Hirosimai atombomba: milyen károkkal járt és jár ma is?

Sugárbetegség, égési sérülések, fizikai erőhatások (lökéshullám), ionizáló sugárzás - a 70 évvel ezelőtti hirosimai atomrobbantásban rémisztő okokból következett be a szinte azonnali tömeghalál. De a bombatámadás után évtizedekkel is szedi áldozatait az atomfegyver.

A hirosimai atombombát 1945. augusztus 6-án dobta le az amerikai légierő bombázója. A világ első atombombája uránból készült, és közvetlenül mintegy 42-93 ezer ember a bomba más utóhatásamiatt vesztették életüket.

Az első támadás után három nappal, 1945. augusztus 9-én a szintén japán Nagaszakira is ledobtak egy plutóniumbombát. Ez volt a világ második atombombája. Itt a Kaliforniai Egyetem "konzervatív" Wikipedia a halálos áldozatok számát Nagaszakiban 39-80 ezer közé teszi.

A radioaktív sugárzás azért veszélyes, mert megváltoztathatja az emberek, állatok, növények szervezetében a molekulákat és erősen reaktív molekulákat hozhat létre. Az örökítőanyagot is érinti a változás, aminek rákbetegség lehet a következménye. (Normál körülmények között is keletkezhetnek úgynevezett erősen reaktív molekulák, de kisebb mennyiségben, így a test ezeket antioxidánsokkal képes kontroll alatt tartani.) A leghivatalosabbnak tűnő adatokat 2011-ben egy amerikai-japán orvoscsoport közölte az áldozatokról. Eszerint Hirosimában 90-120 ezer, Nagaszakiban 60-80 ezer ember veszthette életét a bomba közvetlen hatása, azaz rendkívüli hő, fizikai erő (lökéshullám), illetve ionizáló sugárzás következtében.

De milyen borzalmas egészségügyi következményei vannak egyatombombának? A bomba ledobásakor a becsapódási helyszíntől 500 méteres körzetben lévők 90 százaléka halhatott meg azonnal. A másfél kilométeres távolságban a sérültek és halottak aránya kétharmados, a halottaké ezen belül egyharmadnyi. A két kilométerre lévők fele sérült meg, tizedük halt meg. A sebesültek aránya a lakosságon belül csak 4 kilométeres távolságban esett tíz százalékra. A legtöbb ember már a bomba ledobása pillanatában vagy az első napon meghalt. A halálos áldozatok egyharmada viszont a bomba ledobása utáni negyedik napig vesztette életét. A halálozások kétharmada bekövetkezett a tizedik napra, az áldozatok 90 százaléka pedig három héten belül hunyt el.

A hirosimai atombomba szörnyű egészségügyi hatásokkal járt

A sérülések a legkülönfélébbek és legborzasztóbbak voltak. Égési sérültek, sugárbetegek voltak az elsődleges áldozatok. De aztán folyamatosan megjelentek a bőrbetegségek, a leukémia, a különböző rákok és a trauma okozta pszichikai problémák, a kromoszóma-rendellenességek és a születési rendellenességek, szembetegségek. Nem soroljuk fel az összes következményt, de az atombomba hatását máig vizsgálják az orvosok.

Amerikai és japán kutatók egy 2011-es tanulmánya elérhető az interneten is. Eszerint egy 63 éves követéses vizsgálatot végeztek az amerikai Atomic Bomb Casualty Commission (Atombomba-sérültek Bizottsága) és utódszervezete a Radiation Effects Research Foundation (Sugárzás-hatásvizsgálati Alapítvány) keretei között a hirosimai és nagaszaki lakosságon. Tanulmányukbana kutatók a két atombomba hosszú távú egészségügyi hatásait vizsgálták a bombatámadás túlélőin és gyermekeiken. Körülbelül 200 ezer ember életét követték nyomon, akiknek negyven százaléka volt életben a tanulmány megjelenésekor (2011-ben).

A vizsgálatból kiderült, hogy évekkel, évtizedekkel a bomba ledobása után is nőtt a nem vérképzőszervi rákos megbetegedések (szolid tumorok) miatti halálesetek száma a túlélők között. Ugyanakkor a bomba ledobása után magasra becsült leukémiás halálesetek száma csökkenőben volt. (A leukémiás halálesetek számáról csak becslések voltak a negyvenes években, a hivatalos és szervezett adatgyűjtés az ötvenes évek közepétől vált megbízhatóvá.)

A tanulmány szerint a hosszabb távon fellépett halálesetek 70 százaléka daganatos jellegű betegség miatt történt, amiből 60 százalék a szolid tumoroknak (nem vérképzőszervi daganatoknak), 10 százalék pedig a leukémiának volt a végzetes következménye. A fennmaradó, az atombombával szintén összefüggő, de nem daganatos betegség következtében történt halálesetek száma ugyancsak emelkedett az ezredfordulóig. Ezek között a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a stroke voltak különösen veszélyesek – a nem rákos halálesetek 54 százalékáért voltak az utóbbiak felelősek.

A túlélők várható élettartama is csökkent az atombomba miatt. Az egy gray alatti sugárzást kapók élettartama két hónappal rövidült átlagosan, az efölötti sugárzást elszenvedőké viszont 2,6 évvel. Ez a mediánértékeket jelenti, tehát nem számtani átlagokat, hanem ezek voltak a két csoportban a leggyakoribb előfordulásai az élettartam-rövidülésnek. (A gray az elnyelt sugárdózis mértéke: egy kilogramm tömegű anyag által elnyelt egy joule energiát jelent. )

)
Tiszta levegő (X)

A frontérzékenyek nálunk gyógyulnak!

Fejfájás? Vérnyomás? Fáradtság? Sok stressz?
Frontérzékeny lehet!
Fejfájás? Ingadozó vérnyomás? Rosszullétek? Szédülés? Álmatlanság? Fáradékonyság? Feszültség? Sok stressz?
Személyre szóló, gyógyszer nélküli gyógymódok az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával! Fejfájás? Vérnyomás? Rosszullét? Fáradtság? Idegesség? Sok stressz?
Headache illustration
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +25, +33 °C
Minimum: +12, +20 °C

Többször megnövekszik a felhőzet, szórványosan fordul elő zápor, zivatar. Sokfelé megélénkül az északkeleti szél, a maximumhőmérséklet 25, 33 fok között szóródik. Hétfőn nem érkezik front. A fülledtség idején nehézlégzés, rosszullét jelentkezhet, többen fejfájást tapasztalhatnak. Gyakoriak lehetnek a keringési panaszok, az arra hajlamosaknál vérnyomás-ingadozás léphet fel. Az érzett hőmérséklet is ingadozik. A légszennyezettség közepes, alig változik. A légnyomás gyengén emelkedik.

Egészséget befolyásoló hatások: