A Nébih (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) Maradék nélkül programjának keretében 2019-ben elvégzett kutatás szerint egy átlagos magyar állampolgár 65 kg élelmiszert dob a szemetesbe évente. Az élelmiszer-pazarlás természetesen nemcsak nálunk probléma, hanem a világ számos országában. És hozzá kell tennünk, hogy nagyon komoly probléma: egy csomag lejárt szavatosságú felvágott vagy egy doboz romlott tej kidobása jóval túlmutat önmagán, hiszen nemcsak élelmiszer-pazarlás, hanem az adott termék termeléséhez, előállításához, terjesztéséhez felhasznált erőforrások pocséklása is.
A legtöbben azzal védekeznek, hogy ők egyedül túl kevesek ahhoz, hogy bármilyen érdemi változást érjenek el az élelmiszer-pazarlás tekintetében - pedig ahogy a mondás tartja, sok kicsi sokra megy, tehát egyéni szinten is fontos körültekintően, tudatosan viselkedni. De hogyan kezdjünk hozzá, ha eddig nem törődtünk ilyesmivel? A University of British Columbia az alábbi praktikus tanácsokkal igyekszik megkönnyíteni a dolgunkat.
Vásároljunk hazai termékeket
Minél rövidebb utat tesz meg egy adott termék addig, míg a boltok, piacok polcaira kerül, annál tovább marad frissen. Következésképp több időnk marad az elfogyasztására, és kevesebb eséllyel romlik ránk. Éppen ezért bevásárláskor érdemes mindig a hazai termelők portékáját keresni, sőt, az lenne a legjobb, ha közvetlenül olyan termelőktől tudnánk vásárolni, akik a lakóhelyünkhöz közel működnek - utóbbihoz természetesen egy kis kutatómunka szükséges, de higgyük el, bőven megtérül a befektetett energia.
Tároljuk megfelelően az élelmiszereket
A legtöbb élelmiszer azon banális ok miatt romlik meg, mert nem megfelelő módon/helyen tároljuk őket. Ha tehát kevesebb finomságot szeretnénk a kukában látni, érdemes kicsit "képezni" magunkat ezen a területen. A gombát például papírzacskóban, a kamra kövén vagy hűtőben tartsuk, a kenyér 2-3 napig is friss marad, ha hűtőbe tesszük, a krumplit viszont soha ne pakoljuk be a fridzsiderbe, hiszen száraz, sötét helyen érzi jól magát.
Főzéskor legyünk kreatívak
Gondolta volna, hogy a sárgarépa zöldje ehető? Pedig rendkívül sokoldalú hozzávaló, levesben, főzelékben, omlettben egyaránt felhasználható, de készíthetünk belőle pesztót, teát, és beletehetjük salátába is. És ez csak egy példa a sok közül, rengeteg olyan élelmiszer van, amiről nem is sejtjük, milyen hasznos. Célszerű mindig utánanézni, miből mit lehet készíteni - némi kreativitással sok élelmiszert menthetünk meg a kidobástól.
Ismerjük meg jobban az általunk fogyasztott élelmiszereket
Food literacy - az angol nyelvben így emlegetik a jelenséget, amelynek lényege, hogy tisztában vagyunk vele, ételválasztásaink hogyan hatnak az egészségünkre, a környezetre, a gazdaságra, ismerjük az adott élelmiszer származásával, tápanyagtartalmával, elkészítési módjaival kapcsolatos információkat. Szakemberek szerint ez a tudás segít abban, hogy megérthessük, milyen folyamatok szükségesek ahhoz, hogy az adott élelmiszer az asztalunkra kerülhessen, így jobban vigyázunk, hogy ne menjen pocsékba.
Termesszünk otthon
Nem kell hivatásos kertésznek lennünk ahhoz, hogy otthon is tudjunk termeszteni zöldséget, gyümölcsöt, esetleg fűszer- vagy gyógynövényt. Akár az erkélyünkön is létrehozhatunk egy kis kertet , benne olyan finomságokkal, amikről tudjuk, hogy gyakran használt alapanyagok a konyhánkban. Mivel az ember körültekintőbben bánik azokkal a hozzávalókkal, amelyeket saját maga termeszt, kevesebb az esély rá, hogy a nagy gonddal nevelgetett paradicsomot - vagy az abból készül bolognait - a szemetesbe dobnánk.
