Japánban nagy hagyománya van az erdőfürdőzésként lefordított, shinrin-yoku nevű tevékenységnek, melynek során az emberek hosszabb-rövidebb erdei sétával töltekeznek. Ennek tudományos alapja is van: igazolták ugyanis, hogy a természetjárás hatékonyan csökkentheti a szorongást a szervezetünkben, stabilizálja a vérnyomásunkat és védhet többféle betegség ellen. Egy új kutatás ennél is tovább ment, és megállapította, hogy már egy erdőségről készült fotóra pillantva is pozitív folyamatok indulnak meg bennünk - írja a Science Alert.
Több mint 40 évvel ezelőtt egy úttörő tanulmány kimutatta, hogy a kórházi betegeknek kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükségük és gyorsabban felépültek, ha az ablakuk zöldterületre néz, nem pedig téglafalra. "Mostanáig ennek a mögöttes okai nem voltak tisztázva" - mondta Maximilian Steininger, a Bécsi Egyetem idegkutatója, a Nature Communications című folyóiratban csütörtökön megjelent tanulmány vezető szerzője.
Hogy többet megtudjanak ennek a hatásmechanizmusáról, a kutatók 49 önkéntes agyi aktivitását rögzítették funkcionális mágneses rezonancia képalkotó vizsgálat (fRMI) segítségével. A tanulmány során a résztvevőknek fotókat vetítettek, miközben áramütésekkel stimulálták őket - enyhébb és közepesen erős fájdalmat okozva ezzel. A fotók három téma szerint lettek kiválogatva:
- Az első kategóriában természetfotókat mutattak nekik, miközben a háttérben susogó levelek hangja és madárdal szólt.
- A második jelenetben néhány városi elem, például épületek, padok és sikátorok szerepeltek, miközben a város zaját játszották le.
- A harmadik jelenet egy iroda volt, jellegzetes bútorokkal és dolgozó emberekkel.
A résztvevők arról számoltak be, hogy kevesebb fájdalmat éreztek, amikor a természetet bemutató képsorozat nézték. Állításukat az fMRI-vizsgálatok is megerősítették, amelyek azt mutatták, hogy a tájképek nézése közben a fájdalomért felelős agyi régiók kevésbé voltak aktívak. A szakértők szerint ennek ismerete új szorongáscsökkentő és fájdalomcsillapító eljárásokhoz járulhat hozzá, például a virtuális valóság felhasználásával is.
Mennyi a normál nyugalmi pulzus, és mikor a legjobb megmérni?
Legjobban: