A Németországban, Belgiumban és a környező régiókban bekövetkezett áradások legalább 220 ember halálát okozták, amint városokat és falvakat öntött el a víz. Az áradások a meteorológusokat és a helyi hatóságokat is sokkolták - írta meg a BBC News . A World Weather Attribution (WWA) csoport kutatói azt vizsgálták, hogy az éghajlatváltozásnak mennyire volt hatása ezekre a szélsőséges esőzésekre és árvizekre.
A klímaváltozás is közrejátszott a katasztrófában
Ahhoz, hogy valóban meg lehessen állapítani a klímaváltozás okozta emelkedő hőmérséklet hatását, a kutatóknak Nyugat-Európa egy nagyobb részét kellett megvizsgálniuk, beleértve Kelet-Franciaországot, Németország nyugati részét, Belgium keleti részét, Hollandiát, Luxemburgot és Svájc északi részét. A kutatócsoport megállapította, hogy az említett térségben az emberi tevékenység okozta klímaváltozás 3-19 százalék közötti mértékben növelte a nyáron egy nap alatt lehullott eső intenzitását. A hőmérséklet emelkedése emellett 1,2-9-szer valószínűbbé tette az árvizeket kiváltó esőzéseket.
"Több tudományterület szakembereinek tudását egyesítettük, hogy megértsük az éghajlatváltozás hatását a múlt havi szörnyű áradásra, és hogy tisztázzuk, mit lehet és mit nem lehet elemezni ebben az eseményben" - árulta el Sjoukje Philip, a Holland Királyi Meteorológiai Intézet (KNMI) éghajlatkutatója, a WWA kutatócsoportjának tagja. "Helyi szinten nehéz elemezni az éghajlatváltozásnak a heves esőzésekre gyakorolt hatását, de azt már ki tudtuk mutatni, hogy Nyugat-Európában az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt az ilyen események valószínűbbé váltak" - tette hozzá.
Egyre gyakoribbá válhatnak a heves esőzések
A kutatók szerint a jelenlegi éghajlat mellett Nyugat-Európa bármely adott pontján 400 évente egyszer számíthatnának a júliusihoz hasonló esőzésre. Az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt és a felmelegedés folytatódása esetén azonban a heves esőzések gyakoribbá válnak Európában. "A legmodernebb éghajlati modelljeink azt jelzik, hogy az elkövetkező melegebb világban a lassan mozgó szélsőséges esőzések száma növekszik" - figyelmeztetett Hayley Fowler, a Newcastle-i Egyetem professzora.
Kitért rá, a júliusi természeti katasztrófák rámutattak, hogy nem vagyunk felkészülve az ilyen időjárási szélsőségekre. "A lehető leggyorsabban csökkentenünk kell az üvegházhatású gázok kibocsátását, javítanunk kell a riasztó- és irányítási rendszereket, valamint éghajlatállóvá kell tennünk infrastruktúránkat, hogy csökkentsük az áldozatok számát és a károkat, és hogy védekezni tudjunk a szélsőséges árvizek ellen" - hangsúlyozta.
