A gáz- és villanyárak elszabadulása után sokak kényszerülhetnek arra, hogy otthonukat fával fűtsék, ami a lakásba történő szén-monoxid-visszaáramlás mellett egyéb veszélyeket is rejthet. Előbbi kiküszöbölhető azzal, ha a kályhák vagy kandallók füstelvezetése megfelelő, illetve ha a beltérre szén-monoxid-mérőt is elhelyeznek, az egyéb problémák elkerülése érdekében viszont más szempontokra is figyelni kell. Például ha a ház utólag szigetelt, ablakai pedig újak, akkor fontos olyan kandallót vásárolni, amely a kéményen keresztül szerzi az oxigént. Ellenkező esetben az eszköz a beltérit használja el, aminek a légrések megszüntetésével nincs utánpótlása. Fontos figyelni arra is, hogy az eltüzelt fa mindig tiszta legyen, olyan, amit nem kezeltek vegyszerekkel. Ha ez adott, akkor a fatüzelésnek nincs egészségkárosító hatása. Nincs gond azzal sem, ha valaki direkt erre a célra gyártott pellettel – ez olyan nagy nyomáson préselt anyag, amit vagy saját anyaga, vagy belekevert kötőanyag tart össze – tüzel.
Hulladékot semmiképp
„A jó minőségű tűzifáknak nincs légzéskárosító hatása, leszámítva persze azt, ha a rossz elvezetés miatt beltéren halmozódik fel a füst. Viszont ha a kémény jól szelel, akkor a távozó füstnél sokkal veszélyesebb az a szmog, ami a nagyvárosokban a gépkocsihasználat miatt alakul ki” – mondja dr. Bittner Nóra PhD klinikai onkológus, tüdőgyógyász. A szakorvos kiemeli, hogy a kéményen keresztül távozó füst csak akkor okozhat gondot, ha úgynevezett hulladéktüzelésről van szó. Erről akkor beszélünk, ha a rászorulók például felszedett, lakkozott parkettát tüzelnek el, adott esetben műanyaghulladékkal vagy gumiabronccsal, háztartási szeméttel keverve.
„Ezek füstjében már lehetnek olyan anyagok, amelyek ártanak az egészségnek, belélegzéskor okozhatnak allergiás reakciókat is. Az elégetett lakknak akár kemény, szúrós szaga is lehet, irritálhatja a szemet és a nyálkahártyát is. Kiválthatnak ezek az anyagok krónikus gyulladást is, amely később akár daganatos folyamatokat is beindíthat” – mondja szakértőnk. Ugyanez igaz minden olyan fára, amit valamire már felhasználtak, és a tartósítás miatt festettek, lazúroztak vagy olajoztak. A gondot esetükben is az okozza, hogy a bennük lévő vagy rájuk kent anyagok hő hatására kioldódhatnak, égéstermékként belélegezve pedig veszélyesek lehetnek. Emiatt kerülendő (és tilos is) a lomtalanításkor kidobott bútorok begyűjtése, majd tüzelőanyagként való hasznosítása is.
Több a füstje, mint a lángja?
Az egészségre nézve az a pernye sem jelent veszélyt – maximum kellemetlen –, ami pusztán a tiszta fa tüzelésekor keletkezik. Az ugyanis egyszerű hamu, ami lerakodik. Ugyanez történik grillezésnél, a rizikó ott is elhanyagolható. „Amit nézni kell, az az expozíció időtartama. A grillezésnél például mindig közelebb vagyunk a füsthöz és a felszálló pernyéhez, mint a kéményeknél. Ebből az is következik, hogy ha utóbbiaknál betartják a szabályokat, a füst pedig a magasban távozik, akkor nem beszélhetünk egészségügyi veszélyről” – nyugtat meg a tüdőgyógyász.
Más okból, de az ilyen helyzetekre jobban kell figyelniük azoknak, akik asztmával küzdenek vagy COPD-ben szenvednek. Náluk az okozhat gondot, hogy már az egészen kis légszennyezettségre is köhögéssel reagálhatnak. Ilyenkor a szokásos, hörgőgörcsöt oldó vagy azt megelőző gyógyszereket kell alkalmazni, szabadtéren pedig hasznos lehet a maszkviselés. Utóbbi azért előny, mert kivédi a problémát okozó anyagok belélegzését, majd az amiatti irritációt. De ilyenkor sem egészségügyi kockázatról van szó, hanem arról, hogy a légzőrendszerbe bekerülő anyagok ingerlik a nyálkahártyát. Ha ilyen tünet amúgy egészséges embernél jelentkezik, akkor fontos felkeresni egy tüdőgyógyászati ambulanciát. Ott kiderülhet, ha a száraz, ugató köhögés esetleg légúti hiperérzékenységet vagy kezdődő asztmát jelez.
Számít a nedvesség is
Tüzeléskor nem csak a fa tisztasága, hanem annak víztartalma
is fontos (a jó tűzifa nedvességtartalma 20 százalék alatti, de inkább 10-15
százalék közötti). Ez azért kulcskérdés, mert a víz nem éghető anyagként hűti a
tűzifa égését, az alacsony hőfok miatt pedig nem teljesen égnek el a
felszabaduló gázok. Ilyenkor hő helyett füst, korom és kátrány keletkezik.
Emiatt sem jó ötlet a kertből tüzelőnek kivágni a fákat, a természetben tenni
ezt pedig egyenesen
bűncselekmény. Az erdészetek az ilyen cselekedetet nagyon komolyan veszik,
jogilag már az is minimum szabálysértésnek számít, ha valaki fűrésszel vagy
fejszével sétál az erdőben. Ilyen területen egyedül arra nyílhat lehetőség –
szigorúan egyeztetve az erdészetekkel –, hogy a civilek az 5 centinél vékonyabb
faágakat összegyűjtsék, majd csökkentett áron megvásárolják. Ez esetben
tűzifaként az ilyen ágak is használhatók, hiszen azok jellemzően szárazak, és
értelemszerűen tiszták, kezeletlenek.
