Globálisan nagyjából 11 ezer millió tonna szén-dioxid kerül a levegőbe évente, a faanyagra való átállás érezhetően hozzájárulna a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott klímastabilizációs célkitűzésekhez. A tanulmány szerint különböző forgatókönyvektől függően évente átlagosan 10 millió tonna, de akár 700 millió tonna szén-dioxid kibocsátását is meg lehetne akadályozni.
A faalapú épületek előnye
A kutatók először azt a forgatókönyvet vizsgálták, amely szerint 2050-re az új épületek mindössze 0,5 százaléka épülne faanyag felhasználásával. Majd megnézték azt is, hogy miként változik a hatás, ha ez az arány egészen 50 százalékig emelkedik. A tanulmány szerint ha az iparilag jelenleg fejletlenebb országok is átállnának a faalapú épületekre, akkor akár a 90 százalék is elképzelhetővé válna.
A városiasodás és a népességnövekedés nyomán óriási igény lesz új lakó- és kereskedelmi épületekre - véli Galina Churkina, a tanulmány vezető szerzője. Az intézet szerint egy rétegelt falemez felhasználásával épült ötemeletes lakóház négyzetméterenként akár 180 kilogramm szén-dioxidot is képes elraktározni, ami háromszor több, mint amennyit a nagy mennyiségű szén-dioxid elnyelésére képes természetes erdők tudnak elraktározni a felszínen.
A kutatók szerint, még ha az új épületek 90 százaléka faszerkezetű is lenne, az ilyen "favárosokban" mintegy harminc év alatt felhalmozódó szén-dioxid kevesebb mint egytizede lenne annak a mennyiségnek, amennyit a világ erdőségei tudnak elraktározni a felszínen. "A faanyaghasználat jelentős növekedése esetén kulcsfontosságú lenne az erdők megóvása a nem fenntartható fakitermeléstől és egyéb fenyegetésektől" - hangsúlyozta Christopher Reyer, a tanulmány társszerzője.
