Műholdas lézeralapú távérzékeléssel, gépi tanulással meghajtott modellekkel és mesterséges intelligenciával térképezte fel a Chloris Geospatial projekt, hogy mennyi szenet raktároztak el az erdők és bozótosok 2003-2019 között globálisan. A legnagyobb szénelnyelő országok sorrendje szinte tükrözi a legnagyobb kibocsátókat is: élen Kínával, mögötte szorosan az Egyesült Államokkal, Indiával, míg az Európai Unió a negyedik. A világ legnagyobb szárazföldi vegetációs szénraktára továbbra is az Amazonas, így annak jelentősége globális – olvasható a Másfél Fok klímapolitikai szakportál elemzésében.
A cikk szerint általánosságban elmondható, hogy ha egy országban nő az elnyelt szén-dioxid mennyisége, akkor az az erdők területi gyarapodására, illetve gyorsabb növekedésére utal. A biomassza csökkenése ezzel szemben fokozódó fakitermelésre, erdőirtásra és az erdők állapotának romlására utal. Az adott időszak alatt megkötött szén-dioxid mennyisége tehát fontos jelzője annak, hogy egy-egy országban mennyire veszik komolyan az erdőségek védelmét és helyreállítását.
A másik jellemző, vagyis az elraktározott teljes szénkészlet pedig azt mutatja meg, hogy összességében mekkora mennyiségű szén van beépülve a növényekbe az erdő egészében, és ezáltal eltávolítva a légkörből hosszú évtizedekre, évszázadokra. Ha ezeket a szénraktárakat megbolygatjuk, akkor a szén-dioxid visszakerül a légkörbe, tovább fokozva a klímaváltozást. Ezért kulcsfontosságú az erdőségek helyreállítása mellett a meglévők fokozottabb védelme.
Ezek a világ legnagyobb szénelnyelői
Az elmúlt két évtizedben Kína volt a világ legnagyobb, nemzeti szintű szárazföldi szénelnyelője: több mint 16 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel. Ez csaknem 40 százaléka annak a szén-dioxidnak, amelyet a világ föld feletti biomasszája 2003 és 2019 között megkötött.
2003 óta az Egyesült Államok fás növényzetben tárolt szénkészlete 3,97 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértékkel gyarapodott, ezzel Kína után a második legnagyobb szénelnyelővé vált a világon. 2019-ben az Egyesült Államok összes erdeje és bozótosa 69,4 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő szenet tárolt, ami valamivel kevesebb, mint a kínai 74,3 milliárd tonna.
Az Amazonasnak otthont adó Brazíliában található messze a legnagyobb mennyiségben fás szárú növényzet. A térség 2019-ben 211 milliárd tonna szén-dioxidnak megfelelő föld feletti biomasszával rendelkezett, amivel toronymagasan világelső volt. Ezt az óriási természetes szénraktárat és a biológiai sokféleség szempontjából is kulcsfontosságú területet veszélyeztetik az erdőirtások. A folyamat megállítása kritikus fontosságú a klímaválság megfékezésében.
A Kongói Demokratikus Köztársaság Afrika legnagyobb vegetációs szénraktára, 2019-ben csaknem 84,2 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő föld feletti biomasszával bírt. Ezzel 2019-ben a harmadik legnagyobb föld feletti biomasszakészlettel rendelkező ország volt a világon – Brazília és Oroszország után –, és 2003-2019 között az összes ország közül a hatodik legnagyobb szénmennyiséget kötötte meg (1,24 milliárd tonnát).
Itthon is egyre több az erdő
Az Európai Unió – Kína, az Egyesült Államok és India mögött – a negyedik legnagyobb szénelnyelő. Az elemzett évek alatt több mint 3,3 milliárd tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el. A vizsgált időszak során a 27 tagországból csak négyben (Finnország, Svédország, Lettország és Ausztria) volt magasabb a növényzethez köthető kibocsátás, mint az elnyelés. Összességében Franciaország volt a legnagyobb szénelnyelő: 2003 és 2019 között több mint 775 millió tonna szén-dioxid-egyenértéket nyelt el. Az EU az erdőkben tárolt teljes szénkészletét tekintve a nyolcadik helyet foglalja el a világrangsorban.
A Chloris adatai szerint 2003-2019 között Magyarországon is nőtt a fás szárú vegetáció és így a megkötött szén mennyisége is. A törvényben rögzített 2050-es magyar klímasemlegességi cél eléréséhez pedig elengedhetetlen a hazai szénelnyelő kapacitás fenntartása, amivel a frissített Nemzeti Energia és Klímaterv is számol. Az új uniós szintű cél a jelenlegi szénmegkötés csaknem 25 százalékos növelése 2030-ig.
Az ember okozta kibocsátások azonnali és nagymértékű mérséklésén túl az elemzés szerint ahhoz, hogy a már elkerülhetetlen éghajlati változásokhoz alkalmazkodni tudjanak az erdőségek, az ökoszisztémák ellenálló képességét javító, újfajta védelmi és erdőgazdálkodási gyakorlatokra, illetve az eddigiek hatékonyabb alkalmazására van szükség. Az elemzés arra is kitér, hogy ha a jelenlegi kibocsátási trendek folytatódnak, tovább fokozva a globális felmelegedést, akkor a szárazföldi bioszféra nettó szénelnyelő kapacitása már a következő két évtizedben megfeleződhet.
