A virágzó mezők késleltetett kaszálása biztosíthatná a túlélést az érintett fajok számára - vélik a madárvédők. Korábban ez a bodzavirágzás idején kezdődött, az intenzív mezőgazdálkodás és tejtermelés miatt azonban a lehető legkorábbi kaszálás vált gyakorlattá. Ez a réti madarak kihalásának fő oka. A szakértők közlése szerint 61 százalékkal kevesebb rozsdás csukot (Saxicola rubetra), 48 százalékkal kevesebb erdei pityert (Anthus trivialis) és 34 százalékkal kevesebb citromsármányt (Emberiza citrinella) számoltak össze.
"A réti és mezei madarak éppen fészkeiket építik vagy már utódaikat nevelik. A korai kaszálás okozhatja egyrészt a tojó halálát, amely a költés alatt csak az utolsó pillanatban hagyja el a fészket, másrészt a fiókák halálát is, amelyek még nem röpképesek" - mondta el Katharina Bergmüller, az állatvédő szervezet osztrák tagintézményének munkatársa. Ugyanakkor az erőteljes trágyázás és a réti virágok felmagzásának elmaradása a biodiverzitás csökkenéséhez, végeredményben a virágok, rovarok és madarak kihalásához vezet. "A kaszálás legalább június 15. utánra való halasztása vagy a két kaszálás között legalább tízhetes szünet biztosítása alapfeltétele a faji sokszínűség visszanyerésének" - mondta Bergmüller.
A szakértő szerint az állatvilágnak tíz százaléknyi természetes területre, például legelőkre és bozótosokra van szüksége, emellett a zöld területeket évente legfeljebb két-háromszor szabad kaszálni. Az Európai Unió közös agrárpolitikai stratégiai tervének jelenlegi tervezete csupán 7 százaléknyi területre ígér javulást.
