Hirosimai atombomba: milyen károkkal járt és jár ma is?

Sugárbetegség, égési sérülések, fizikai erőhatások (lökéshullám), ionizáló sugárzás - a 70 évvel ezelőtti hirosimai atomrobbantásban rémisztő okokból következett be a szinte azonnali tömeghalál. De a bombatámadás után évtizedekkel is szedi áldozatait az atomfegyver.

A hirosimai atombombát 1945. augusztus 6-án dobta le az amerikai légierő bombázója. A világ első atombombája uránból készült, és közvetlenül mintegy 42-93 ezer ember a bomba más utóhatása miatt vesztették életüket.

Az első támadás után három nappal, 1945. augusztus 9-én a szintén japán Nagaszakira is ledobtak egy plutóniumbombát. Ez volt a világ második atombombája. Itt a Kaliforniai Egyetem "konzervatív" Wikipedia a halálos áldozatok számát Nagaszakiban 39-80 ezer közé teszi.

A radioaktív sugárzás azért veszélyes, mert megváltoztathatja az emberek, állatok, növények szervezetében a molekulákat és erősen reaktív molekulákat hozhat létre. Az örökítőanyagot is érinti a változás, aminek rákbetegség lehet a következménye. (Normál körülmények között is keletkezhetnek úgynevezett erősen reaktív molekulák, de kisebb mennyiségben, így a test ezeket antioxidánsokkal képes kontroll alatt tartani.) A leghivatalosabbnak tűnő adatokat 2011-ben egy amerikai-japán orvoscsoport közölte az áldozatokról. Eszerint Hirosimában 90-120 ezer, Nagaszakiban 60-80 ezer ember veszthette életét a bomba közvetlen hatása, azaz rendkívüli hő, fizikai erő (lökéshullám), illetve ionizáló sugárzás következtében.

De milyen borzalmas egészségügyi következményei vannak egy atombombának ? A bomba ledobásakor a becsapódási helyszíntől 500 méteres körzetben lévők 90 százaléka halhatott meg azonnal. A másfél kilométeres távolságban a sérültek és halottak aránya kétharmados, a halottaké ezen belül egyharmadnyi. A két kilométerre lévők fele sérült meg, tizedük halt meg. A sebesültek aránya a lakosságon belül csak 4 kilométeres távolságban esett tíz százalékra. A legtöbb ember már a bomba ledobása pillanatában vagy az első napon meghalt. A halálos áldozatok egyharmada viszont a bomba ledobása utáni negyedik napig vesztette életét. A halálozások kétharmada bekövetkezett a tizedik napra, az áldozatok 90 százaléka pedig három héten belül hunyt el.

A hirosimai atombomba szörnyű egészségügyi hatásokkal járt

A sérülések a legkülönfélébbek és legborzasztóbbak voltak. Égési sérültek, sugárbetegek voltak az elsődleges áldozatok. De aztán folyamatosan megjelentek a bőrbetegségek, a leukémia, a különböző rákok és a trauma okozta pszichikai problémák, a kromoszóma-rendellenességek és a születési rendellenességek, szembetegségek. Nem soroljuk fel az összes következményt, de az atombomba hatását máig vizsgálják az orvosok.

Amerikai és japán kutatók egy 2011-es tanulmánya elérhető az interneten is. Eszerint egy 63 éves követéses vizsgálatot végeztek az amerikai Atomic Bomb Casualty Commission (Atombomba-sérültek Bizottsága) és utódszervezete a Radiation Effects Research Foundation (Sugárzás-hatásvizsgálati Alapítvány) keretei között a hirosimai és nagaszaki lakosságon. Tanulmányukban a kutatók a két atombomba hosszú távú egészségügyi hatásait vizsgálták a bombatámadás túlélőin és gyermekeiken. Körülbelül 200 ezer ember életét követték nyomon, akiknek negyven százaléka volt életben a tanulmány megjelenésekor (2011-ben).

A vizsgálatból kiderült, hogy évekkel, évtizedekkel a bomba ledobása után is nőtt a nem vérképzőszervi rákos megbetegedések (szolid tumorok) miatti halálesetek száma a túlélők között. Ugyanakkor a bomba ledobása után magasra becsült leukémiás halálesetek száma csökkenőben volt. (A leukémiás halálesetek számáról csak becslések voltak a negyvenes években, a hivatalos és szervezett adatgyűjtés az ötvenes évek közepétől vált megbízhatóvá.)

A tanulmány szerint a hosszabb távon fellépett halálesetek 70 százaléka daganatos jellegű betegség miatt történt, amiből 60 százalék a szolid tumoroknak (nem vérképzőszervi daganatoknak), 10 százalék pedig a leukémiának volt a végzetes következménye. A fennmaradó, az atombombával szintén összefüggő, de nem daganatos betegség következtében történt halálesetek száma ugyancsak emelkedett az ezredfordulóig. Ezek között a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a stroke voltak különösen veszélyesek – a nem rákos halálesetek 54 százalékáért voltak az utóbbiak felelősek.

A túlélők várható élettartama is csökkent az atombomba miatt. Az egy gray alatti sugárzást kapók élettartama két hónappal rövidült átlagosan, az efölötti sugárzást elszenvedőké viszont 2,6 évvel. Ez a mediánértékeket jelenti, tehát nem számtani átlagokat, hanem ezek voltak a két csoportban a leggyakoribb előfordulásai az élettartam-rövidülésnek. (A gray az elnyelt sugárdózis mértéke: egy kilogramm tömegű anyag által elnyelt egy joule energiát jelent. )

ITT MEGOSZTHATOD:

Heti top cikkek

mellékhatások
Sokak által szedett koleszterincsökkentőket vizsgáltak: ezek a valós mellékhatás-kockázatok
személyi kedvezmény
Közel 200 ezer forint jár vissza e betegségek után – Íme a lista
hospice
Mire gondolnak legtöbben a haláluk előtt? – Ezek a leggyakoribb utolsó mondatok
ízületi fájdalmak
Természetes gyógymód ízületi fájdalomra: ez az olcsó, de tápanyagdús étel enyhíti a panaszokat
mozgás
Nem úszás, nem gyaloglás - 60 felett ez a típusú mozgás a legjobb
Orvosmeteorológia
Fronthatás: Kettős front
Maximum: +13 °C
Minimum: +1 °C

Északkeleten helyenként lassan javulnak a látási viszonyok, eközben nyugat felől továbbra is fátyolfelhőzet érkezik, mely eleinte északon, majd határozottabban délutántól kezd el vastagodni a felhőtakaró. Estig nem valószínű csapadék. A délkeletiről keletire, majd északiasra forduló szél megélénkül.A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 10 és 15 fok között alakul, ennél pár fokkal alacsonyabb értékeket északkeleten mérhetünk. Kezdetben melegfronti, majd estétől hidegfronti jellegű változás valószínű - ez a kettősség különösen megterhelő lehet a frontérzékenyek számára.

Partnerünk a

Töltsd ki kvízünket!

kvíz
Mi okozhat prosztatarákot? Teszteld a tudásod! A prosztatához több betegség is kapcsolódik, mind közül a legveszélyesebb a prosztatarák. Kvízünkből sok lényeges információt megtudhatsz erről a főleg az idősebb férfiakat veszélyeztető, rosszindulatú elváltozásról.
kvíz
Evés után kell fogat mosni: igaz vagy hamis? – Teszteld a tudásod! Mennyire ismered a fogápolásról keringő tévhiteket? Tudd meg, mi az igazság, és mi a mítosz a napi fogmosás és szájápolás körül!