Az éghajlatváltozás miatt gyakoribb és intenzívebb hőhullámokra kell felkészülni Magyarországon. Ennek kapcsán az Országos Meteorológiai Szolgálat szakemberei megvizsgálták, hogyan változott a belső terek hűtésének energiaigénye az elmúlt 122 évben. A nyári középhőmérséklet 1901 óta országos átlagban 1,74 Celsius-fokkal nőtt, de nőtt a hőségnapok – amikor a napi maximumhőmérséklet 30 fok vagy afölötti – és a forró napok – amikor a csúcshőmérséklet meghaladja a 35 fokot – száma is. A hőségnapok száma például több mint két héttel nőtt a múlt század eleje óta. Szintén nőtt a trópusi éjszakák száma, amikor az éjszakai hőmérséklet sem csökken 20 fok alá.
Az elemzéshez az épületek hűtésére vonatkozó, időjárásfüggő energiafogyasztás egy mutatóját, az úgynevezett hűtési foknapok alakulását használták fel. A belső környezet meghatározott hőmérsékletre (22 Celsius-fokra) hűtéséhez szükséges energiamennyiség függ a napi minimum-, maximum- és középhőmérséklettől. Vagyis minél jobban meghaladja a levegő hőmérséklete a 22 fokot, annál több energiára van szükség a belső környezet komfortosra hűtéséhez. Ezzel az energiamennyiséggel arányos hőmérsékleti érték a hűtési foknap, és ezeknek az értékeit összegezve adódik a havi vagy szezonális hűtési foknapösszeg. Az elemzéshez 1901-2022 között a június 1. és augusztus 31. között regisztrált napi minimum-, maximum- és középhőmérsékleti adatokat vették figyelembe.
A leghűvösebb és a legmelegebb tájak
Az elemzés szerint Magyarországon 1991 és 2020 között a hűtési foknapok országos átlaga 167,9 Celsius-fok volt. Átlagnál magasabb hűtési energiaigény jellemzi az Alföldi déli, délkeleti területeit, 200-220 Celsius-fok közötti hűtési foknappal. A Duna-Tisza-közén és az Alföld középső tájain is az átlagnál magasabb, 180-200 közötti értékek jellemzőek, míg Északkelet-Magyarországon, a Kisalföldön és a Dunántúl keleti szegletén átlag körüliek az értékek. A Dunántúl többi részén, valamint az Alpokalján, a Dunántúli-középhegységben és a Dunántúli-dombságon az alacsonyabb hőmérsékleti értékek miatt a hűtési foknapok átlaga is alacsonyabb, az ország leghűvösebb klímájú régiójában, az Északi-középhegységben pedig 20-60 Celsius-fok közötti hűtési foknapok jellemzőek.
Az elemzés szerint 1901 és 2022 között a hűtési foknapok országos átlaga minden nyári hónapban nőtt, a legnagyobb mértékben az augusztusi hűtési energiaigény növekedett. A teljes nyárra vonatkozó hűtési energiaigény 122 év alatt 71,2 Celsius-fokkal nőtt. Az átlagnál nagyobb mértékben – 80-90 Celsius-fokkal – emelkedett az épületek hűtési energiaigénye az ország középső részén, északnyugaton és a Kisalföld területén. Emelkedés volt tapasztalható a Duna-Tisza-közén és az Alföld déli, délnyugati területein is. Az Alföld középső tájain az átlaggal azonos volt a növekedés. A legkisebb mértékben Északkelet-Magyarországon, valamint az ország magasabban fekvő régióiban növekedett a hűtési energiaigény 1901 óta: az Alpokalján, a Dunántúli-dombságon, a Dunántúli-középhegységben 50-65 fokkal, míg az Északi-középhegységben 15-45 fokkal.
A legmagasabb hűtési energiaigény országosan a 2022-es nyarat jellemezte (255,8 Celsius-fok), amelyet 2012, 2015 és 2021 nyara követ. A tíz legnagyobb hűtési foknappal rendelkező nyár listáján nyolc nyár az elmúlt 20 évből származik, kettő pedig a '90-es évekből.
Légkondi helyett tudatosság
Az elemzésben megvizsgálták, hogyan alakultak a hűtési foknapok Budapest belvárosában és külterületén. Eszerint a belvárosi környezetben nagyobb az épületek hűtési energiaigénye, mint a külvárosban, ráadásul a belterületi állomás éves hűtési foknapjai nagyobb mértékben nőttek, mint a külterületi hűtési energiaigény. A meteorológusok hangsúlyozták, az épületeket körülvevő növényzet természetes árnyékot biztosíthat, ezzel csökkentve a túlzott felmelegedést, emellett a fák, bokrok és más növények párologtatással segítik a levegő hűtését.
Az elemzésben felhívták a figyelmet arra, hogy a hűtés fokozott energiafelhasználással jár, így a légkondicionálók működtetése jelentős környezeti terhelést okoz. Felsoroltak néhány megoldást is a nagyobb hőterhelés kivédésére. Így például érdemes éjszaka vagy kora reggel szellőztetni, a friss levegő beáramlását pedig segítheti az ablak közelébe helyezett ventilátor. Javasolják, hogy napközben sötétítsünk be, megakadályozva így a belső terek túlzott felmelegedését. Tanácsos kerülni a hosszú ideig tartó főzést, sütést, forró ételek készítését, illetve csökkenteni a lakás páratartalmát és fokozni a légmozgást ventilátorral.
