A klímaváltozás és az ökológiai rendszer károsodása jelentős kihatással lehet a többi között az emberi szervezet működésére is. Egy nemrégen az International Journal of Environmental Research and Public Health című folyóiratban megjelent tanulmányban arra a kérdésre keresték a kutatók a választ, hogy a környezet kényes egyensúlya milyen kihatással lehet olyan egészségügyi problémákra, mint az allergiák, az autizmus vagy éppen az autoimmun betegségek. A téma kapcsán részletes interjút közölt a New Jersey-i Rutgers Egyetem honlapja dr. Xue Minggel, az intézmény orvosi karának neurológus professzorával, a tanulmány szerzőjével.
Hogyan hat a klímaváltozás a légúti allergiákra?
Dr. Xue Ming: A klímaváltozás súlyosbította a légúti allergiás megbetegedéseket , egyben megváltoztatta az immunrendszer tűrőképességét a toxinokkal szembeni válasz terén, aminek nyomán megemelkedett az immunológiai betegségek előfordulása. Különösen nagy veszélyt jelent a pollenek és légszennyező anyagok koncentrációjának és terjedésének fokozódása azokra az emberekre, akik az orrot vagy a szemet érintő krónikus légzőszervi allergiás betegséggel küzdenek, legyen szó akár allergiáról, akár asztmáról.
Az amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia megállapítása szerint a klímaváltozás felerősítette a pollenszezonok intenzitását, valamint megnövelte azok tartamát is. A szén-dioxid-szint növekedése ahhoz vezet, hogy a növények gyorsabban, hatékonyabban szaporodnak, ezáltal pedig a levegőben terjedő pollenek mennyisége is megemelkedik, különösen azon növények esetében, amelyek kedvelik a magas szén-dioxid-koncentrációt. A parlagfű pollenjének koncentrációja például folyamatosan emelkedik, és az előrejelzések szerint harminc éven belül megnégyszereződik a szintje. Az emelkedő tengerszintek miatt egyre gyakrabbá váló viharokról pedig kimutatták, hogy növelik a virágporszemcsék koncentrációját a talaj szintjén. Vízzel érintkezve ezek a szemcsék felrepedhetnek, és allergén részecskéket bocsáthatnak ki, amelyek súlyos asztmatikus tüneteket válthatnak ki asztmás vagy szénanáthás betegeknél.
A klímaváltozás ezen felül olyan légszennyező anyagok koncentrációjának és elterjedésének növekedésével is kapcsolatba hozható, mint az ózon, a nitrogén-monoxid és egyéb illékony szerves vegyületek. Egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy ezek a levegőben terjedő vegyületek részben felelősek lehetnek a légúti allergiás megbetegedések az elmúlt évtizedek során az iparosodott országban tapasztalt jelentős növekedéséért.
Milyen módon hatnak ki az ökológiai rendszer változásai az allergiákra és légúti panaszokra?
X.M.: Az erdők pusztulása és a túlzott mértékű fakivágás drámaian csökkentette a növényfajok diverzitását. Amikor egy bizonyos növényfaj kipusztul, új fajok lépnek a helyére. Például a tölgyfák építőipari célú, túlzásba vitt kitermelése révén új fafajok kaptak lehetőséget a terjedésre. Ezek az új fák új polleneket is bocsátanak a levegőbe, amit aztán az emberek naponta kénytelenek belélegezni, megemészteni.
Ugyanígy a rovarirtó szerek széleskörű használata is megváltoztatta azon rovarok, gerinctelenek és mikroorganizmusok profilját, amelyekkel a talajon és a növényzeten keresztül érintkezésbe kerülünk. Ahogy a környezet megváltozott, a testünket új organizmusok kezdték bombázni. Mivel pedig a molekulákat, amelyek ezeket az organizmusok felépítik, az úgynevezett antigéneket testünk idegenként azonosítja, így gyulladásos választ generálnak a szervezetben.
Milyen kihatással lehet a biodiverzitás változása a nem légzőszervi betegségekre?
X.M.: A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (IPBES) kimutatásai szerint jelenleg gyorsabban csökken a biodiverzitás, mint bármikor korábban az emberi történelem során. A klímaváltozás közel egymillió állat- és növényfajt fenyeget kihalással. A biodiverzitás csökkenése kihatással lehet a bélflórára, ezáltal potenciálisan gyulladásos, autoimmun és neurológiai betegségekhez vezethet. Az immunológiai zavarok, így például az ételallergiák, egyre többeket érintenek. Néhány tanulmány pedig kimutatta például, hogy a szén-dioxid-szint és a hőmérséklet emelkedése összefügg a mogyoró összetételének megváltozásával, ami által a szervezetes immunitása is nehezebben tud alkalmazkodni.
Gyakoribbá válhat az autizmus előfordulása a bélflórát károsító hatások nyomán?
X.M.: Valóban, a bélbaktériumok harmóniájának felborulása kapcsolatba hozható egyes neurológiai kórképek, így akár a szklerózis multiplex, az autizmus vagy a Parkinson-kór megjelenésével. Kutatásaim során úgy találtam, hogy egyes autizmus spektrumzavarral küzdő pácienseknél kóros aminosav-anyagcsere, a szabadgyökök és antioxidánsok közötti egyensúly felborulása, valamint megváltozott bélflóra mutatható ki.
Milyen lépésekre van szükség, hogy csökkenthessük a klímaváltozás jelentette egészségügyi kockázatokat?
X.M.: Véget kell vetnünk természetes környezetünk pusztításának, az üvegházhatású gázok kibocsátásának, illetve általában véve alkalmazkodnunk kellene egy sokkal környezetbarátabb életmódhoz. Ahogy a kutatások egyre szorosabb kapcsolatot mutatnak a bélflóra és az autoimmun, gyulladásos és neurológiai betegségek között, úgy kritikus, hogy minimalizáljuk az antimikrobiális szerekkel való érintkezést. E tekintetben fontos lehet például megváltoztatni az antibiotikum-felírásra vonatkozó szakmai útmutatókat az orvosok számára. Végül pedig, mivel a mikrobiomot közvetlenül befolyásolja a mindennapos környezetünk, ezért fontos, hogy rendszeresen kimenjünk a természetbe, hogy ezáltal megismertethessük testünket a minket körülvevő biodiverzitással.
