeri vagy visszatérő, tartós tüneteket okoz-e. Az esetek egy részében azonban egyáltalán nem jelentkeznek allergiás tünetek az egyén élete folyamán, annak ellenére, hogy egy esetleges allergiavizsgálat, bőrpróba kimutatja az érzékenységet bizonyos allergénekre. Ezek a további tényezők a környezeti ártalmak, hatások, pszichoszociális tényezők: az allergének aktuális jelenléte, és a szervezet aktuális állapota.
Mit is jelentenek ezek az úgynevezett pszichoszociális tényezők?
Bizonyára Ön is tapasztalta, akár mint "gyakorló" allergiás, akár allergiás rokonai vagy ismerősei között, hogy az allergiaszezonban, vagy allergiás tüneteik fennállása idején a beteg viselkedése is megváltozik: ingerlékenyebb, feszültebb lesz, álmosságról, koncentrációs zavarokról panaszkodik. Sőt az allergiás problémához komolyabb pszichés tünetek is társulhatnak: lehangoltság, depresszió, szorongásos zavarok, alvászavar, tartós fájdalomtünetek és fáradtság. Ezek a problémák tovább súlyosbítják az amúgy is kellemetlen allergiás tüneteket, és az ezekkel való megbirkózást. Ugyanakkor fokozottabb veszélyeztetettséget is jelenthetnek az allergiás betegség szövődményeinek kialakulásában, a terápia nem kielégítő hatásosságában.
A nemzetközi kutatások eredményei és saját vizsgálataink is igazolták, hogy az allergiás betegségekhez 20-40 százalékban társulnak pszichés zavarok, enyhébb, átmeneti lelki problémák pedig még ennél is nagyobb arányban jelentkezhetnek. Bár az előítéletek miatt még manapság is nehezebb - mind a betegek, mind az egészségügyi dolgozók részéről is - egy lelki tünetet felvállalni, mint egy testit, mégis az allergiás betegségben szenvedők közül sokan számoltak be arról, hogy a lelki problémák - pl. stressz, munkahelyi vagy magánéleti konfliktusok - negatív hatással vannak az allergiás tünetekre.
Legutóbbi felmérésünk szerint, melyben mintegy 900 allergiás beteget kérdeztünk meg, a betegek meglepően magas arányban jelöltek meg pszichés okokat, mint az allergiás tüneteket kiváltó tényezőt (stresszhelyzeteket a betegek 16,4 százaléka, erős érzelmeket, indulatokat 10,2 százaléka). Számos beteg arról is beszámolt, hogy az allergiás betegség megjelenését megelőzte valamilyen jelentős életesemény, pl. válás, munkahelyváltoztatás, stb. Az is említésre méltó, hogy a társuló pszichés problémák nemcsak a súlyos rohamokkal, állandó gyógykezeléssel és gyakori kórházi kezelésekkel járó allergiás betegségekben (pl. asztmában) gyakoriak - mint a betegség "természetes" következménye -, hanem az olykor igen makacs és kellemetlen szénanáthás, ekcémás, ételallergiás panaszok esetében is. Különösen olyan esetekben, ha az allergia a megfelelő antiallergiás kezelés ellenére sem javul megfelelően, vagy ha az allergiás háttér tisztázásában vannak gondok, nem sikerül az allergiát okozó tényezőt kimutatni. Ez leggyakrabban bizonytalan eredetű ételallergiás, gyógyszerallergiás, bőrgyógyászati allergiás panaszok esetében fordul elő.
Milyen előnyökkel jár az esetleges pszichés háttértényezők felismerése és kezelése?
Az allergiás betegséghez társuló pszichés problémák felismerése és megfelelő kezelése a pszichés tünetek - pl. szorongás, feszültség, depresszió, alvászavar, stb. - csökkentésén keresztül közvetve, illetve közvetlenül is pozitív hatást gyakorol az allergiás tünetek súlyosságára, gyakoriságára. Ezáltal - bár nem helyettesítheti a megfelelő allergiás kezelést - csökkentheti a szükséges antiallergiás gyógyszerek mennyiségét. Másrészt abban is segít, hogy az allergiás betegek könnyebben megbirkózzanak azokkal a kellemetlenségekkel, amelyeket az allergia - a testi tüneteken kívül - az általános közérzetben, a mindennapi életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben okoz. Harmadrészt fontos szerepe van az allergiás betegségek kialakulásának vagy rosszabbodásának, illetve az esetleges szövődményeknek megelőzésében is. A pszichés problémák feltárása nemcsak felnőttkorban - a már fennálló allergia esetében - fontos, hanem gyermekkorban is, amikor még megelőzhető vagy csökkenthető annak a valószínűsége, hogy a veleszületett hajlam talaján tényleges allergiás betegség alakuljon ki. Bár az allergiára való hajlamot születésünktől kezdve magunkkal hozzuk, hogy valójában kialakul-e több faktortól is függ. Többek között a lelkiektől.
