Társadalom
„Nálunk a csapatmunka életet menthet” - Poroszkai German Istvánnal, az Év Mentősével beszélgettünk
Huszonkét évesen egy szívritmuszavar miatt rosszul lett, mentősként dolgozó barátja juttatta őt kórházba – így tapasztalhatta meg Poroszkai German István, milyen fontos feladatot látnak el a szirénázó életmentők. Immár harminc éve ő is a mentőszolgálat munkatársaként dolgozik, idén pedig az Egészséghősök pályázat Év Mentőse díját is átvehette.
Alrovatok
A nő alakja élet-halál kérdés lehet
Egy európai tanulmány ismét igazolta, hogy a nők körében a körte alkat lényegesen nagyobb védelmet jelent a szívproblémák ellen, mint az alma alkat. Vagy fordítva is mondhatnánk, az "almáknak" sokkal nagyobb az esélyük a komoly szívbetegségre, mint a körtéknek. Magyarországon azonban mintha máshogyan érvényesülne ez a trend.
A depresszió kezelésére nem elég a szerotonin
A depresszió a világ egyik legnagyobb egészségi problémája. A WHO szerint a Földön körülbelül 300 millióan küzdenek vele, s így ez a leggyakoribb megbetegedések egyike. Magyarországon tízből egy felnőtt úgy gondolja magáról, hogy depressziós. Ez a kórkép hatékonyan kezelhető, igaz, nem egyszerűen.
"A halál ki lett rekesztve az életünkből"
Széppé lehet tenni életünk utolsó perceit is - ezt hirdeti már majdnem 30 éve a gyógyíthatatlan rákbetegek gondozását végző Magyar Hospice Alapítvány. A szervezetet az első magyar tanatológus, azaz a pszichológia halállal foglalkozó ágának képviselője, Polcz Alaine hozta létre. Dr. Muszbek Katalin is az alapító tagok között volt, 1996 óta pedig az alapítvány orvos igazgatója.
Saját zsebből ennyit fizetünk az egészségügyben
Felmérésekből tudjuk, hogy a magyarok az egészségüket tartják a legfontosabb értéküknek. Pontosabban az egészségük elvesztése miatt aggódnak a leginkább. Ebben szerepet játszik, hogy az állami egészségügyi ellátórendszer teljesítményének rossz a megítélése, a magán egészségügy pedig drága. Ebből a csapdából az egészségbiztosítók nyújthatnak egyfajta kiutat.
Hatástalan orvosi módszereket alkalmaznak
Ha megbetegszünk, három dologban bízunk: a saját szervezetünkben, az orvosok szakmai és tudományos felkészültségében, valamint az általuk alkalmazott módszerek megbízhatóságában és hatásosságában. De előfordulhat, hogy feleslegesen előlegeztük meg a bizalmat.
Hetente ennyi vöröshúst ehetünk
Ha hetente csak 100 gramm vörös húst eszünk, azzal nem csak a saját egészségünknek, hanem a bolygónak is jót tesz. Erre a következtetésre jutottak azok a tudósok, akik egy olyan étrend kialakításán fáradoztak, amely képes kielégíteni az emberek táplálkozási szükségleteit, miközben csökkenti az élelmiszertermelés környezeti hatásait.
Kik azok a pánszexuálisok? Elmagyarázzuk
A szexualitás lényegesen sokszínűbb, mint a legtöbb ember gondolná, hiszen a nemi identitásukról a kisebbségben lévők csak kevesen és ritkán beszélnek teljesen nyíltan. Ezért - még ha valaki hallott is a különféle LMBTQ identitásokról - aligha tud rendet tenni közöttük. A pánszexualitás is rejtély a szélesebb közönség számára.
A legemberibb érzékszervünk - infografika
A hallás bizonyos szempontból a legemberibb érzékszerv, ugyanis a közvetlen kommunikációban, a beszédhangok továbbítása révén alapvető szerepe van. Ha nem elég jó a hallásunk, azzal csökken a társas érintkezésünk hatékonysága, így kimaradhatunk dolgokból. Biológiai lényként a látásunk, de társadalmi lényként valószínűleg a hallásunk az első számú érzékszervünk.
Autofágia: meghatározza, meddig élünk
Az utóbbi időben egyre többet beszélnek az autofágiáról mint az agy egészségének fenntartójáról és az élettartam növelésének eszközéről. Sokan persze gyanakodva fogadnak egy újabb titokzatos csodát ígérő idegen kifejezést, de ezúttal erre nincs okuk, hiszen 2016-ban ennek kutatásáért kapott Oszumi Josinori Nobel-díjat.
Egy új eljárás megduplázza a terhesség esélyét
Egyre több a meddő pár, ennek megfelelően pedig a mesterséges megtermékenyítés jelentősége is nő. Az eljárások hatékonyságára is egyre nagyobb figyelem irányul, hiszen az érintetteknek a sikeres fogamzás a létező legfontosabb dolog. Na meg a beavatkozás sok pénzbe is kerül. Most újabb remény csillant fel.
Északnyugat felől tovább vékonyodik, szakadozgat a felhőzet, de többfelé párás, ködös, rétegfelhős marad az idő. Reggelre a Tiszántúlon is megszűnik az eső. A ködös tájakon szitálás, esetleg ónos szitálás nem kizárt. Jobbára gyenge vagy mérsékelt lesz a szél, legfeljebb a hegyekben lehet szélélénkülés.Késő estére jobbára -2 és +5 fok közé hűl le a levegő.A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -5, +2 fok között valószínű, keleten lehet ennél egy-két fokkal enyhébb az idő. Ma hidegfronti hatásra kell készülni, ami jelentős megterhelést róhat az arra érzékenyek szervezetésre.