A luxushajózás valaha az úriosztály kiváltsága volt, mára azonban széles körben elérhető kikapcsolódási formává vált. Évente több mint 20 millió ember utazik ilyen hajókon, Magyarországról is sokan töltik a vakációjukat az úszó szállodákon. Az utóbbi időben már olyan hatalmas hajókat építenek, amelyek mellett az ötször kisebb Titanic nevetségesen aprónak tűnne. Ezeknek a monstrumoknak a mozgatásához hatalmas mennyiségű üzemanyagot kell felhasználni, amelynek égésterméke a légkörbe jut, komoly kárt okozva. (Aki meg akarja érteni a méreteket a Daily Mail fotóriportjából kap némi támpontot.)
A luxushajók mostanában a balesetek miatt váltottak ki elsősorban felháborodást, de más gond is van velük. A Transport & Environment környezetvédő szervezet tanulmánya szerint a Carnival Corporation, a világ legnagyobb luxushajó-üzemeltetője közel 10-szer több kénoxidot (SOX) bocsátott ki az európai partok körében, mint az összes (azaz 260 millió) európai személyautó 2017-ben. A Royal Caribbean Cruises, a világ második legnagyobb hajós cége pedig négyszer többet. Más források is rettenetes környezetszennyezésről számolnak be.
Ennek oka, hogy a hajómotorok nehézolajat használnak üzemanyagként, amely a német környezetvédelmi szervezet, a Nabu szerint a legszennyezőbb az összes közül. Brit környezetvédők becslése szerint ezek a hajók annyi károsanyagot bocsátnak ki, mint 700 teherautó egyszerre . Különösen az SOX-kibocsátás problémás, mert szulfát (SO4) aeroszolokat képez, amelyek növelik az emberi egészséget fenyegető kockázatokat, és hozzájárulnak a szárazföldi és vízi környezetben a savasodáshoz. Az egész világra vonatkozó számítás szerint a hajók bocsátják ki a nitrogén-oxidok 15 és a kéngázok 8 százalékát. Brit becslések szerint pedig 40-100 ezer ember hal meg évente csak az Egyesült Királyságban a hajók környezetszennyezése miatt, különösen az olyan nagy kikötők környékén, mint Southampton, Grimsby és Liverpool.
Gyilkos turizmus
A legerősebben Spanyolország, Olaszország, Görögország, Franciaország és Norvégia van kitéve az SOX-szennyezésnek. A kikötővárosok közül pedig Barcelona, Palma de Mallorca és Velence a leginkább érintett, aztán pedig Civitavecchia (Róma) és Southampton. Az említett országok nem csak azért szenvednek a szennyezéstől, mert jelentős turisztikai célpontok, hanem azért is, mert kevésbé szigorúak az előírásaik a tengereiken használható üzemanyagok kéntartalmára, így lehetővé teszik a tengerjáró hajók számára, hogy a legszennyezőbb, legkénesebb tüzelőanyagokat éppen a part mentén égessék el.
Faig Abbasov, a tanulmányt készítő szervezet hajózási politikákkal foglalkozó igazgatója kifejtette: "A luxus tengerjáró hajók úszó városok, amelyeket a legszennyezőbb tüzelőanyagokkal üzemeltetnek. Az igazi városok helyesen tiltják be a szennyező dízelautókat , de közben szabad utat kapnak a tengerjáró társaságok, amelyek a mérgező füsttel mérhetetlen kárt okoznak mind a fedélzeten, mind a közeli partokon. Ez elfogadhatatlan."
Amit az autóknak tiltanak, azt hajóknak szabad
A tanulmány szerint Európának a lehető legrövidebb időn belül be kellene vezetnie a ' cruiserekre ' egy nulla kibocsátású kikötői szabványt, amelyet azután ki lehetne terjeszteni más hajótípusokra is. A szerzők azt is javasolják, hogy az északi- és balti-tengeri, valamint a La Manche csatornában működő úgynevezett kibocsátáscsökkentő területeket terjesszék ki az európai tengerekre is. Továbbá a védőzónákban meg kell szüntetni a hajók mentességét a nitrogén-oxidok (NOX) kibocsátási szabályai alól.
Az igazgató arra a következtetésre jutott, hogy ma már elég érett technológiák vannak a tengerjáró hajók tisztává tételére. A partok mentén használhatnának villamos meghajtást, mert az akkumulátorok képesek elég energiát adni rövidebb távokon. A hidrogén-technológia pedig alkalmas még a legnagyobb hajókat is ellátni elég energiával. A hajózási szektor nyilvánvalóan nem hajlandó önként költséges műszaki változtatásokat végrehajtani, ezért szükségünk van a kormányokra, hogy bevezessék a nulla kibocsátási normákat .
