A használatban lévő ipari és lakossági fa- és vegyes tüzelésű berendezések, például kályhák, kandallók, kazánok száma meghaladja a 70 milliót Európában. Ezek legtöbbje környezetvédelmi szempontból elavult, emiatt a kibocsátott káros füstgázok összmennyiségének körülbelül fele ezekből kerül a levegőbe. Egyre erősebb az igény a környezetbarát megoldásokra, a cégeknek és a közintézményeknek pedig a törvényi szabályozás miatt is lépniük kell. Számukra is megoldást jelenthet a szegedi fejlesztés, a katalitikus füstgáztisztító tégla, amely a tesztelés fázisánál jár – olvasható az SZTE közleményében.
Sápi András, az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémia Tanszék docense elmondta, a füstgázban rengeteg káros anyag van. E körbe tartozik például a szén-monoxid, a nitrogén-oxidok és a koromszemcsék. Ezek az emberek egészségét is károsítják, de nem tesznek jót az épületeknek, sőt a sarkvidékeken lévő jégtakarónak sem. Hozzátette, kutatásaik célja az volt, hogy amikor a füstgáz elhagyja a tűzteret, a káros anyagok koncentrációja, mennyisége minél kisebb legyen.
Így működik a zöld tégla
A fejlesztés alapelve az autók katalizátoráéhoz hasonló. Alapvető különbség azonban, hogy ez a megoldás fatüzeléshez és a vegyes tüzeléshez optimalizált, illetve nem a hagyományos nemesfémek kedvező tulajdonságaira épít, hanem a könnyen beszerezhető és elérhető árú, nemesfémmentes anyagokon alapuló kerámiákra. Éppen ezért jelentősen olcsóbb.
A tüzelőberendezéseknél, amikor nem tökéletes az égés, nagyon sok szén-monoxid, füst és koromszemcse hagyja el az égésteret. Ez a tégla átalakítja ezeket a molekulákat kevésbé vagy egyáltalán nem ártalmas molekulákká. Jelenlegi állapotában a módszer az életre is veszélyes szén-monoxid kibocsátását a felére képes csökkenteni, emellett pedig javítja a kályha hatásfokát is. A néhány százalékos hatékonyságnövelés 50-100 kiló fa megspórolását jelentheti egyetlen fűtési szezonban.
A projekt során az SZTE szakemberei különböző összetételű kerámiamasszákat készítenek, és abból 3D nyomtató segítségével hozzák létre a kerámiahordozókat, amelyeket szárítás, égetés után még kezelnek, majd tesztelnek. A kutatás-fejlesztési munkába bevonták a hallgatókat is.
