
<span class="s1"></span><span class="s1">Mi az a császármetszés?</span><span class="s1"></span>
A császármetszés szülésbefejező műtét. Nagyon széleskörűen alkalmazzák, vannak abszolút és relatív javallatai is. Lehet szó életmentő műtétről vagy adott esetben tervezett császármetszésről is. Császármetszésről hivatalosan a 24. héttől beszélünk ugyanúgy, ahogyan szülésről is, speciális esetekben azonban ez előtt is előfordulhat ilyen beavatkozás. Magyarországon tízből majdnem 4 szülés császármetszéssel történik.
<span class="s1">Mikor végeznek császármetszést?</span><span class="s1"></span>
Több esetben is szükség lehet a terhesség császármetszéssel végzett befejezésére. Azon túl, hogy a beavatkozásnak vannak abszolút és relatív javallatai, a beavatkozás aszerint is csoportosítható, hogy anyai vagy magzati okok miatt van-e rá szükség. Az anyai javallatok hátterében vitális indikációk is állhatnak: ilyen például a szívelégtelenség vagy a súlyos vérzés, a HELLP-szindróma. Életmentő indikációk lehetnek a magzatnál is, például olyan esetekben, amikor a fekvési rendellenesség vagy a köldökzsinór súlyos veszélyt okoz, vagy éppen olyan fertőzés áll fenn, amely méhen belül komoly rizikót jelent. Életmentő indikációnak számít a placenta praevia is, amely azt jelenti, hogy a méhlepény közvetlenül a méhszájra tapad, és meggátolja, hogy a magzat áthaladjon rajta, tehát megszülessen. Ugyanilyen ok a lepényleválás vagy a lepényelégtelenség. Ha a szülés császármetszéssel végzett korábbi szülést követően történik, akkor az esetleges hegszétválás is azonnali indikációja a császármetszésnek.

Önmagában az anyai életkor is külön indikáció lehet: noha akár 40 év fölött is születhetnek első gyerekek természetes úton, hivatalosan már a 35 év feletti életkor is indokolhat császármetszést. Ezzel a lehetőséggel főleg akkor élnek, ha idősebb életkorban születne az első gyerek. Választása persze minden esetben az adott helyzettől, a kismamától és a szülészorvostól függ. A meddőség után, mesterséges megtermékenyítéssel fogant magzat is lehet oka annak, hogy minden rizikót elkerülendő indokolttá válik a császármetszés. Lehet indikáció a korábbi császármetszés is, de ha egyéb ok nincs, akkor pusztán emiatt nem indokolt a későbbi császár - hogy szükség van-e rá, egy táblázat alapján határozzák meg az orvosok.
<span class="s1">Milyen gyanú esetén van szükség rá?</span><span class="s1"></span>
Minden olyan adottság, probléma vagy betegség gyanúja esetén indokolt a császármetszés, amely az anyát vagy a magzatot veszélyeztetheti.
<span class="s1">Hogyan végzik a császármetszést?</span><span class="s1"></span>
A császármetszés egy hasi műtét. A beavatkozás spinális érzéstelenítéssel (ennél az érzéstelenítőszert a gerincvelői folyadékba fecskendezik be) és altatásban is történhet. A spinális érzéstelenítés azért szerencsésebb, mert esetében a kismama ébren van, látja egyből a babát, lehet vele műtét közben is kommunikálni. Ilyenkor katétert is fölhelyeznek a kismamának. Altatásban inkább csak akkor végzik a császármetszést, ha a beavatkozás nem tervezetten történik, hanem sürgősen van rá szükség. Ennek oka, hogy az altatás gyorsabb - a spinális érzéstelenítés viszont csak 10-15 perc után hat. Katétert az altatásnál is fölhelyeznek a kismamának.
A műtét során megnyitják a hasat: először a bőrt, aztán a zsírszövetet, majd a hasizmok széthúzását követően a hasüreget is. A méhet ezt követően nyitják meg, ezután emelik ki a babát. Elvágják a köldökzsinórt, kiveszik a méhlepényt is, majd visszazárják a has rétegeit.
A kiemelést követően törekednek a bőrkontaktusra. Ha a kontaktusteremtésre valami miatt nincs mód (amikor az anyának külön ellátásra van szüksége), akkor általában a várakozó apuka kapja meg a kicsit. Általában van lehetőség rá, hogy a babát legalább megmutassák az anyának. Ha a császármetszést spinális érzéstelenítéssel végzik, akkor a kismamának a beavatkozás után 6 órán át feküdnie kell. A katétert ezt követően lehet kivenni, a kismama pedig mobilizálható, el kell kezdenie járni. A kórházban az anyukának 72 órát kell bent töltenie, majd 10 nappal később vissza kell mennie varratszedésre.
<span class="s1">Mennyi időt vesz igénybe?</span><span class="s1"></span>
A császármetszés átlagos időtartama 30-35 perc.
<span class="s1">Fel lehet készülni a császármetszésre?</span><span class="s1"></span>
Tervezett császármetszés előtt nézik a kismama laborparamétereit, véralvadási értékeit, meghatározzák a vércsoportját. Ha a vérben vannak ellenanyagok, akkor vért is kell biztosítani. A vérellátótól bekért, majd tartalékolt vérnek akkor lehet szerepe, ha a császármetszésnek szövődményi vannak, a kismamának pedig vérre van szüksége. Amennyiben a beavatkozás tervezett, a kismamának éjféltől nem célszerű ennie és innia. Sürgős császár esetében ilyen előkészületekre értelemszerűen nincs lehetőség.
Ha a kismamánál emelkedett a trombózis rizikója (például öröklött trombózishajlam, tehát trombofília, korábbi trombózis vagy túlsúly miatt), akkor a császármetszés előtt, illetve ennek kapcsán is thromboprofilaxisra lehet szükség. Ez olyan véralvadásgátló készítmény alkalmazását jelenti, amely segít megelőzni az esetleges trombózist.
<span class="s1">Mire kell figyelni császármetszés után?</span>
A császármetszés után a kismamáknak nem szabad nagyobb súlyt emelniük. A csecsemő 3-5 kilós testtömege nagyjából az a határ, amely fölé a 6 hetes kontrollig nem mehetnek az anyukák. A hegre helyezett kötést 3 nap után le lehet venni, a bőrt pedig érheti levegő már a varratszedés előtt is.
<span class="s1">Mik a császármetszés veszélyei?</span>
Mivel hasi műtétről van szó, megvan a rizikója, hogy a metszésnél más szövetek is sérülnek. Történhet bélsérülés, hólyagsérülés, húgyvezeték-sérülés és egyéb probléma is. Ha ilyesmi történik, a kismamát el kell látni. Az ilyen jellegű problémák persze nagyon ritkák, pár ezrelékes az előfordulásuk. Veszélyt jelenthet, ha a kismamának valamilyen véralvadási zavara, hematológiai betegsége van.

<span class="s1">Milyen fájdalommal jár a császármetszés?</span>
A császármetszés a has megnyitásával jár, így komoly hasi műtétnek számít, de elvégzése az érzéstelenítés, vagy az altatás miatt nem jár fájdalommal. Utána persze jelentkezik fájdalom, de egyénfüggő, ki hogyan tolerálja: vannak kismamák, akik hat óra után gond nélkül kipattannak az ágyból, míg mások hetekig fájlalják a heget. Ilyen esetben a kismama szedhet fájdalomcsillapítót, mert a szoptatást ez nem befolyásolja.
<span class="s1">Milyen szakorvos végzi?</span>
A császármetszést szülész-nőgyógyász szakorvos végzi aneszteziológus jelenlétében, szövődmények esetén pedig hívhatnak más szakorvost is.
<span class="s1">Milyen szövődményei lehetnek a császármetszésnek?</span>
Szövődmény a hólyag- és húgyvezeték-sérülés lehet, de említhető a bélsérülés és a vérzés is.
A cikk elkészítéséhez nyújtott segítséget köszönjük dr. Horányi Dániel szülész-nőgyógyász, nőgyógyászati daganatsebésznek.