Poszttraumás Stressz Szindróma

Alig száz éve kezdték el vizsgálni, hogy az egyes emberek megfelelnek-e a stresszes környezetben végzendő feladatokra, azaz nyomás alatt is képesek-e teljesíteni. Akkoriban a stresszes környezetet az I. világháború harcterei nyújtották, ahonnan a katonák egy részét megmagyarázhatatlan pszichés tünetek miatt kellett kivonni. Ebből születtek meg a ma már széles körben használt személyiségtesztek.

A poszttraumás stressz szindróma egy szorongásos lelki zavar, amely valamilyen traumatikus esemény után következik be. Kezeletlenül egészen súlyossá válhatnak a tünetek, egy új kutatás azonban fontos felfedezést tett, ami a gyógyítási lehetőségeket is bővítheti.

Halálos gázolás, baleseti helyszínelés, a vágányt lezárták, hosszabb menetidő - sokak számára jól ismertek már ezek a kifejezések, amelyek rendszerint rengeteg bosszúságot hoznak magukkal a vasúti utazóközönség számára. Ami azonban az utasoknak csupán némi kellemetlenség, az az áldozat hozzátartózóinak szomorú tragédia, az érintett vonat személyzetének, s különösen a mozdonyvezetőnek pedig komoly lelki trauma.

Mintegy 45 ezer családot érint Magyarországon az olyan otthonápolás, amikor valamelyik családtag 0-24 órában csak hozzátartozója gondozásával foglalkozik. Ennek nehézsége nemcsak a fizikai fáradtságban és az anyagi nehézségekben nyilvánul meg, hanem a hatalmas mentális terhelésben is, amely olyan tünetekhez vezethet, mint amilyenekkel a poszttraumás stressz betegségben szenvedők találkoznak.

Tudatos álmodás során az emberek nemcsak azzal vannak tisztában, hogy éppen álmodnak, hanem képesek tudatosan befolyásolni is a képzeletükben lejátszódó cselekményeket. Akár betegségek kezelésében is hasznossá válhat.

A poszttraumás stressz szindróma (PTSD) egy olyan szorongásos zavar, amely egy pszichológiailag traumatikus esemény után alakul ki. Lehet akut vagy krónikus is, attól függően, mióta tart.