További három madárfaj, a seregély, a füsti fecske és a gyűrűscsőrű sirály szintén egymilliárd feletti populációval rendelkezik. A legtöbb madárfaj azonban ritka, körülbelül minden tizedik faj 5 ezer egyednél kevesebbet számlál - írta meg az Új-Dél-Walesi Egyetem (UNSW) kutatását ismertető BBC News. Corey Callaghan, a kutatócsoport tagja elmondta, hogy időt és pénzt nem kímélve mérték fel a madárpopulációt, mivel fontosnak tartják a biodiverzitás számbavételét. A madarak populációjának megállapítása például segíthet egyes fajok kihalásának megelőzésében.
A világ madarainak megszámlálása ugyanakkor nagyon bonyolult feladat, nem vezet pontos eredményre, csupán becslésekkel dolgoznak a kutatók. A korábbi becslések úgy szóltak, hogy 200-400 milliárd madár élhet a Földön, és ezek 10-13 ezer madárfajhoz tartoznak. Az ausztrál kutatók 9700 ma is élő madárfajt vizsgáltak meg, ezek a ma is élő ismert madárfajok 92 százalékát adják. A fennmaradó 8 százalékról nagyon bizonytalan adatok állnak rendelkezésre, de mivel amúgy is ritka fajokról van szó, figyelembe vételük nem változtatna érdemben a becslésen.
Az elemzéshez az elmúlt évtized madármegfigyelők által rögzített, online adatbázisban szereplő adatait - egymilliárd feljegyzést - használták fel. Az adatokat modellezéssel és a helyszíni szakértőktől származó információkkal is finomították, és így jutottak el a szerintük pontosabb becsléshez. A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban publikált tanulmány szerint a legtöbb madár az északi féltekén él: Európában, Észak-Ázsiában, Észak-Afrikában, az Arab-félsziget egyes részein és Észak-Amerikában. Ezzel szemben nagyon kevés madár van például Madagaszkáron és az Antarktiszon.
A legsebezhetőbb madárfajok
A fajok 12 százalékának egyedszáma kevesebb mint ötezer. Ezek között van például a nagyon ritka kínai üstököscsér (Thalasseus bernsteini), a rég kihaltnak hitt lármás bozótjáró (Atrichornis clamosus) és a röpképtelen dobos guvat (Habroptila wallacii) is. A feketebegyű guvatfürjből (Turnix melanogaster) pedig csupán mintegy száz példány maradt napjainkra. "Egy faj populációja méretének meghatározása döntő lépés a fajfenntartás felé. Ha jól ismerjük a számukat, megtudhatjuk, melyik fajok sebezhetőbbek, és nyomon követhetjük, hogyan változik ez az idő előrehaladtával" - magyarázta Corey Callaghan. A legritkább madarak a vizsgálatok szerint a kivik és a lábasguvatalakúak családjába tartozók.
A vizsgálatok során a madarak táplálkozását is megfigyelték: a legtöbb jelenleg élő madár gerinctelenekkel, például férgekkel táplálkozik (15 milliárd), de vannak mindenevők is (13 milliárd). A legritkábbak a dögevők (194 millió) és azok a madarak, amelyek a virágok nektárját fogyasztják (479 millió). A számok alakulását 5-10 évente kell átvizsgálni. Ha a madarak száma csökken, az azt jelzi, hogy veszélyben van ökoszisztémánk egészsége - írják tanulmányukban a kutatók. A szakértők úgy vélik, módszerük más állatfajokra is alkalmazható.
