Kézfertőtlenítés

Itt a nátha és a megfázás szezonja, amikor még fontosabbá válik az alapos és rendszeres kézmosás. Manapság azonban egyre többen használnak különböző kézfertőtlenítő folyadékokat és géleket is. Vajon ezek hatékonyabbak, mint a hagyományos, szappanos kézmosás?

Ha a kezünk piszkos, lehet, hogy nem is hat majd a kézfertőtlenítő. Mutatjuk, mire kell még odafigyelnünk.

Mára széles körben elfogadottá vált, hogy a vírusellenes védekezés egyik fontos művelete a kézmosás és a kézfertőtlenítés. Utóbbit azonban sokan úgy értelmezik, hogy elég egy kis fertőtlenítőt szétkenni a kezükön, és a veszély már el is múlt. Infografikánk megmutatja, mikor érezhetjük magunkat biztonságban.

A koronavírus légúti megbetegedés, ezért a köhögés és tüsszentés révén elszabaduló fertőzés nyálcseppekkel terjed. Ha nem is tüsszentünk rá valakire, de nem akadályozzuk meg (például) zsebkendővel a cseppek szétszóródását, a vírusok különböző felületeken landolhatnak. Ha valaki megérinti ezeket, nagy eséllyel megfertőződhet. A kézmosás azonban segít. Részletesen leírjuk, hogy miért.

Semmelweis Ignácra, az "anyák megmentőjére" emlékezik pénteken a Google internetes kereső kezdőoldala. A világhírű magyar orvos 1847-ben ezen a napon, március 20-án tért vissza a bécsi közkórházba, ahol később kötelezővé tette a klóros kézmosást az egészségügyi személyzet számára.

"A kormány által közzétett rendeletmódosítás nem elegendő a kórházi fertőzéses helyzet kezeléséhez" - foglalt állást a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) emberi jogi jogvédő civil szervezet azt követően, hogy nyilvánosságra hozták a kórházi fertőzések megelőzésével kapcsolatos miniszteri rendeletet.