Becslések szerint 2019-ben 1,27 millió halálesetet közvetlenül a gyógyszerrezisztens fertőzések okoztak. Ráadásul egyre több bizonyíték van arra, hogy a környezet kulcsszerepet játszik az antibiotikum-rezisztencia kialakulásában és terjedésében – figyelmeztetett az ENSZ friss jelentésében. Ez azt jelenti, hogy a mikroorganizmusok, például baktériumok, vírusok, paraziták vagy gombák ellenállóvá válnak a korábban hatékony antibiotikumos kezelésekkel szemben.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fenyegetésként tekint az antibiotikum-rezisztenciára, és aggódik, hogy a világ egy olyan korszak felé tart, amelyben a gyakori fertőzések újra halálos áldozatokat fognak szedni. Az antibiotikumokkal szembeni ellenállóképesség kialakulása természetes jelenség, de bizonyos szerek túlzott használata jelentősen felgyorsította a folyamatot. A fertőtlenítőszerek, antiszeptikumok és antibiotikumok mindenütt megtalálhatók a fogkrémektől a samponokon át a tehéntejig és a szennyvízig. Amint az antibiotikumok megjelennek a környezetben, beszivárognak a táplálékláncba. Egyebek között halakban és szarvasmarhákban is kimutatták már őket.
Mi okoztuk
Az ENSZ az éghajlatváltozás, a biológiai sokszínűség elvesztése, valamint a környezetszennyezés szerepére is rámutatott az antibiotikum-rezisztencia kialakulásában. A gyógyszeripari és a mezőgazdasági tevékenységekből fakadó szennyezés miatt antibiotikumok jutnak a környezetbe, például a folyókba, amelyek sokszor ivóvizünk forrásai – magyarázta Jonathan Cox, a brit Aston Egyetem mikrobiológusa. Cox szerint "csendes világjárvány" zajlik a szemünk láttára.
Az ENSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy a megelőzés jelentheti a megoldást, és több lehetőséget is felvázolt a problémás ágazatok számára. A világszervezet felszólította a gyógyszeripart, hogy a szabályozás szigorításával biztosítsa a hulladék és a szennyvíz megfelelő tárolását és tisztítását. A szakértők szerint a kórházaknak szennyvíztisztító rendszereket kellene telepíteniük azzal a kifejezett céllal, hogy kivonják a gyógyszerszármazékokat a szennyvízből. Emellett a mezőgazdaságban az elfogadott határértékek átgondolására és a szennyezőanyag-kibocsátás csökkentésére szólított fel az ENSZ.
