Sugárbetegség

Rövid és hosszú távon egyaránt súlyos következményei lehetnek az ionizáló sugárzásnak. Laboratóriumi állatkísérletek szerint ráadásul az utódokra is átöröklődhetnek bizonyos betegségek.

A csernobili áldozatok száma az utóbbi évtizedek egyik legvitatottabb tudományos és nem kis részben politikai kérdése.

Az atombomba alkalmazása nagyon rossz, ezt még a legelfajzottabb hatalommániások sem vitatják. Nem csak az azonnali rettenetes pusztítás, hanem a nukleáris sugárzás hosszútávú hatásai miatt is. E fegyverek közmegítélése olyan szélsőségesen rossz, hogy kiderült, a Hirosimára és Nagaszakira ledobott bombák kevésbé voltak szörnyűek, mint amilyennek tartják őket.

Ha nem diagnosztizálják félre a szobafestő gyomorfekélyét végstádiumú ráknak, az az orvosi csoda sem következhetett volna be, amelyben Albert Stevens túlélte azt a sugárdózist, amelybe perceken belül bele kellett volna halnia.

Sugárbetegség, égési sérülések, fizikai erőhatások (lökéshullám), ionizáló sugárzás - a 70 évvel ezelőtti hirosimai atomrobbantásban rémisztő okokból következett be a szinte azonnali tömeghalál. De a bombatámadás után évtizedekkel is szedi áldozatait az atomfegyver.