Hányan haltak meg Csernobil miatt?

Nemcsak a szovjet titkolózás és ködösítés, hanem a radioaktív sugárzás sem segíti, hogy felmérjük a katasztrófa tényleges, emberéletekben mérhető árát. Nagyon nehéz megalapozott becsléseket tenni, még a legobjektívebbnek szánt vizsgálatok is több nagyságrenddel eltérő számokat eredményezhetnek - írja az index.hu.

Csernobil 1986-os egészségügyi katasztrófája a politika nélkül megérthetetlen. Egy friss minisorozat ismét ráirányította a figyelmet a 33 évvel ezelőtt bekövetkezett szörnyű nukleáris balesetre. Mi igaz az anyát a radioaktivitás "magába szívásával" megmentő magzatról, vagy a sugárzás miatt a reaktormagba zuhanó helikopterről? Egy biztos, a sorozat hatásosságát a kisebb tévedések sem gyengítik. Korábbi cikkünkért kattintson !

A lapnak Sáfrány Géza, a Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztályának vezetője úgy nyilatkozott, hogy nem lehet pontosan megmondani, hogy hányan haltak meg a csernobili katasztrófa miatt. "Ennek fő oka, hogy bár tudott, hogy a sugárzás daganatot okoz, de egy rákos betegről nem lehet megállapítani, hogy az ő daganata éppen a sugárzás miatt alakult-e ki. Csak becsülni lehet, hogy egy adott sugárdózis hány emberben okozhat daganatot."

Sáfrány Géza elmondta, hogy a csernobili robbanásban két ember veszítette életét, majd nagyjából 300 embert szállítottak sugárbetegség gyanújával kórházba. Közülük a nemzetközi jelentések szerint 134-ben alakult ki ténylegesen is az akut sugárbetegség, és ennek következtében 28-an haltak meg. Az utólag készített nemzetközi jelentések nagy része is ilyen nagyságrendű számokkal dolgozik. A sugárbetegségben elhunytak számát kissé magasabbra, 31-54 közé teszik általában. Ez meglehetősen alacsony szám, de csak ezeket a haláleseteket lehet abszolút biztosan a balesethez kötni.

Mindemellett a pajzsmirigyrákos esetek száma bizonyítottan megemelkedett 10-20 ezerrel. A lap azt írja, hogy a pajzsmirigyrák főként a fiatalokat érintette, viszont mivel ez az egyik leghatékonyabban gyógyítható daganattípus, így valójában 10 alatt van azoknak a száma, akik feltételezhetően Csernobil miatt haltak meg pajzsmirigyrákban.

Ez is érdekelheti

Csernobil

Ellenállóak a rákkal szemben a csernobili farkasok

kórházi haláleset

20 beteg halt meg az intenzíven, mert csökkentették a gyógyszeradagjukat

Katalin hercegné

Újra üzent Katalin hercegné és Vilmos herceg

pisilés

Indulás előtt ha kell, ha nem, pisilsz? Nem jó ötlet

Sáfrány Géza szerint az úgynevezett késői likvidátorok körében bizonyíthatóan megnövekedett a leukémiás esetek száma is. Ők voltak az a több százezer katona, bányász és egyéb munkás, akik a katasztrófát követő hónapokban dolgoztak a kármentesítésen. Az egyéb típusú rákok gyakoribbá válása már jóval ellentmondásosabb. A korábban a környéken lakók kórtörténetéről ugyanis alig lehet valamit tudni. Az evakuációt követően ők beolvadtak már szovjet régiók lakosságába és eltűntek a kutatók szemei elől.