Sosem volt még szükség olyan gyors cselekvésre, mint most. Az ENSZ tavalyi jelentése szerint ugyanis jelenleg egymillió növény- és állatfajt fenyeget kihalás. Ezért a helyzetért minden tekintetben az emberi tevékenységet találták felelősnek. A Homo sapiens szaporodása, táplálkozása és orvvadászata számos fajt a kihalás szélére sodort, de több fajt már el is tüntetett a Föld színéről. A múlt héten például a 200 millió éve létező kardorrú tok nevű halfajt nyilvánította kihaltnak a tudomány.
A klímaváltozás is egyre pusztítóbb lesz
A globális felmelegedés hatásai is jelentkeztek már, és a szakértők szerint ezek még pusztítóbbá válnak majd a nem túl távoli jövőben. Az ENSZ ezért úgy véli, hogy a faji sokszínűség gócpontjainak védelméért a Föld szárazföldi és vízi felszínének legalább 30 százalékát védelem alá kell vonni - ebből 10 százaléknál szigorú védelmet látnak szükségesnek.
A pontos intézkedésekről az októberi biodiverzitási csúcstalálkozón döntenek majd. Ez lesz a 15. értekezlet, amelynek célja a természet és a fajok pusztulásának megállítása. A találkozón majdnem 200 ország képviselteti magát. Környezetvédők azt remélik, hogy ez lehet majd a biodiverzitás "párizsi csúcsa". A faji sokszínűség védelme ugyanis eddig sokkal kevesebb figyelmet és pénzt kapott, mint a globális felmelegedés.
Ezt kellene tenni
Az ENSZ javaslatai között szerepel például az erdők visszatelepítése, valamint a vizenyős területek és talajok helyreállítására is. Ezek ráadásul legalább 30 százalékkal járulhatnak hozzá a párizsi klímamegállapodás céljainak eléréséhez is a következő 30 évben. Azt is javasolják, hogy 2030-ig csökkentsék felére az invazív fajok elterjedtségét, valamint a rovarölőkből és a műanyagból származó szennyezést is.
